Eger - hetente kétszer, 1914
1914-02-11 / 12. szám
2 EGER. (12. sz.) 1914. február 11. Hatvani I. negyedben: Szabó András. Hatvani II. negyedben: Köblő Bernát. Hatvani III. negyedben: Csendes Antal. Hatvani IV. negyedben: Pap András. Cifra-Sánc negyedben: Szabó Antal. Felnémeti negyedben: Mrákovics József. Makiári I. negyedben: Krajcsovics Vince. Makiári II. negyedben: Visontai János. Az uj fertálymesterek hivatalos eskütétele, ősrégi szokás szerint szent Apollónia napján, február 9-én (hétfőn) reggel 8 órakor ment végbe a polgármester előtt. Az esküt és felavatást a főszékesegyházban reggel 7 órakor mise előzte meg, amelyet Petrovits Gyula apátkanonok celebrált az uj fertálymestereknek. Eger város rendkívüli közgyűlése. Eger város képviselőtestülete csütörtökön, február hó 12-én, délelőtt 11 órakor rendkívüli közgyűlést tart, amely alkalommal a fürdőügyi bizottság előterjesztése alapján véglegesen dönt a melegvizi malom és mosoda bérlete ügyében. Az idei nemzetközi eukarisztiküs-kongresz- szus. Zichy Gyula gróf, pécsi megyéspuspök most megjelent III. számú körlevelének élén közli Heylen namuri (Belgium) püspöknek, az eukarisztikus-kongresszusok nemzetközi bizottsága elnökének átiratát, amelyben tudatja, hogy az idei eukarisztikus kongresszust július 22—26. napjain Lourdesban tartják meg. A pécsi püspök arról is értesíti papságát és híveit, hogy az Országos Katolikus Szövetség az idei eukarisztikus - kongresszusra nemzeti zarándoklat vezetését tervezi. Az uj egyetemek. Jankovich Béla kultusz- miniszter Baltazár Dezső református püspökhöz leiratot intézett, amelyben jóváhagyta a debreceni tudományegyetem jog- és államtudományi, bölcsészet-, nyelv- és történettudományi és hit- tudományi karainak az 1914—15. tanév elején leendő megnyitását, ideiglenesen a kollégium épületében. — A pozsonyi Erzsébet-tudományegyetem orvosi karára már megtörténtek az első kinevezések. A szülészet és nőgyógyászat tanszékére Velits Dezső dr., a belgyógyászat tanszékére Herczog Ferenc dr., a sebészet tanszékére Bakay Lajos dr. nyilvános rendes tanárokká neveztettek ki. — Takács Menyhért prelátus a kassai egyetemi nagybizottság elnöke egy újságíró előtt felsőbb helyről szerzett információ alapján kijelentette, hos:y Kassán egyelőre jog- és államtudományi egyetemet létesítenek. Hitoktató papnövendékek. A kassai hit- tudományi főiskola tantervére nézve Flscher Colbrie Ágost megyéspüspök több oly intézkedést eszközölt, melyek a lelkipásztori működés egyik legfontosabb ágára, a hitoktatásra való előkészítésnek még alaposabbá tételét célozzák. A hittudományi főiskola ebbeli tananyagának bővítése és célszerűbb beosztása mellett különösen az az üdvös újítás érdemel figyelmet, hogy ezentúl a teológusok a helybeli tanítóképző gyakorlóiskolájában szakszerű vezetés mellett rendszeresen fogják gyakorolni a hitoktatást. Negyvenéves püspöki jubileum. Ritka ünnepségre készül a Csanádi egyházmegye és vele együtt Temesvár város közönsége. A minap volt ugyanis negyven éve, hogy Németh József Csanádi nagyprépostot őfelsége Isauropulusról nevezett püspökké kinevezte. A püspökké szentelésnek, ami 1874. áprilisban történt, negyven éves, ritka évfordulóját nagy ünnepséggel fogják megülni. Németh püspök most 83 éves és nagy kora ellenére jó egészségnek örvend; ő az ország legidősebb főpapja, aki Bonnaz és Dessewffy püspökök hosszas betegsége alatt mint püspöki