Eger - hetente kétszer, 1914
1914-03-04 / 18. szám
2 EGER. (18. sí.) 1914. március 4. — de e követelések között hiába keresi azokat, amelyek a mai szociális viszonyok kielégítő megoldására vonatkoznak ... Ugyancsak tollhegyre szedik a munkapárti kormány törvényjavaslatait is, mint az esküdtszék reformját, a sajtóreformot, a közigazgatás államosítását . . . Fontos dolgok kétségtelenül, de ugyanaz a bajuk, mint az ellenzékiek által sürgetetteké, nem égetőek, nem egészen időszerűek, a való életnek nem momentán szükségletei. Hanem igenis az lenne a helyes most már, ha az ország népének fontos, pillanatnyi késedelmet sem tűrő bajain forogna az országos politika kereke, nem pedig máson! És ezen az eszmén van lerakva az alapja annak a területnek, annak a hídnak, amely nemcsak az országos politikát kötné össze a valósággal, de . . . de egy és másban az ellenzéket is az annyira gyűlölt munkapárttal. (By.') A közigazgatási bizottság ülése. Hevesvármegye közigazgatási bizottsága hétfőn, március hó 9-én, délelőtt V911 órakor a vármegye szék- házának kistermében rendes havi ülést tart. Eger város virilisei. A legtöbb adót fizető városi képviselők 1914/15. összeállított névjegyzékét Eger város képviselőtestülete, tudvalévőén, február hó 20-án tartott közgyűlésében kihirdette, és az most a városi köz- igazgatási irodában van kitéve és ellene 15 napon belül föllebbezni lehet az alispánhoz. A névjegyzékbe felvett özvegy nők, nagykorú kajadonok, jogi személyek, helyben nem lakó virilisek és azok, akik több községben vétettek föl a legtöbb adót fizetők névjegyzékébe, a névjegyzéknek érvényre emelkedése után kötelesek megbízottaikat Hevesvármegye alispánjánál bejelenteni. A legtöbb adótfizetők névjegyzéke egyébként a következő: Agrár Takarékpénztár 22,643’88, Heves- megyei Takarékpénztárl8,784,17,Egri Takarék- pénztár 8497 93, Egri Gőzmalom r.-t. 6412'02, második nap az üres koporsót körülhordozzák. Harmadik napon kezdődik a gyászünnepély. A koronát, almát, kormánypálcát és pallost a ka- thedrális oltárára teszik, az oltár elé helyezik a sisakot, kardot, pajzsot. Erre egy teljes fegyverzetű lovas beugrat a templomba, nagy csörömpöléssel lerombolja az üres ravatalt, s a lándzsát eltöri, erre a marsaitok' s kancellárok botjukat és pecsétjüket törik össze. Lengyel- ország és Litvániának nincs királya. Zsigmond Ágosttal kihalt a Jagelló-dinasz- tia. Anna hercegnő nem számithatott a trónra, mert Lengyelországban a nő nem uralkodhatott. Semmi törvényes intézkedés sem maradt az utódra nézve. Ekkor ragadja a kezébe a nemesség a hatalmat. Ez időtől választotta szabadon Lengyelországban a nemzet királyát egész az ország bukásáig. S hogy a szabad király- választás elfajulása főoka volt az ország bukásának, legjobban bebizonyíthatom, — úgy hiszem, — ha rövidesen bemutatok egy királyválasztási jelenetet 1572—73-ban, mely kép majdnem mindenben megegyezik a későbbi választási jelenetekkel is. 1572-től minden nemes részt vehetett szavazatával a király választásában. E fontos tényt Zamojszky János eszközölte ki. Szerinte szabad államban jogegyenlőség mellett nincs méltányosába mint a szavazati jog egyenlősége. Ha mindenki harcol hazájáért, méltányos, hogy szavazhasson is arra, akit uralkodójának akar, sőt, ha méltó rá, akár királlyá is választassék. Lengyelországban kimondták ugyan számEgri Érsekség 639872, Egri Főkáptalau 5015-80, Dálnoky Jáuos 3181-82, id.Wmd István 3100’14, Kánitz Gyula dr. 2969-94, Ájtatos alapítvány 2675-10, Mezey Dávid 2559 27, Fischer Lipót 2527 11, Altorjay Sándor 2070-58, Minorita rendház 2036 10, özv. Akantisz Jánosné 1765 