Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1853
6 vezettetik a’ tanító oktatása és fegyelmezése által; hanem a’ gyermek szelleme lcgbensöbb összeköttetésben áll és marad a’ tanító szellemével, oly módon: hogy a’ szeretet ébresztő és fejlesztő eleme, mely a' tanítóból kihat, élesztő- és képzőleg hat folytonosan a' szeretet ugyanazon elemére a’ tanitványban. Ily módon változik át a’ felfogott igazság életté, a’ gyöngéd és benső hit pedig ép oly gyöngéd, benső és szent szeretetté; így oltatik a’ hit igazságainak megismerésével maga a’ religió, és Isten megismerésével az ő irántai határtalan szeretet is a’ gyöngéd gyermeki lélekbe és szívbe. És ez: hogy t. i. a’ hit igazságainak megismerésével maga a’ hit, és Isten megismerésével az Isten iránti szeretet is beoltassék a’ gyermeki lélekbe és szívbe, ez a’ nevelés fő titka, melynél nagyobb ’s fontosabb nincs. E’ nagy és szent pillanat, melyben a' tanító keble’ szeretetének a' gyöngéd gyermeki szívre gyakorlott befolyása alatt a’ hit igazságai által a’ hit-élet is felébresztetik, és valósággá varázsoltatik, ez a’ vallásos-szellemi éleinek kezdőpillanata, melynek az egész élet minden pillanatain át kell vonulnia. És azon tanító, ki magáról állíthatja, hogy e' pillanatot valósította, méltán elmondhatja azt is, hogy letette nem csak a’ vallási ismereteknek , hanem a’ vallásos életnek is alapját az egész életre. E’ szent pillanat mása nemünk azon ős pillanatának, melyben az isteni kinyilatkoztatás és az emberi öntudat először találkoztak a’ paradicsomban, hogy mint tényezők a’ vallásos-szellemi életet eredményezzék. Valamint pedig amaz ős szent pillanat eredménye, mint a’ természet' és malaszt’ , vagy mint az emberi öntudat és isteni kinyilatkoztatás egyesülése nemünkben a’ szellemi élet ütereként minden nemzedéken át folytonosan fenmaradt, elannyira, hogy még a’ bűn által sem rontathaték el: úgy vonul át ismét folytonosan valósulva amaz első pillanat, melyről imént szólánk, a’ gyermeki élet minden következő pillanatain. Innen magyarázható, mellesleg mondva, azon gyöngéd és hő szeretet is, melylyel a’ gyermeki szív jó és lelkes tanítója iránt viseltetik. E’ szeretet ugyan a’ tanítónak nem annyira személyét, mint olyat, illeti, hanem inkább azon isteni elemet ö benne, mely az ifjú lelkében rejlő hasonnemű elemmel rokonul- ván, azzal a’ legbensőbb és szorosabb összeköttetésben marad. Tudniillik legmagasztosabb érteményben vett öntudata, a’ tanító öntudatának hatása folytán ébredett fel, és ép azért egyesülve marad ezzel, valamint ez egyesülve marad azzal a’ folytonos szellemi fejlesztés és vezetés által. Minél közelebb áll kezdetéhez a’ vallásos értelmi fejlődés, annál szükségesebb, hogy az oktatás útja a’ történeti legyen. A’ történelem, mely Isteh tetteit, ’s az emberi nemnek Isten általi neveltetését és vezettetését elénk tünteti, mindenkorra alapja marad a’keresztény tudalomnak, és sikerrel csak elbeszélő modorban közöltethetik. A’ kérdések és feleletek a’ fejlődés első szakában oly ritkán forduljanak elé, a' mint csak lehet, és ha ittott ki nem kerülhetők, úgy intéztessenek, hogy kérdésekül ne igen tűnjenek fel. A’ tanítónak gondosan óvakodnia kell, nehogy a’ gyermekesétől hitére nézve számot kérjen, mielőtt ez bensőjében eléggé megszilárdúlt, ’s a’ szeretet- és életben megerősödött. Ez tudniillik annyi volna, mint a’ gyönge üvegházi növényt szélvésznek és így a’ letaroltatás veszélyének kitenni. Az ész hideg fontolgatása , mely a’ kérdezgetés által felkeltetik, halál’ fuvalma lehetne a’ gyermek’ vallási ismeretei- és életére nézve. Később sem hasznos a’ kérdezgető modort kizárólag, és a’ közlőtől elkülönítve alkalmazni; mert ez által az ész hideg fontolgatása könnyen túlsúlyt nyer a’ szellem’ értelmi és kedélvi eleme fölött, mi pedig a' vallásos szellemi fejlődés terén fölöttébb veszedelmes. Innen magyarázható ama sajnos tünemény, mely napjainkban, mióta az örökös kérdezgetés általi hitoktatás lábra kapott, nem ritkán észrevehető, hogy gyakran épen azon gyermekek találtatnak legkevesebb vallásosságúaknak, kik különben hosszas begyakorlás után a' legügyesebben tudnak felelni; mig ellenben mások, kik a' felelésben kevésbbé ügyesek, vallásosság tekintetében amazoknál sokkal fenebb állnak; mig t. i. ezek azon biztos érzéstől vezéreltetve, hogy az oly szent és fenséges igazságok, milyenek a’ keresztény hit’ tanai, korántsem lehetnek sebesen egymást követő kérdések, és ép oly hirtelen következő feleletek tárgya, jó földként a’ keresztény igazságok ismeretével azok’ szellemét is híven megőrzik, és igénytelenségükben megnyugosznak, hahogy azt, mit a’ kebel fönsé- geset érez, pergő nyelvvel nem tudják is kifejezni és ügyesen előadni: amazoknál, kik iigyességök érzetében
