Eger - hetente kétszer, 1914
1914-02-25 / 16. szám
Előfizetési árak: Egész évre- - 10 korona. Fél évre _____5 » N egyed évre - 2'60 » Egyes szám ára 10 fillér. rpPD C/ULn Szerkesztőség: Lyceum, 26-ik szám, hová a lap szellemi részét illető közlemények - intézendők. ■ Kiadóhivatal: Lyceumi nyomda, hová az előfizetések és hirdetések küldendők HETENKINT SZERDÁN ÉS SZOMBATON MEGJELENŐ POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. 1914. — 16. szám. XXXVII. ÉVFOLYAM. Tisza és a nemzetiségek, Sivár parlamenti életünknek ünnepnapja volt február húszadika. Nagyszabású államférfim megnyilatkozás tanúi lehettek e napon azok, akik a magyar nemzeti állam legnagyobb fontosságú kérdése iránt érdeklődnek. Jól esik elismerni, hogy az ország egész közvéleménye lázas érdeklődéssel és feszült figyelemmel kisérte a parlament nagy eseményét. A nemzet egészséges életösztöne megérezte, hogy létkérdéséről van szó. És elfoglalta a távollétével tüntető parlamenti ellenzék elhagyott őrhelyét. A miniszterelnök beszéde egy nagy- koneepoióju, — a kérdés horderejével és az őt terhelő súlyos felelősséggel teljesen tisztában levő — lelkiismeretes államférfi őszinte beszéde volt. Az első benyomás, amit a beszéd elolvasása után éreznünk kellett, az, hogy igy csak egy igaz ember beszélhet! A kimerithetetlenül gazdag tartalmú beszédre vonatkozólag általánosságban a következőket jegyezzük meg. Tisza engedményei között egyetlen egy olyan sincs, ami a magyar nemzeti állam alapelvével: az állampolgári egyenjogúsággal ellenkeznék. Semmi olyasmit nem Ígért az oláhoknak, amit ■■ ■ ■ ..............— ■■■ ii ■■■ ......... A z „EGER“ tárcája. R bűnbánók négy éneke.* I. fl »sírok« rendjének éneke. Kint állok, Uram, palotádnak Márvány-hideg ajtajánál; S testemnek minden izületjén A zord télnek fagya átjár. — Testemen, Uram, bánat-színből A bűnbánók ruhája van; S szememben forró könnyeimmel A bánatom sír untalan. — * Rz ősi Egyházban nyilvános vezeklők is voltak, akik vezeklésüket Hamvazó szerdán kezdették meg. — Ezeknek négy rendje volt: sirók, hallgatók, térden állók és jelenlevők. — R «sírók» a bünbánat ruháiban a templom ajtón kívül álltak, mivel nem volt nekik szabad bemenniük, és kérték a bemenőket, hogy imádkozzanak értök. — R »hallgatók« meghallgathatták a püspök beszédét, de ezután a diakónus felszólítására távozniok kellett. — R »térdenállók» a könyörgésekben is résztvehettek, de mikor a tulaj donképeni mise kezdődött, a diakónus felszólitására, «Ite, missa est* távozniok kellett. R »jelenlevők« a szt. misén is jelenlehettek, csak épen áldozniok nem volt szabad. többi nem magyar ajkú polgártársainknak is meg nem adhatna, s ami az összes magyar állampolgárok egyenlő jogával szemben nemzetiségi különjog- ként szerepelhetne. Egészen más irányú Ígéretekről van szó. Idegen anyanyelvű polgártársainknak — ha összeforrnak velünk a magyar haza szeretetében és hűségében — az eddig is élvezett egyenlő jogon felül ugyanazokat a kedvezéseket, ugyanazt az állami támogatást helyezi kilátásba, amit az államalkotó és államfen tartó magyarság élvez. Tántoríthatatlan ragaszkodás az egységes állam nemzeti jellegéhez, s a leg- liberálisabb méltányosság idegen ajkú polgártársainkkal szemben: ezek azok a szilárd alapelvek, amelyeken kölcsönös megértéssel és őszinteséggel próbál továbbépíteni. Mert Tiszának eleme az őszinteség. Kimondja bátran és leplezetlenül, — amit