helynök közmegelégedésre kormányozta az egyházmegyét. Őfelsége ismételten kitüntette nagy rendjelekkel és Temesvár város csak nemrégiben választotta meg díszpolgárává az érdemes magyar főpapot. r n J.:*T$V l|jg|335»j A hajdudorogi püspökség. A kultuszminisztériumban szombaton este az érdekelt görög katolikus püspökök bevonásával, tanácskozás folyt a hajdudorogi görög katolikus magyar püspökséghez csatolt román plébániáknak korábbi egyházmegyéikbe való visszacsatolása tárgyában. A kiszivárgott hirek szerint a következő megállapodás jött létre: A helyszínén végzett vizsgálat alapján megállapítandó elsősorban az, hogy a hajdudorogi egyházmegyéhez csatolt hitközségek közül melyek azok, amelyekben a románság túlnyomó többségben van. E hitközségek nyilatkozzanak arra vonatkozóan, vájjon óhajtanak-e a hajdudorogi püspökségnél megmaradni, vagy pedig régi egyházmegyéjükhöz akarnak-e visszacsatoitatni ? A visszacsatolás elrendelése esetén gondoskodni kell arról, hogy a visszacsatolt hitközségekben a magyar ajkú hívők lelki szükségletei oly módon elégíttessenek ki, hogy magyarságuk minden körülmények között bizto- sittassék. Reméljük, hogy hamarosan meg fogjuk kapni ennek a megállapodásnak a cáfolatát. Mert ha ez a megállapodás csakugyan létrejött volua, ez a magyar államhatalom megdöbbentő gyengeségét mutatná. Igen veszedelmes példa volna ez arra, hogy erőszakoskodással és büntetendő kihágásokkal az állam- hatalomtól engedményeket lehet kicsikarni. A nemzetiségi kérdéssel vonatkozásban levő minden ügyben két vezérszempontnak kell érvényesülni. Igazságosság a kérdések eldöntésében, eréiy és kitartás a döntés végrehajtásában. Aki ellenszegül, érezze az államhatalom erejét! Adversus hostes aeterna auctoritas! Városi ügyek. — Eger város közgyűlése. — Szombaton úgynevezett „viharos“ közgyűlés volt a városházán. Két ízben is háborogtak a kedélyek. Hogy miért? Erre nézve eltérőek a vélemények. Azok, akik a vihart szították, azt mondják, hogy az első „kitörésre“ azért volt szükség, mert csak nem engedhetik „ki- uzsorázni“ a népet a mosodák bérlőitől, akkor is, amikor már a város a gazdája ezeknek a mosodáknak a fürdők megvétele révén. S a második kitörés még ennél is jogosabb, mert az csak még sem járja, hogy a házbért fizető Földnélküli Jánosokkal együtt, a szőlőbirtokosháztulajdonosokat is arra kényszerítsék szá- bályrendeletileg, hogy holmi „közegészségügyi érdekek megóvása szempontjából,“ ők is kötelesek kihordatni portájukról a házi szemetet. Szóval a viharnak volt alapja és magja. Csakhogy ennek a két pásztás veszedelemnek az alapjáról és magjáról egészen más a véleménye azoknak, akik tisztán látnak a zavarosban is. Szerintük: közelednek az uj választások, és ilyenkor ott, ahol lehet és arra alkalom kínálkozik, bocsánatos bűn egy kis viharfelhőbe burkolt — „haza beszélés.“ Egyébként az elnöklő polgármesternek gondja volt reá, hogy a közügyek intézésének komolyságában valami nagy kárt ne tegyenek a puskaporos levegőben röpködő rakéták. Az első vihart például azzal csillapította le, hogy az élessé és hangossá váló vitát hirtelen bezárta és az ülést 5 percre felfüggesztette. A szemét ügyből kerekedett vihar pedig elült magától is, mert már közel volt a dél. Közbül esett a napirend zöme, amit az állandó választmány javaslata szerint, úgyszólván észrevétel nélkül fogadott el a képviselőtestület. A délelőtt 10 órakor kezdődött