Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1850
10 nyúlós-od-ik pókhálós-od-ik rongyos-od-ik szarvas-od-ik testes-ed-ik vállas-od-ik nyüves-ed-ik poklos-od-ik rostos-od-ik szeles-ed-ik tetves-ed-ik valós od-ik odvas-od-ik polgáros-od-ik rozsdás-od-ik széles-ed-ik lokás-od-ik varas-od-ik okos-od-ik pondrós-od-ik sáros-od-ik szemes-ed-ik tokos-od-ik velös-öd-ik oláhos-od-ik poros-od-ik sebes-ed-ik szennyes-ed-ik tollas-od-ik vemhes-ed-ih orbánezos-od-ik potrohos-od-ik semmis-ed-ik szirles-ed-ik tornyos-od-ik vérmes-ed-ik örökös-öd-ik púpos-od-ik sógoros-od-ik szivós-od-ik tótos-od-ik vigályos-od-ik pajkos-od-ik purhás-od ik sokas-od-ik szőrös-öd-ik tökélyes-ed-ik világos-od-ik parasztos-od-ik' ragyás-od-ik súlyos-od-ik szuvas-od-ik tökélyetes-ed-ik virágos-od-ik páros-od-ik ránezos-od-ik sürüs-öd-ik szurkos-od-ik tökös-öd-ik vizes-ed-ik pelyhes-ed-ik redős-öd-ik szakállas-od-ik taplós-od-ik túros-od-ik vörös-öd-ik penészes-ed-ik redves-ed-ik szálkás-od-ik tejes-ed-ik túrós-od-ik zákányos-od-ik pillés-ed-ik reves-ed-ik számos-od-ik leijes-ed-ik tüzes-ed-ik zavaros-od-ik piros-od-ik rezes-ed-ik száras-od-ik téres-ed-ik üres-ed-ik zsíros-od-ik p iszkos-od-ik rojtos-od-ik szárnyas-od-ik terhes-ed-ik vagyonos-od-ik zsizsikes-ed-ik Ámbár, mint az eddig elsorolt igékből láthatni, ad cd stb. képzővel sok igénk vagyon ma is használatban, mindazonáltal igen hihető hogy ennél is több volt, mert vágynak nyelvünkben ék képzővel alkotott főnevek, azután éz oz, t és ^orf(ik) Ae7/(ik) képzőkkel alkotott igék, melyek csak ad cd képzővel álkotott igéktől származhattanak, mivel a’ mast említettem ék, éz oz, I, kod-J k) /.e7/(ik) képzőket mindenkor ad ed képző előzi meg, de ezeknek ön- állólag már rég meg kellett szűnniük, mert nyelvemlékeinkben semmi nyomukra nem akadunk, ’s ma is csak az említettem képzőkkel megbövítve fordulnak ele. ék képzővel alkotott főneveink, melyekben a’ fönévképzőt ad ed igeképzö előzi meg, ezek: alj-ad-ék fosz-l-ad-ck kusz-ad-ék nyes-ed-ék senny-ed-ék tör-ed-ék áll-ad-ék fur-ad-ék locs-ad-ék nyil-ad-ék v. sönny-ed-ék liir-ed-ék ás-ad-ék gyül-ed-ék lop-ad-ék nyir-ed-ék óv-ad-ék söp-r-ed-ék usz-ad ék bom-l-ad-ék hány-ad-ék löv-ed-ék száll-ad-ék til-ed-ék bors-ad-ék hár-ad-ék men-ed-ék por-l-ad-ék szöv-ed-ék vés-ed-ék csaj-v-ad-ék iv ad-ék nem-z-ed-ék poty-ad-ék szür-ed-ék zár-ad-ék csap-ad-ék far-ad-ék jár-ad-ék kasz-ad-ék nyal-ad-ék nyál-ad-ék rom-l-ad-ék tor-l-ad-ék töm-ed-ék zsír-ad-ék Az a) o igék pedig , melyek csak ad ed képzővel alkotott igéktől származhattanak, ezek : z éz képzővel származottak: bom-l-ad-oz-ik csukl-ad-oz-ik kém-l-ed-éz lel-ed-z-ik v. pör-g-ed-éz szün-ed-éz-ik bot-l-ad-oz-ik fényl-ed-éz-ik kés-ed-éz-ik lél—ed-z-ik ren-g-ed-éz tör-ed-éz-ik csör-g-ed-éz hü-l-ed-éz láng-ad-oz moz-g-ad-oz rin-g-ad-oz tűn ed-éz darv-ad-oz in-g-ad-oz pelyh-ed-éz ik rom-l-ad-oz zen-g-ed-éz b) i ’ képzővel származottak , melyekben t előtt az ad ed képző d bötüje .«2-re változik ; agg-asz-t bot-l-asz-t fagy-asz-t kel-esz-t páll-asz-t v. pár-1term-esz-t biggy-esz-t csup-asz-t foly-asz-t koty v-asz-t asz-t tor-l-asz-t bom-l-asz-t düg-l-esz-t fü-l-esz-t múl-asz-t por-l-asz-t tör-l-esz-t cs) Ze'(Z(ik) k0</(ik) képzővel származottak, melyekben a' képző előtt az ad ed képző d bölíije s~-re változik: csimb-esz-kéd-ik csuk-asz-kod-ik gibb-esz-kéd-ik kap-asz-kodik rug-asz-kod-ik. Vagyon ezeken kívül néhány egytagú igénk is: u. m. ad, áld, fád (új szó), föd, hord, mond, szed, lold, híd, üld, véd, melyek valljon gyökigék-é mind? nem merném meghatározni; ad-x(A azonban nem leszen fölösleges itt megjegyezni, hogy ékezve is használjuk, így: ád, mit némileg indokolhatunk is; ar Lappoknál t. i. igy fordúl elé: icadd, de mi már a »c-t, mint leheletet elül kihagytuk, s maradt add, kihagyván ebből is az egyik d-1, azt a’ hangzó fölé tett vonással pótoltuk, ’s lett ád. Különben úgy látszik, hogy a’ magyar ad, a’ latin da-1, s a’ Lapp icadd, az ős eredeti nyelvből mint közös kútfőből jött át ezen nyelvekbe. 1. antiquit. lit. hung. pag. 210. Ezen képzőt egészen máskép adja elé a’ tudós Társaság által először 1846-ban, azután második kiadásban 1847-ben közre bocsátott „Magyar nyelv rendszere“, ott ugyanis mint egymástól különböző képzők említetnek: 1. Ad ed öd nd üd (54. lap) p. fog-ad, eng-ed, rag-ad stb. 2. Asz esz (76. lap), mely az as v. az képző meglágyításának mondatik , p tesz, lész, vész, visz, hisz, aluszik, alkuszik, feküszik.
