Eger - hetente kétszer, 1914

1914-08-15 / 66. szám

1914. augusztus 19.

EGER. (66. sz.)

3

A vasúti forgalom.

A miskolczi Üzletvezetóség területén fekvő vasúti állomásokra és azokról tetszésszerinti mennyiségben föladásra kerülő élelmiszerek és üres göngyöletek (zsákok, kosarak stb.) gyorsáruként vagy szállítóvevénnyel elszámolva, közönséges gyorsáruk darabonként 100 kgmon alul valamint kocsirakományokban feladandó élelmiszerek és tüzelőanyagok továbbításra ismét fölvétetnek. (Élelmiszer többek között a gabona és hüvelyesek, burgonya, liszt, só, cukor stb.) Egy címzett részére azonban naponta három kocsirakomány szénnél vagy tűzifánál többet nem lehet fölvenni. Az összes áruk, melyeknek fölvétele ismét megengedtetett, csak helyi vonatokkal továbbíthatók.

A miskolczi Kereskedelmi és Iparkamara közli velünk azoknak az állomásoknak és rakodóhelyeknek neveit, amelyek a hadi menetrendbe nincsenek felvéve, váltói le vannak zárva és így az árúfelvételi engedély reájuk nem vonatkozik. Ezek az állomások: Hort, Atkár, Adáes, Karácsond, Nagyút, Szihalom, Csincse- tanya, Hernádnémeti, Taktaharkány, Szegi- malom, Bodrogolaszi, Csörgő, Velejte, Vidrány, Onga, Abaujszina, Alsókéked, Mád, Rátka, Korlát, Vizsoly, Boldogkőváralja, Finke, Szendrő- lád, Bródy-féle rakodó, Tornanádaska, Bódva- vendégi, Pogonyi-puszta, Csomatelke, Lörinczi, Ókörmöcske, József-gőzfürész, Patakalja, Gyet- ve, Farkaspetőfalva és Radvány. Ezekre és ezeken tehát kocsirakományu árúk nem vehetők fel.

*

A moratórium meghosszabbítása.

A Budapesti Közlöny csütörtöki száma publikálta a kormány rendeletét a moratórium tárgyában.

A rendelet szerint lejárt vagy szeptember hó 30-ik napjáig bezárólag lejáró pénztartozások fizetésére, amelyek augusztus hó első napja előtt kiállított váltón, kereskedelmi utalványon, közraktári jegyen, csekken vagy általában olyan kereskedelmi ügyleten, vagy más magánjogi címen alapúinak, amely augusztus első napja előtt keletkezett, két hónapi halasztás, moratórium engedtetik. Oly tartozások tekintetében, amelyek után kikötés alapján vagy törvénynél fogva kamat jár, a kamatot a halasztás idejére is lehet számítani. Nem kamatozó tartozás után törvényes kamat számítható. A megjelölt halasztás kerete alá nem esnek:

1) állami és államilag biztosított adósságok kamatai, tőke törlesztő részletei és járadékai;

2) zálogleveleknek, valamint óvadékképes kötvényeknek kamatszelvényei és kisorsolt címletei; 3) törlesztéses záloglevél kölcsönöknek kamatai; 4) közüzemeknek használatáért fizetendő dijak; 5) hadállapotbeli segélyezésekkel szemben fennálló tartozások; 6) tartásdijak és életjáradékok; 7) biztosítási ügyletekből eredő többféle tartozások; 8) bértartozások, kivéve a katonai szolgálatot teljesítőkkel szemben fenálló és ismertetett tekinteteket; 9) haszonbértartozások; 10) szolgálati szerződésekből eredő tartozások; 11) a munkavállaló, alvállalkozójával szemben terhelő tartozások; 12) idegen vagyon kezeléséből a halasztás ideje alatt befolyó jövedelem kiszolgáltatása, a vagyonkezelőt megillető jogok épségben tartásával. Publikálja továbbá a rendelet, hogy ha a betéti könyvre vagy folyószámlára elhelyezett betét augusztus hó 1-ső napján kétezer koronát meg nem haladt, a betevő kétszáz koronának, ha pedig kétezer koronát meghaladt, havonkint kétszáz koronának kifizetését követelheti, de kétezer koronától négyezer koronáig terjedő betétnél a halasztás egész ideje alatt legfeljebb a betét tíz százalékának kifizetését lehet követelni. A folyószámla tulajdonosa betétének kifizetését összegre való tekintet nélkül követelheti, amennyiben hitelt érdemlően kimutatja, hogy a kifizetendő összegre alkalmazottai fizetésének vagy munkabérének, üzleti vagy üzemi helyiségei bérének kiegyenlítésére múlhatatlanul szüksége van vagy amennyiben az össszeget adók vagy más köztartozások kiegyenlítéséül a beszedésükre hivatott pénztárhoz utalja át, e jogával azonban csak úgy élhet, ha a szükségelt összeget, amennyiben hosszabb felmondási idő kikötve nincs, legalább nyolc nappal előbb írásban bejelenti.