és délig tartó közgyűlésről tudósítónk a következőket jelenti: Államsegély. Napirend előtt, az állandó választmány javaslatára elhatározta a közgyűlés, hogy a Ciframalomnál levő s az árvíz által megrongált híd újraépítési költségeire 10,000 korona államsegélyt kér a kereskedelemügyi minisztertől. Vita a fürdő körűi. A fürdőügyi bizottság jelentést tett a fürdő és az uszoda, továbbá a malom és a mosodák bérbeadásának előkészítéséről. Ezzel kapcsolatban javasolta, hogy az idegen tulajdonban levő mosodákat is szerezze meg a város. A fürdő és az uszoda bérletéért, a most folyó esztendőre, Sarkady Ferenc és neje 8000 K. bérösszeget ajánlottak föl s az adót, a biztosítást, a kéményseprési dijat és a javítási költségeket is ők fizetik. A közgyűlés az ajánlatot elfogadta. A melegvízi malom és mosodák bérletéért az eddigi bérlő, Adamcsik János molnár, 5000 koronát ajánlott föl; az utolsó pillanatban azonban konkurrense akadt, mert Kasziba Géza 6000 koronás ajánlatot tett, ami azután hosszú és izgalmas vitára szolgáltatott alkalmat. Több felszólaló a régi bérlő ajánlata mellett foglalt állást, mert a csak egy évre terjedő újabb bérletnél mégis csak nagyobb garanciát nyújt a régi bérlő, aki már a bérleti évet meg is kezdte, mint az uj, aki még csak most fogna hozzá a berendezkedéshez. Mások ellenben azt vitatták, hogy 6000 korona évi bér jóval nagyobb, mint az 5000 korona évi bér, tehát a malom és mosodák bérlete azé legyen, aki többet ad érte. Közben íölvetődött az a kérdés is, hogy vájjon mi lenne előnyösebb a közönségre, az-e, ha a bérlő óránkint, avagy ha puttononkint szedi a mosodai díjakat? Ez azután annyira elmérgesítette a vitát, hogy a közgyűlést a kedélyek lecsillapultáig föl kellett függeszteni. A nevezetes vitában Tóth Csep- regüi András, Nagy János (Malom-utcai), Barsy István dr., Mélypataky Ignác, Kuborczy Dezső, Elek Márton, Tóth Csepreghi Ferenc. Petravich Antal és Fügedy János vettek részt s végre is abban állapodott meg a közgyűlés, hogy a bérletet az eddigi bérlőnek, Adamcsik Jánosnak adja egy évre, 5000 K.-ért, a tanácsot azonban utasította, hogy a bérlővel állapítsa meg a mosatásért puttononkint szedhető díjakat. Az idegen kézen levő mosodáknak megszerzésére nézve, szintén a tanácsot bízta meg a közgyűlés az egyezkedéssel. Küldetés, választás. Az esküdtszéki alaplajstrom összeállításához Okolicsányi Lajos és Ru- zsin Bertalan, a Lancelotti-féle alapítvány kamatainak kiosztásához Csutorás László dr., Kánitz Gyula dr., Kocsis Bernát és Károly János képviselőket küldötte ki a közgyűlés, míg a Breznay Imre tanítóképzőintézeti tanár lemondásával a színügyi bizottságban megüresedett tagsági helyre Erlach Sándor dr.-t választotta meg. Fizetési ügyek. Pongrácz Pál városi hajdúnak évi 100 koronával magasabb fizetést, a hat városi kocsis részére pedig évi 100—100 korona lakáspénzt engedélyezett a közgyűlés. Parcellázás. Özv. Gebhard Sándornénak a Ciglédi dűlőben, Balázs Ignácnak pedig a Haj- dubegyen engedélyt adott a képviselőtestület, birtokaik parcellázására. A lakbér-osztály. Eger város abban a nem irigylendő helyzetben van, hogy nem csupán a polgári, hanem a katonai lakbérosztály tekintetében is hátul kullog a nálánál jóval kisebb városok mögött. Griszhaber István cs. és kir. őrnagy, néhány tiszttársával együtt ugyanis arra kérte a várost, hogy lakbérüknek ellenében adjon nekik a város természetben lakást,