előtte egyetlen államférfi se mert nyíltan bevallani, — hogy az 1868-iki nemzetiségi törvény a maga egészében nem hajtható végre, és hogy ő nem is szándékozik azt végrehajtani. Ez a kijelentés jellemzi legjobban, milyen súlyt helyez Tisza az őszinteségre. Kimondotta nyíltan és félreérthetetlenül azt, amit komoly megfontolás Fejemre, Uram, hamu szórva (Úgy sajnálnak az emberek) S az én szememből egyre halkan A bánat könnye lepereg. Uram, Te, nekem sokat adtál, Annyi kincset, hogy dús valék, Az én lelkemnek énekére Szivárvány-színbe gyűlt az ég. — Uram, Te, nekem sokat adtál, Gazdag valék, ó, dús, hiú, És messze-messze, elszakadtam Tőled, mint tékozló fiú. Terólad szólt az éneklésem, Terólad beszélt a dalom; S üressé lettem, Uram, mint a »Pengő érc, s zengő cimbalom.« — Kint állok, Uram, az ajtódnál, Bent imádkozó emberek, Szívemből kihaltak a lángok, És még felnézni sem merek! — Fejemre szürke hamú szórva, Szememben bánat-könny — meleg. — — A »siránkozók« dalnokáért Imádkozzatok, emberek! — —r—ő— Szerda, február 25. alapján helyesnek és szükségesnek talált. Kimondotta annak dacára, hogy ezzel — saját bevallása szerint — az általa oly nagy kitartással és ügyszeretettel előkészített megegyezést meghiúsította. Mert tudatában volt, hogy ez a megegyezés csak úgy ér valamit, ha nem félrevezetés és diplomáciai ügyeskedés, hanem kölcsönös belátás és megértés veti meg neki az alapot. A szigorú formáljogász szemében aggályosnak tűnhetik fel a miniszter azon kijelentése, hogy a létező törvényt nem fogja végrehajtani. A konkrét esetben azonban a körülmények ismerete és a miniszterelnök helyes indokolása teljesen eloszlathatja az aggodalmakat. Mert a dolog ugy áll, hogy a nemzetiségi törvény csaknem félszázad óta van beírva törvénytárunkba, de a magyar nemzeti génius élő ereje nem engedte át az életbe. Egy államférfi se merte kimondani, hogy nem hajtja végre, és egy sem merte azt végrehajtani. Tisza azonban nemcsak egyenes és őszinte politikus, de elsőrendű jogász is. Belsőleg igazolt magatartására megtalálja a jogi formulát. Az ő törhetetlen magyar lelkének olyan szerencsés inspirációjával tudta megindokolni a R lengyelek jellemvonásai és történeti szerepe az újkorban. Irta és az egri állami főreálískola ismeretterjesztő előadásai során felolvasta: Janák Viktor dr. Lengyelország történetének legjellemzőbb korszakát választottam ismeretterjesztő előadásom tárgyául. Nemcsak azért, mivel a nemzet tragédiája s napjainkban is nyilvánuló szabadságvágya egyrészt megindít, másrészt szimpa- thiát kelt minden civilizált emberben; de bennünk különösen együttérzést kelthet. A hagyományos lengyel-magyar barátságnak legerősebb történeti alapja van. S mi, akiknek ellenségünk amúgy is túisok, barátunk annál kevesebb, legrégibb talán egyetlen barátainktól nem fordulhatunk el ma sem1. Bgy időben legszorosabb összeköttetésben állott hazánk Lengyelországgal, hisz közösen adott a két ország egymásnak uralkodót. Alkotmányunk megerősödését, folytonosságát, mely ma is állami létünk alapja, sokban köszönhetjük lengyel származású uralkodóinknak, kik alkotmányos érzelmükkel legalább egy időre megakadályozták a Habsburgok abszolutizmusának hazánkra való kiterjesztését s időt engedtek, hogy megerősödött alkotmányunk később is kiállja az ellene indított támadások viharát. Érzelmileg az összeköttetés egyike volt a I legtartósabbaknak a két nemzet között. Mind-