*

A népvédő bizottság.

Eger város hatósága részéről Jankóvics Dezső kir. tanácsos, polgármester közhírré teszi, hogy Egerben Szokolay Lajos városi t. főügyész vezetése alatt népvédő bizottság alakult és működését megkezdette.

A bizottság feladata a bevonult katonák hátramaradt családtagjainak jóakaratú támogatása, tanáccsal, útbaigazítással való ellátása s minden ügyeikben, bajukban segítése.

A bizottság vagy annak egyes megbízott tagja a város közházán a t. főügyészi hivatalos helyiségben naponta d. e. 8 órától 12-ig és délután 3 órától 6-ig található.

*

Az idegenek bejelentése.

A m. kir. minisztérium a bejelentési kötelezettség teljesítését az ország összes városaira és községeire is kiterjesztette. Ez okból Fridi Gyula rendőrkapitány elrendelte, hogy a városban köteles minden szállásadó vagy megbízottja, minden külföldi, vagy belföldi egyént, aki nála bármily rövid időre megszáll, akár ingyen, akár ellenérték fejében, állandóan, vagy ideiglenesen, bérlőként, vagy rokonság, szolgálat, vagy munkaviszony címén, avagy bárminő más címen részesül szállásban, a rendőrhatóságnál az erre fennálló szabályok szerint bejelenteni. Zárdák, nevelő- és egyéb intézetek elöljárói az intézetek lakói szempontjából szintén szállásadóknak tekintetnek.

A bejelentési kötelezettség az érkezésre és távozásra egyaránt kiterjed, sőt be kell jelenteni azokat is, akik a városba ezen rendelet hatályba lépte (1914. augusztus 3.) előtt érkeztek.

Az érkezés és távozás bejelentését a rendőrség által ingyen szolgáltatandó bejelentőlapokon kell teljesíteni s az érkezési bejelentő- lapokon fel kell sorolni az utazási igazolványokat és egyéb igazoló okiratokat is.

Ha a megszálló a bejelentéshez szükséges adatok közlését megtagadja, vagy bevallása aggályos, vagy szállásadónak oly körülmények jutnak tudomására, amelyek az állam érdekeire, a közbiztonságra, vagy a közrendre veszélyes üzelmek gyanúját kelteni alkalmasak, köteles erről a szállásadó, vagy megbízottja a rendőrhatóságnál haladéktalanul jelentést tenni.

A rendeletben foglalt rendelkezések megszegése kihágást képez, amely az 1912. LXIII. t.-c. 6. § a értelmében két hónapig terjedhető elzárással és 600 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.

*

A gazdasági cselédek.

A mozgósítás folytán behívott gazdasági cselédek itthonnmaradt családtagjairól való gondoskodás érdekében Majzik Viktor alispán felhívja a közfigyelmet a földmívelésügyi miniszternek következő rendeletére:

Az 1907. évi XLV. t. c. 49 §-a értelmében a gazdasági cseléddel kötött szerződés megszűnik, ha a cseléd mozgósítás alkalmával bevonul és a szerződés megszűnte miatt egyik fél sem igényelhet kárpótlást. A törvénynek ez a rendelkezése, amely a szerződést kizárólag a jog szempontjából méri, nyilvánvalóan nem menthet fel senkit azon hazafias és emberbaráti kötelesség alól, hogy tehetsége szerint lehetőleg gondoskodjék annak a gazdasági cselédnek itthonn maradt családjáról, aki a békében a magyar földnek munkása és most annak vérével védelmezője. Jól tudom, hogy milyen nehéz helyzetben van ma a gazda maga is, de azt is tudom, hogy a hazafias hívó szóra minden áldozatra kész. Arra kérem fel tehát a gazdaközönséget, hogy a gazdasági cselédek és munkások itthonn maradt családját vegyék pártfogásukba, a munkaképes családtagok alkalmazása, a járandóságok méltányos kiszolgáltatása által és általában a jótétemény bármely alkalmas módján mentsék meg őket a nyomorúságtól és az emberszeretet cselekvő munkája által a hazáért küzdő harcosok könnyező családjának szerezzék meg a szeretet, a részvét és a segítés áldásait. Budapest, 1914. aug.

3-án. Gbillányi s. k.

*

A cséplós megkönnyítése.

