Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1850

önállólag ma már nem lévén szokásban, jelentésüket nem tudjuk; azonban ha az ily nevektől származott igéket elemezzük, miután az egész ige jelentését tudjuk, a’ nevek jelentésére is könnyen rá jöhetünk, főkép ha a’ keleti és éjszaki rokon nyelveket is segédül veszszük, vagy ezek hiányában az ugyanazon névtől származott szókat jelentésükre nézve egymással összehasonlítjuk. Szóelemzés által, a’ rokon nyelvek segedelmével, 's az ugyanazon gyökszótól származott szók összehasonlításával sok gyököt fölélesztett már az újabb kor, milyenek p. dug, izz, kegy, sáp, táp, ám, lám, űr, szór, fesz, lob, szene, lám, mez, stb. ez úton haladva kitalálhatjuk még egyéb gyökszavaink jelentését is , p. tudjuk mit jelent uk-ad ige, de gyöke az ak nem lévén szokásban, jelentését nem tudjuk, hanem ha származékait összehasonlítjuk: ak-ud-ály — obex, obiectaculum, obstaculum, remora, impedimentum; uk-ud-e'k == im- pedimenlum, remora, obex; uk-ad-oz = haesitat; ak-ad-ék-os = intricatus, impeditus; uk-ad-ály-oz = impedit, remoratur; ak-ar-ut-os-kod-ik = rei alicui pertinaciter inhaeret, obíirmat se se; kitűnik, hogy ak jelentése nem lehet más, mint hacsio, v. obex, obstaculum, impedimentum. így a’ többiben is:

ap-ad — decrescit, detumet, deminuitur; hozzá véve a’ többi származékokat: ap-á/y — delumescen- tia; ap-ad-ás, ap-ad-ék = decrementum liquoris, deminutio tumoris; ap-asz-t = decrescere facit, minuit; ap-r-ít = scindit, comminuit; up-r-ó = minulus, minutulus ; ap-r-ó-l-ék = minutiae, ap-r-ó-z = in partes minutas redigit; ap- r-ó-ság = parvitas, minutiae; látszik, hogy ap nem lehet más mint: decrescentia, deminutio.

borz-ad-ban a’ borz gyök ma is él nyelvünkben, melis, luxus jelentéssel, de úgy látszik, ez már átvitt értelem; ugyanis, ha többi származékait összehasonlítjuk: borz-us — hirsutus, hirtus, hispidus, sentus ; borz-ad = pili eriguntur, horret; borz-asz-t = terret, terrefacit, pilos erigit; borz-og-ut = horrificat, horrefacit, horripilat; borz-as-ad-ik = terretur, terrefit, horripilalur; látszik, hogy borz igazi eredeti jelentése inkább pilus, seta, ‘s mivel azon állatkának, melyet a’ latin metis, taxus-nak nevez, tüskés bükös szőre vagyon, ’s midőn bántani akarják, részént félelemből, részént magát védendő, minden szőre szálát fölemeli ’s magát borz-assá teszi, a’ magyar igen alkalmas nevezettel borz-nak nevezte, ’s mivel az embernél is, midőn retteg, fél, ’s valamitől iszonyodik, hajaszálai fölemelkednek, 's így borz-assá leszen, borz-ad ige igen helyesen vétetik tulajdonképen ezen jelentésben: piti eriguntur , de jól vétetik átvitt értelemben körrel jelentésben is.

fak-ad — erumpit, patet, manat; hozzá véve származékait: fak-ad-ús = ebullatio , eruptio, proruptio; fak-ad-ek = papula, vomica, item: scaturigo; fak-ad-ék-os = puslulosus ; fak-usz-t — rumpit, aperit, exulcerat, facit ut fluat, manet; látszik, hogy a’ közös jelentés, melyben a’ származékok mind megegyeznek, ’s mely a’ Jak gyök saját eredeti jelentése, nem más, mint eruptio, ’s a’ Jak gyök hason jelentésben a’ zsidóknál és észteknél csakugyan ma is él. Igen valószínű, hogy Ják-gat, (ma: fag-gat) = eruptionem iterato facit, melyet azonban átvitt értelemben vexat, macerat, divexat, jelentésben használunk, p. nem jó külykes medve fiát faggatni (km), és fak-ó — helvus, gilvus, murinus, cerinus név is ezen gyöktől származott, inert midőn a’ ki fak-ad-1 seb begyó- gyúl, helye fak-ó marad.

geb-ed — crepatio fit, crepat, ige gyöke a’ géb, hogy crepalio-1 jelent, mutatja az ár-ad, dag-ad, stb. igék hasonlósága, melyekben az ár, day, szinte a. m. inundatio, tumor.

has-ad lat. fatiscit, diffinditur, Inaséit, Mat; hozzávéve származékait: hus-ad-ás, lat. fissio, fissura: has-ad-ék , lat. rima, fissura, hiatus; has-ad-ekony, lat. fissilis; has-ad-oz, lat. hiatat; has-it, lat. findit; látszik, hogy has jelentése nem lehet más, mint: fissio, hiatus. Ezen gyököt én valószínűbbnek tartom, mint a’ „magyar nyelv rendszere“ 48. lapján fölhozott hasa szót, ’s talán a’ has-áb, lat. fissum, fissile, frustum szót is helyesebben irnók ékezet nélkül így: has-ub.

kerk-éd-ik, lat. gloriatur, iactat se, gyöke a’ kerb, az Észteknél ma is él elatus, superbus, arrogáns jelentéssel. 1. Révai Elabor. Gramm. Vol. II. pag. 877.

ker-d, kez-d, kiil-d, küz-d-ik, ol-d igéink első tekintetre úgy látszanak, mintha gyökigék volnának, azonban a’rokon nyelvek mutatják, hogy ezekben kér, kéz, kid, kHz és ol a’gyök, a' d pedig képző. Ugyanis: kér, némi változással a’Lappoknál ma is él cousullatio, consilium jelentéssel, tehát ker-d, szóelemzés szerint annyi mint ; consultationem facit, consul tat, mi egyre megyen az inter r ogat igével, mert csakugyan: consulit alium ille, qui interrogat; — kéz a’ perzsáknál ma is él initium princípium jelentéssel, tehát kez-d tulajdonképen annyi mint: ini- tinm, princípium facit, i. e. incipit, inchoat. Mi szépen használhatnók ezen gyököt a’ tőle származott kez-d-et helyett inchoatio, initium, princípium jelentéssel! — kid megfordított alakban ’s hangzó változással az araboknál annyi, mint: misit, főnévül tekintve tehát, jelentése nem más, mint mis sió, ’s így kül-d, lat. missionem facit, i. e. mittit; — kHz a’ zsidóknál ’s araboknál ma is él lucta, praeliatio, collisio, és : adversatus, rixatus, praelia6