Eger - hetente kétszer, 1914

1914-02-14 / 13. szám

2 EGER. (13. az.) 1914 február 14. egyesületekben; patronázs munka; a méltányos szociális kívánságok korrekt kielégítése. — És ne elégedjünk meg csupán országos szervezéssel, legkivá­lóbb gond a helyi szervezetek kifogás­talan fenntartására fordíttassék. Nekünk egrieknek is ki kell venni a részünket ebből a munkából . . . Van dohánygyár és számos ipartelep a mi városunkban is ...! Ne várjunk sokat, hanem siessünk, addig, amíg késő nem lesz. Minél előbb meg kell alakítanunk az egri nőmunkás egyesületet! Hisszük is, hogy megalakítjuk. Van nőegyletünk, van patronázsunk, női kongregációnk! Soha hálásabb feladatot nem fognak kapni ezek a tiszteletre­méltó egyesületek a nőmentés nemes munkájánál! (B.) Az állandó választmány szakosztályai. He­vesvármegye törvényhatósági bizottságának ál­landó választmánya, mint már jelentettük, a múlt héten megalakult. Az egyes szakosztályok elnökei és tagjai a következők lettek: /, Közjogi, közigazgatási és tanügyi szakosztály. Elnök: Keglevich Gyula gróf. Tagok: Biró Lajos dr., Boldizsár Benedek, Borhy György, Bóta Mihály, Csekó Gábor, Dobos István, Dutkay Pál, Graefl Jenő, id. Győrffy Kálmán, Hellebronth Géza, Isaák Gyula, Kánitz Gyula dr., Károlyi Mihály gróf, Kékessy Dezső, Kontra László, Légrády István, Malatinszky György, Odray Coelesztin, Pappszász Tamás dr., Ridarcsik Imre, Setét Sándor dr., Sikorszky József, Sternberg Albert, Széky Péter dr., Szohner Lajos dr., Tőrök Kálmán, Turtsányi Gyula dr., Weinberger Zsigmond. II. Pénzügyi és gazdaság! szakosztály. Eloök: Kassuba Domokos. Tagok : Balkay Béla, Bálint Gyula, Engel Lajos, Gesztes Lajos, Graefl An­dor, Hajdú Kálmán, Kánitz Dezső, Keszler Zsigmond, Kürti János, Makra Géza, Okolicsányi Lajos, Pappszász Lajos, Rosenfeld Emil, Vucs- kits Béla. ///. Közlekedési és közmunka szakosztály. Elnök: Fiezere József. Tagok: Gosztonyi Andor, Grósz József dr., Gyöngy István, Haraszti Oszkár, nitz Dezső színe elé jutni. Most már tudják, hogy az Agrár takarékpénztár az érdekelt in­tézet, ahol kölcsönügyleteimet lebonyolítom. A kölcsönös udvariassági ‘‘kifejezések után merész fordulattal rátereltem a beszélgetéstar­ra a gyöngyösi pletykára, hogy egy ottani gaz­dag kereskedő magyar nemességének megszer­zése az illetőnek állítólag százezer koronájába került. Az igazgató úr erre kijelentette, hogy ő a nemesítéséért a szabályszerű illetékeken fe­lül egy fillért se fizetett. Mire én felvilágosítot­tam az igazgató urat, hogy a kitüntetések osz­togatása is olyan, mint a féSnyok férjhez adása. rA csúnya lánynak nagy hozomány kell, a szé­pet hozomány nélkül is elveszik. Az érdemek­ben gazdag emberek ingyen is hozzájutnak a kitüntetésekhez, mig az érdemetleneknek sok súlyos ezreket kell fizetni. A prolongációt megkaptam. Egy másik' csoportban a közigazgatás ál­lamosítását tárgyalták. Pro és kontra röpködtek az érvek. Különösen a főispáni állás további fenntartásának kérdését vitatták, amely kérdésről Majzik Viktor alispán a ’budapesti jogászegy­letben oly fényes sikerű előadást tartott. Egyik szellemes vitatkozó, aki különben jeles köz- igazgatási kapacitás, fényesen megoldotta a kér­dést a következőképen: Károly János, id. Kovách Kálmán, Visontai Kovách László dr., Politzer Jenő, Polgár Sán­dor dr., Schleiminger