A miskolczi Kereskedelmi és Iparkamara felhívja a figyelmet a kereskedelemügyi miniszternek arra a rendeletére, amellyel a földmívelésügyi miniszterrel egyetértőén az iparfelügyelet és kazánvizsgálat tárgyában gyakorlatban levő szabályzatot akként egészítteti ki, hogy abban az esetben, ha meghatározott képesítésű gépkezelő vagy fütő a mozgósítás következtében nincs rendelkezésre, cséplőgépet hajtó gőzgép (lokoraobil) önnálló kezelésére és önnálló fűtésére oly egyént is lehet alkalmazni, akiről — habár meghatározott képesítést bizonyítvánnyal igazolni nem tudja — eddigi alkalmaztatását tekintve, alaposan fel lehet tenni, hogy ily gőzkazán fűtésre és gőzgép kezelésére kellő gyakorlati jártassága van (pl. nem képesített gépész, fütő, etető stb.).

*

A szabadságolt katonák bevonulása.

Jankovics Dezső kir. tanácsos polgármester rendeletet adott ki, mely szerint az egri második honvédpótszázadtól a folyó hó 31-ig szabadságolt tartalékos és póttartalékos legénység, felsőbb rendelkezés folytán azonnal bevonulni tartozik.

HÍREK.

Eger, 1914. augusztus 18-áu.

Tájékoztató.

Augusztus 20. Szent István király ünnepe. Buesu a várban.

„ 28, 24. Országos vásár Gyöngyösön.

„ 25. Országgyűlési képviselőválasztás Kápolnán.

„ 30. Országos vásár Poroszlón.

„ 31 és szept. 1. Országos vásár Hatvanban.

A király születésnapja. Apostoli királyunk 84-ik születésnapi évfordulója szokatlanul fényes volt az idén, amiként szokatlanúl nagy és lélekre ható az a miliő is, amelynek keretébe beleszövődött az augusztus 18-iki ünneplésre méltó érforduló. Az ősz királynak milliók diadalra törő csatakiáltása és ezernyi ágyuto- rok bömbölése szolgáltatta most a születésnapi üdvözlést, a nemzeti nagyság fenséges gondolatában egybeforrott ország könyörgő fohásza pedig a köszöntőverset. De történt még más is. A társadalom nem elégedett meg az idén a középületeknek és magánházaknak fellobogózásával és a templomokban szolgáltatott hálaadó istentiszteletekkel, hanem olyan születésnapi ajándékról gondoskodott, amely legkellemesebben lepi meg és legjobban esik a népeit szerető koronás aggastyánnak. A hadseregére büszke, a hadseregét becsüli mindeneknél legjobban a világon. A társadalom tehát ezt a napot megtette „Katona-nap“-nak és országos gyűjtést rendezett ezen a napon a hadbavonult katonák családjai számára. Egerben, a Gyermeknaphoz hasonlóan, három urna volt felállítva: egy a liceum előtt, egy a kaszinónál és egy a városháza előtt. Mindahá- romnál pedig urinők ültek és gyűjtötték a közönség adományait a király születésnapi ajándékának szánt, valójában pedig a harctéren küzdő katonák támasz nélkül maradt családtagjai nyomorának enyhítésére. A gyűjtés reggeltől este 7 óráig tartott és aki csak tehette, szívesen áldozott a nemes célra. Délelőtt 9 órakor egyébként az egri főszékesegyházban ünnepi hálaadó istentisztelet volt, amelyet maga a főpásztor, Szmrecsányi Lajos dr. érsek szolgáltatott nagy papi segédlettel, és amely hálaadó istenitiszteleten a hadsereg itthon maradt tisztjei, az összes állami, vármegyei és városi hivatalok tisztviselői, a különféle egyesületek és intézmények képviselői olyan nagy számban vettek részt, hogy a tágas főszékesegyház színűltig megtelt közönséggel.

Katonai kinevezések. Őfelsége, a király, az Egerben állomásozó cs. és kir. 60. gyalogezrednél Divéky Zsigmond és Beauregardi Melót alezredeseket ezredesekké; Zsenyei Árpád és tiszabeői Hellebronth Gusztáv őrnagyokat alezredesekké; Radvaner Pál és Símó Albert századosokat őrnagyokká; Stagl Szilárd, Binder Frigyes, Oscsodól Dezső és Hollerung Pál főhadnagyokat századosokká; palásti és mezőkövesdi Palásthy László, Sperl Gusztáv, Poppek Ferenc, Loidl Oszkár, Jakscher Rikárd, Zatlóka József, Kulhei Zoltán és Gróh Ferenc hadnagyokat főhadnagyokká; Kis-dobay Dobai Rajmond, Pusch-