50, Htbay György dr. 1652-94, Setét Sándor dr. 1638-24, Tolvay Ágoston 1605-46, Preszler Ármin dr. 1513-54, Grőber Ferenc 1460 62, Káaitz Dezső 1383-30, Yégh Jenő dr. 1336-72, Ungár Ignác 133157, Marosi Zsiga 1328, Volf Károly ] 228 28, Lipcsey Péter dr. 119974, Grünblatt Ármin dr. 1153 26, Strausz Sándor 1098-04, Yelcsey István 1096, Barsv István dr. 1046"14, Balkay József 1019-06, Steinhauser Rafael 1002'69, Schvarcz Dezső dr. 963 50, Szegő László 959 74, Udvardy László dr. 939, Ó-Casinő testület 932, özv. Csillag Mórné 886-12, Kuczora Ferenc 881"38, Schwarcz József 875*85, AlföldiDávid dr.873‘70,Irgalmas szerzet 871*70, Deutsch Károly 856 20, Debreczeni János 836-54, Csekó Gábor 825-82, Kállay Zoltán dr. 81072, Dobay Lajos 799 10, Erlach Sándor dr. 798-50, Goldberger Rudolf 79L30, Petravich Antal 770-90, Polónyi Antal 769, Czeizler Zsigmond 765-70, Binét Miklós 765 03, Begovcsevich Róbert 743-40, Brünnauer Ambró dr. 729'92, Egerland Kálmán 703-40, Uiy József dr. 699-96, Csutorás László dr. 689-92, Grőber Jenő 683'43, özv. Ruzsin Ignácné 675'99, Mőzer Antal 675-10, Fischer Lajos 672-50, Miskovics Flóris dr. 668-40, Busa Ádám 660-52, özv. Reinprecht Lászlóné 650-45, Babocsay Sándor 647-24, Fehér József 645-94, Krassy Miklós 634-16, özv. Kisbéry Andrásné 625-20, Ficzere József 625-20,Michalek Manó 617-70. Ridarcsik Imre 613 56, Bessenyei János 609-17, Schvarcz Ferenc dr. 605-88, özv. Stephanovszky Ernőné 597-33, Lukács Gyula 591-12, Timon Béla 586-50, Brünnauer Bálint dr. 585"36, Kalmár Gáspár 578"48, özv. Imre Miklósné 577'33, Preszler Ferenc 573 75, Gaal Lajos 571 36, Sípos Miklós 558, Fodor László dr. 543 96, Turtsányi Gyula dr. 543 90, Czigler Henrik dr. 543 40, Reiner Lajos 542, Dutkay Pál 540 78, Szőke Sándor 537-80, Bla- zsejovszky Ferenc 531 60, özv. Láng Sándorné 53070, Foltin János 527-40, özv. Vass Lgosné 518-59, Kösztler József dr. 514-84, Polacsik Ferdinand 513-30, Veisz Ede 509'61. özv.Schmidt Antalné 509 56, Bálint Géza 500, Hellebronth Géza 497-85, özv. Akantisz Jusztinné 496"52, Tomanóczy Béla 487'68, Csókás István 485-56, Bablonkay Gyula 482"34, özv. Schwarcz Lő- rincné 481-77, özv. Remenyik Kálmánné 479 87, Bóhm János dr. 468'40, Lőw Béla 46370, Baranyai Sándor 461-64, özv. Nagy Ferencné 461*33, özv. Szász Sándorné 452 21, özv. Babics Béláné 44040, Balkay Béla 435-60 korona. tálán törvényben a nemesség teljes egyenjogúságát. Valójában azonban összes jogait, tehát szavazatás is csak az gyakorolta, akinek földbirtoka volt. Az ősi birtok azonban hosszú idők múltával legtöbb esetben teljesen elaprózódott s csak jelképezte inkább az illető birtokosságát, arra szolgált, hogy jogaitól el ne üssék. Sok közmondás élt az ilyen birtokos nemesről a lengyel nép ajkán: »Osmianában olyan világ járja, hogy hét nemes hajt egy kecskét a vásárra«, vagy »olyan nagy a birtoka, ha egy kutya végighasal földjén, farka már a szomszéd földjét éri.« Az ily szegény nemes természetesen kész szolgája volt a gaz- dagbbaknak s jó szóért, no meg egy-két pohár borért meggyőződését szívesen alkalmazta hozzá. Igen sokan kerültek így függő helyzetbe, melyből szabadulni nem tudtak s nem is akartak. S minthogy a jogforrás alapja a földbirtok, az uralkodó birtokos osztály törvényileg biztosított jogai felett féltékenyen őrködött, minden más foglalkozásút elnyomott s ezért gátolta az ipar és kereskedelmet. Ez okozta, hogy ingó vagyon és pénz nagyon kevés volt Lengyelországban. Ez a kútforrása a királyválasztásnál nagyarányban megindult vesztegetéseknek. Igen fontos volt a választás helyének kijelölése. Hosszas viták után a Varsó mellett