László dr., Stészel Sán­dor, Strausz Sándor, Vass Frigyes, Weisz Gáspár. Egyházmüvészeti tanács szervezése. A ma­gyarországi püspöki kar 1912. április 15-én tartott értekezletén megtárgyalta és elfogadta az egyházmüvészeti tanács felállításának ter­vezetét, melyet művészi és gazdasági szem­pontok tettek szükségessé. A tervezet a vallás- és közoktatásügyi minisztériumba került és Jankovich Béla kultuszminiszter most Csernoch János dr. hercegprímás révén átirattal fordult a püspöki karhoz a tanács szervezésének kér­désében. A miniszter ez eszmét teljesen ma­gáévá teszi, de annak a püspöki kar által kívánt alakjában való megvalósítását a jelen­legi súlyos pénzügyi helyzetre való hivatko­zással lehetetlennek tartja. A kérdést a mi­niszter egyelőre úgy oldja meg, hogy Fieber Henrik dr.-t a Szent Imre Kollégium volt pre­fektusát, a kiváló egyházmüvészeti szakembert, aki eddig is sokat dolgozott az akció érdeké­ben, egyelőre a minisztérium művészeti ügy­osztályában egyházmüvészeti szakmegbizott gyanánt alkalmazza. A szakmegbizott egyház­müvészeti ügyekben, amennyiben azok kormány- hatósági intézkedést nem igényelnek, közvet­lenül járhat el. Ilyen ügyekben tehát a papság­nak ezeutul Fieber Henrik dr. egyházmüvé­szeti szakmegbizotthoz (Budapest, Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium, Művészeti Szak­osztály, V., Szalay-utca 3. I. emelet 1.) kell fordulni. Ezt az intézkedést most körlevélben közük az összes püspökök egyházmegyéjük papságával. Uj árszabály a mosási dijakról. — Eger város rendkívüli közgyűlése. — Eger város képviselőtnstülete csütörtökön, február hó 12-én, délelőtt 11 órakor rendkívüli közgyűlést tartott. A közgyűlésnek csak egy tárgya volt: döntés a malom és mosoda bérletéből kifolyóan a mosási áraknak megállapítása körül fölmerült kérdésekben. A közgyűlésen Jankovlcs Dezső kir. tan., pol­gármester elnökölt és az ügyet előkészítő fürdő­ügyi bizottságnak javaslata, — amelyet egyéb­A közigazgatás államosítása eseten az al­ispán is kinevezett állami tisztviselő lesz, tehát a főispáni állás jelenlegi jogkörével feleslegessé válik, az állás mindazonáltal reprezentatív cé­lokra fenntartandó. Miután azonban a főis­páni állás ekként nem veszi igénybe a jövőben egy ember egész tevékenységét, bátran vissza- állíthatók az örökös főispáni állások1 és He­vesvármegye örökös főispánja ismét az egri érsek lehet. Az indítvány egyhangúlag elfo­gadtatott. Örvendetes tényként megállapíthatjuk, hogy sem az ebéd előtt, sem alatta, sem utána sem- miféle aláírási ivek nem köröztettek. De azért a vendégek mégis féltek és a szomszédjaik zse­bében állandóan gyüjtőíveket sejtettek. Egy ijesztés mégis történt. A ciszterci rend egri kath. főgimnáziumá­nak igazgatósága az iskolatársak szövetségét szándékozik megalakítani. Erre a célra az in­tézetben iskolába járt tanulók lakhelye és fog­lalkozása kinyomozandó. Az 1886. évi év­folyam növendékeinek névsorát Perényi Kan­did tanár Puchlin Lajosnak adta át a szük­séges adatok kinyomozása végett. A megbízott sok tanulótárs adatait megtalálta már, néhányat azonban nem tudott kinyomozni. Ebéd után elcsípte ezért Kriston Bandi tanulótársát és a ként az állandó választmány is elfogadásra ajánlott, — nagy és hosszantartó vitát provokált. A képviselőtestület ugyanis 5000 koronáért