Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1851
14 A’ többi bujdosók holdjainak elemeit a’ kővetkező átnézet foglalja magában: I Jupiternek I Holdja Átmérő nem. mtfld. 529 Körülfulás ideje In 18ór 28 p Fötestlöli távola 58294 II- - 475 3 13 14 92827 III — — — 776 7 3 43 148078 IV — — _ 664 16 16 32 260450 II Saturnusnak I • - ismeretlen 0 22 37 29287 ii— — _--- --1 8 5 3 35475 iii — — 142 1 21 12 43560 IV — — — 142 2 17 45 56265 V— — _ 360 4 12 25 78540 VI- - 1046 15 22 41 182160 VII- - 618 79 7 55 530970 III Uranusnak i - - ismeretlen 2 5 — — — II— — «.--- --4 — — — — III _____--- --5 2 1 25 98400 IV- _--- --8 1 6 58 637875 V...--- --1 0 23 4 744000 VI — - — --1 3 10 38 815625 VII- - _--- --3 8 1 48 1.706625 VIII- - --- --1 07 6 40 3.412875 n holdjairól lételökön kívül még semmi sem tudalik. Az eddig ismert huszonhét fő- és huszonkét inellékbújdosón kívül vannak a’ napnak bő birodaímában még nagyszámú más világtestek is, melyek igen hosszas és keskeny kerűlékekben forognak a’ nap köröl, 's ezek az úgynevezett üstökös csillagok. Halavány, homályos, ködös tekintetök, különféle alakú, fényes és sokszor igen hosszú üstökeik és azon sok rendkívüli miatt, mit váratlan megjelenésük és a’ bújdosókélől igen elütő elhaladásaikban mutatnak, a’ babona hajdan rémképeknek és a’ boszankodó Isten fegyostorának nézó ezen testeket; de jelenleg már tudjuk, miszerint nem egyebek tekintélyes világtesteknél , melyek úgy mint a’ bujdosók a’ naptól nyert világossággal csillámlanak. A’ napország legtávolabb tájairól jővén, a’ világtért minden irányban bejárják, gyakran a’ nap felé sülyedvén, a’ mikor nekünk is láthatókká válnak, azután pedig ismét távozván tőle, mig a’ föld lakóinak szemei elöl eltűnnek, és ahhoz gyakran csak évezredek múlva térnek megint vissza. Van közülök sok, mely nagyságra nézve a’ földet jóval felülmúlja, ’s van néhány, melynek pályája ’s visszatérési ideje csak úgy ismeretesek, mint bármelyik bújdosóéi, ilyen p. o. az Enke, Olbers, Biela, Halley, és Brorsen féle üstökös. Ezen világleslek összes száma alkalmasint sok ezerekre, talán milliomokra megy. Szabad szemmel látható üstökös ugyan körülbelöl csak minden évtized múlva tűnik fel, de a’ távcsöviek oly számosak, hogy ritka esztendő melyben kettő három is ne volna látható. Az eddig elősorolt lények fogalmat adhatnak a’ teremtés csodateli gazdagságáról 's képzetei sokféleségéről. Bármily keveset tudunk is még mostanig ezekről, a’ mit tudunk még is több mint elégséges, hogy minden gondolatot elfojtson a’ bújdosó világ egyenlőségéről. A’ naprendszer egysége nem egyféleség. A’ nagy egésznek minden egyes tagja sajátlagos világ, mely a’ teremtő müveit maga módja szerint tekinti. Ha lakosokkal bírnak, mindenütt jóllétükről is leend gondoskodva , noha végeden különböző intézkedések által; „mert mindnyájok fölött egy végetlen hatalmú ’s végellen jóságú atya őrködik, ki gyermekeit egyenlő szeretettel kedveli, jóllehet őket — fogalmaink szerint — nem azon egy mértéken méré.“ Én Madlernek, a’ nagy vizsgálónak, valahol olvasott ezen szavait szóról szóra igtatom ide, mert telkemből beszéle ’s jobban nem tudnám kifejezni azon mély meggyőződésemet, mely a’ mindenhatónak végellen hatalma és jósága iránt szívem mélyében él és élni fog élénken, kiírlhatlanul mindig ’s mindenhol. És most készen vagyunk-e már a’ kimondhatlan örök Isten földöntúli remekműveinek szemlélésével? A’ napország csodái kimerítik-e az egészet, mit az örökkévaló semmimből lenni hagya? Ama tűn-
