Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1851

6

zepén nem egykönnyen veendünk észre fáklyákat, de igen is gyakran a’ keleti vagy nyugoti széle felé. Mindenből gyanítható, miszerint az eszközlö ok úgy a’ fáklyák- mint a’ foltoknál a’ legszorosabb egybe- köttelésben vagyon.

De melyik már ezen ok? hasonló-e ahhoz vagy azokhoz, mely vagy melyek időjárásunkat föltételezik? Ez nem valószínű, miután a’ két test borítékai annyira különbözők. I)e annyi bizonyosnak látszik, miszerint a’ foltoknak sötét magja a’ szilárd naptest tulajdonképeni alját mutatja, míg a’ mély és sűrű fényboríték más pontokon az álláthatást gátolja. Reánk nézve megfejlhetlen ’s felfoghatlan okoknál fogva, ezen fényboríték időnként egyes helyekről talán egészen visszavonúl, ’s az olyformán megfosztott vidék szomszédságában a’ világító erő gyöngítve lehet; az első helyen mag, a’ másodikon udvar keletkeznék Ilyen visszavonulást pedig nem igen képzelhetünk a’ nélkül, hogy egyszersmind közel hozzá fényszaporodás is ne támadjon, mi a’ napfáklyákat okozná.

Igen valószínűnek látszik, miszerint a’ napfoltoknak a’ nap összes világító, 's vele együtt, annak melegítő erejét is meg kellene gyöngítniök, miután a’homályosabb helyekről minden bizonynyal kevesebb 's csekélyebb világosság érkezik hozzánk mint a’ fényesebb részekről. Ámde a’ világosságnak 's melegségnek phys;cai gyöngítésére sokkal nagyobb halmozlatása kivántatnék a’ foltoknak, mint a’ milyent eddig tapasztalni lehetett. Már felette sok, ha egyidejűleg a’ napfölületnek ym része áll foltokból ’s emberkorok múlnak, míg puszta szemmel vétethetik egyszer észre egy folt, a’ mint is a’ távcsövek felta— láltatása előtt rólok sejtelmök sem volt az embereknek. Oly csekély fogyás megmérésére pedig eszközökkel sem bírunk, már a’ világosságra nézve épen nem, a’ melegségre nézve pedig annyi kiszámílathatlan helybeli ok hat egyidejűleg a’ hőmérőre, hogy itt, e’ tekintetben, bizonyos észrevételt várni balgatagság volna.

Ezen roppant nagyságú test pedig millióm meg millióm mértföldnyi bő téreken végig életet, világosságot, melégséget és termékenységet szór jótékonyan el maga körül, 's áldásteljes befolyását a’ mennyire most tudva van, 27 fő- és 22 mellékbujdosóval, valamint sokkal nagyobb számú üstökösökkel élvezteti. A’ föbújdosók különös kisebb vagy nagyobb pályákban mozognak különböző távolságaik szerint, a’ mellékbújdosók pedig a’ föbújdosókat kerülik be, egyszersmind azokkal együtt a’ nap körűi futván ; az üstökösök végre ismét saját ’s szinte a’ napot körülvevő pályákban mozognak.

Merkur a’ naphoz legközelebb álló bujdosó, ezt 87 nap, 23 óra 15 p. 46 mpercz alatt futja körül 8i/£ millióm német mértföldnyi középtávolságban, mely pályája középponlkülisége (excenlricitas} miatt, 7 millióm mértföldig fogyhat’s 10 millióm mértföldre növekedhetik Tengelyforgásának idejét csak közelítőleg, egyenlítőjének lejtősségét pedig még épen nem ismerjük; az előbbi, Schröter és Harding után 24 óra 5 perezre tétetik, tömege, Enke után, mintegy 8(j|^()0 része a’ nap tömegének, átmérője, Bessel után, 671 német mértföldnyi ’s sűrűsége a’ földéhez képest úgy áll mint 6:5höz ’s ö átalában a’ legsűrűbb bújdosó. Esztendeje, pályájának nagy középponlkülisége miatt, igen egyenetlen hosszaságú évszakokra oszlik; napjai igen egyenetlen módon vágynak világítva; naptávolakor a’ nap rajta 5-ször, napközelekor 11-szer fényesebb mint földünkön ’s az első esetben kétszer, másodikban több mint háromszor akkorának látszik mint nálunk. Fogyatkozásokat nem ismer, semmi bújdosó — legalább mi olyat nem ismerünk — nem jöhet közébe és a’ nap közé, sőt mindnyájan ellenfénybe (oppo- sitio} jutnak, s éjiegét díszesílik. Vénust ugyan csak kevéssel látja nagyobbnak mint mi, de sokkal fényesebbnek elannyira, hogy az egy vidék kivilágítására elégséges. Földünket és holdunkat nagynak és fényesnek látja , minden többi bújdosókat pedig kisebbnek homályosabbnak, mint azokat mi látjuk. A’ mi fontunk rajta csak 15latot nyomna, a’testek, szabad esés közben, az első másodpercz alatt csak 7V« láb- nyí téren haladnak végig. Természeti minőségét illetőleg, keveset tudunk róla, mivel öt csak nappal vagy est- meg reghajnalban vizsgálhatjuk. A’ mi felületén kivehető, egy homályos csíkra 's a’ déli fényszarvának szabálytalan és változékony alakjára szorítkozik, mely két észrevétel a’ fény vissza verés különbségét s alapegyenetlenségeket gyanítatja, légkörének is nyoma van. Mind azok után, miket Harding és Schröter e" bujdosóra nézve kikémlellek, Merkpr alkalmasint földünkhöz egészben hasonló test, melyet légkör vesz körül ’s melynek fölülete egyenetlen.

Nagyobb távolságbanVénus hempelyeg a’ nap körül, mely bujdosót már az ős Homer is az ég legszebb csillagának nevezte Körülfutásában 224 nap 16 óra 47 perez 7 mpercz lelik el, tengelyforgását pedig — de Vico után — 23 óra alatt végzi; tengelyének fekvése ismeretlen, átmérője 1710 né-