bérbe adta egy évre a melegvízen levő mo­sodát, a malommal együtt, Adamcsik János molnárnak, azonban a bérlő által bemutatott mosási díjtételeket nem fogadta el, hanem megbízta a fürdőügyi bizottságot, hogy a bér­lővel akként kísérelje meg az egyességet, mi­szerint a mosás árszabályzatát ne óránkint, ha­nem puttonyonklnt fizetendő egységárakban álla­pítsa meg. A fürdőügyi bizottságnak ilyen irányban nem sikerült az egyesség, hanem ehelyett azzal a javaslattal állott elő, hogy úgy az óránkint, mint a puttonyonkint való árszabást ejtse el a város és ezek helyett a kilogramm rendszert fo­gadja el és pedig úgy, hogy az I.-rendű mosó­helyen 2 fillér, a Il.-rendű mosóhelyen 1 fillér fizetendő 1—1 kilogramm ruháért, amelynek súlyát száraz állapotban, tehát a mosás előtt állapítanák meg. Az öblögetés dija 8 fillér lenne. A fürdőügyi bizottság javaslatával kap­csolatban Kasziba Gézának (aki a szombati közgyűlés előtt 6000 koronás bérletet ajánlott föl a malom és uszoda bérletéért) utóajánlata is a képviselőtestület elé került. Kasziba a puttony-rendszert vállalná és pedig akként, hogy a nagyputtony ruháért 26, a kisputtony ruhá­ért 16 s az öblögetésért 16 fillért számitana. Elsőnek Mélypataki Ignác szólott a kér­déshez és kimutatta, hogy a fürdőügyi bizott­ság javaslata előnyösebb a közönségre, mint Kasziba ajánlata, mert amig kilogramm-T<in6.szar szerint egy-egy puttony ruha kimosása az első helyen 24, a második helyen 12 fillérbe kerül, addig a puttony-rendszer szerint ugyanennyi ruháért 26 vagy 16 fillért kell fizetni és még mindig kérdés marad, hogy a puttonyt kicsi­nek vagy nagynak minősíti-e a bérlő? A közgyűlés, Nagy János, Kuborczy Dezső, Tóth Csepreghy Ferenc, Hanák Gyula, Braun Károly, Lipcsey Péter dr., Bóta Ignác, Visontai János, Strausz Sándor és Balkay Béla hozzá­szólása után, szavazással döntött a kérdésben és 51 szóval 19 ellenében a fürdőügyi bizott­ság javaslatát fogadta el. Nem az a fontos, hogy a jó sajtót egye­sek adományokkal, pénzzel támogassák, hanem az, hogy a nagy közönség egyáltalán ne adjon rossz lapért egyetlen fillért sem. névsort átnyújtotta neki, meg akarva kérni a még hiányzó adatok közlésére. Mielőtt azon­ban még szóhoz juthatott volna, Bandi — látva az ív papirost — tiltakozva mondotta: — Kérlek, én már Vass Jánosnak aláírtam. Azt hitte, hogy megint a tűzoltó-otthonra akarják toegpumpolni. Ha már szóba jött a Puchlin Lajos neve, megemlítjük, hogy egyedül ő volt az, aki nem jól érezte magát az ebéden. Ugyanis Kriston -Bandi azt füllentette neki, hogy az érsek úr kívánsága szerint a jó vicceket otthon kell hagyni, tehát nem tudott kellően érvényesülni. Bandi azonban fölös óvatosságból Káló Miklóst mégis az asz­tal ellenkező oldalára ültette. Az udvari papok véleménye szerint ez a legutóbbi érseki ebéd volt a legsikerültebb és legjövedelmezőbb. Ugyanis, mikor a vendégek távozóban voltak, egyik szórakozott úr a ka­bátját feladó inas helyett a mellette álló Papp Jóska markába nyomta a borravalót. Ugyancsak a távozó vendégek közt be­szélte egy 120 kilós gyomorbajos bácsi, hogy mégis csak az egri érsek az ország legjobb fő­papja. A múlt ősszel a missió alkalmával gon­doskodott a hívek lelki szükségleteinek kielé­gítéséről, most pedig a gyomorbeli ügyeket hoz­ta rendbe. K. J.

Next

/
Thumbnails
Contents