fekvő volai mezőt jelölték ki. Itt tartották ez időtől Lengyelország egész fönállása alatt a királyválasztásokat. Nálunk is megvolt a szokás egy időben, hogy nyilt helyen, a rákosi Kriston Endre. (t§£) Nem a krónikás tehet arról, hogy a hír megelőzi. Hiszen az események csinálják a históriát, és az eseményekről, — amelyekkel együtt születik a hír, — azon melegében beszámolnak az — újságok. A krónikás munkája csak ezután kezdődik. A mi lapunk, az „Eger“, egy rövidke kis hírt közölt legutóbb megjelent számában. Ez volt a tartalma: „Kriston Endre érseki titkárt Őszentsége, X. Pius pápa, pápai kamarássá nevezte ki.“ Hírnek ez éppen elegendő volt arra, hogy mindenkit megörvendeztessen, aki Kris- ton Endrét ismeri. Hanem azért a krónikás elől sem szedett el minden mondani valót. Meghagyta a keretet. És ez is valami. Mert mi nem tartunk azzal a kritikussal, aki így nyilatkozott az előadó-művészetről;, mikor már a súgót hallottuk, akár ne is beszéljen a színész. Úgyis csak ugyanazt mondja utána. Kriston Endre tehát pápai kamarás. Elnyerte azt a kitüntető megtiszteltetést, amit 1866 óta nem nyert el senki az egri egyházmegyében. Az utolsó pápai kamarás ugyanis Tárkányi Béla József egri apát-kanonok, a híres egyházi író, költő és tudós volt, aki egyeki plébános korában kapta ezt a kitüntetést a Kát. Egyházi Énektár rendezéséért és a Szent- írás fordításáért. Negyvennyolc esztendőnek kellett elmúlnia, míg ez a kitüntetés ismét utat talált az egri egyházmegye felé. És az érdem, ami ide vonzotta ? . . . Hát éppen ez az amiről írni kívánunk; mert érezzük, hogy nem lenne teljes, és főként nem lenne igazságos a múltkori híradásunk, ha ezt a körülményt elhallgatnánk. Az uj pápai kamarásnak az a legfőbb érdeme, hogy — rendkívüli ember. Ez ugyan különösen hat manapság, amikor a közönség a rendkívüli embert csak lezuhant aviatikusokból, félbolond virtuózokból és őrült tenoristákból ismeri. Azonban Kriston Endre, vagyis inkább megszokott nevén nevezve: Kriston Bandi különös érdeme, hogy ebben is kivétel. Ha valakit tisztelnek és szeretnek Egerben, sőt Egeren túl is, a nagykiterjedésü egyrnezőn gy üléseztek. Érdekes a választás helyének elrendezése. Nagy négyszögű terület ez, minden oldalról sáncokkal körülvéve. Csak az lehetett törvény, mit a sáncokon belül határoztak, talán innen van az »alkotmány sáncai« kifejezés. A körülzárt területre három kapu vezetett. Közepén egy nagy sátor volt, hol a királyt kijelölték és proklamálták. Azonkívül itt fogadták a jelöltek követeit s tárgyaltak velük a feltételekről. A négyszög négy sarkában egy- egy kisebb sátor volt Lengyelország négy tartományából kijelöltek számára. Az egész terület körül a nemesség óriási sátortábora húzódott. Varsó környéke rendkívül mozgalmas volt királyválasztás idején. Igen érdekes és színes képek tárulnak elénk. A városból szinte szakadatlan sorokban vonul ki a választás helyére a sok nemes, a gazdagabbak nagy kísérettel s egymással vetélkednek a pompás drágakövekkel behintett ruhákban s fegyverekben. Szigorú szabályok vannak ugyan, hogy a választás hevében az izzó szenvedélyek lángra ne lobbanjanak. A választás helyére puskát, lándzsát nem szabad vinnie senkinek sem, de a kard viseletét nem tilthatták el, ezt a ruha kiegészítő részének veszik s a fokos is ott volt soknak kezében s hogy ez a legnyomósabb -argumentum az elvek mellett, azt nemcsak a lengyel tudta, de tudják', sajnos, még ma is sokan nálunk. Csodálkoznak is az idegen követek, hogy kardosán jelennek meg, mert ez az oly hevesvérű népnél, mint a lengyel, köny- nyen vérengzésre vezethet. Kisebb verekedé-
