Eger - hetente kétszer, 1914

1914-08-12 / 64. szám

Előfizetési árak: Egész évre ___10 korona. F él évre_____5 » N egyed évre _ 260 » Egyes szám ára 10 fillér. Szerkesztőség: Lycenm, 26-ik szám, hová a !ap szellemi részét illető közlemények---- intézendők. ■­K iadőhlvata’ Lyceumi nyomda, hová az előfize­tések és hirdetések küldendők. HETENKINT SZERDÁN ÉS SZOMBATON MEGJELENŐ POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. 1914. - 64. szám. XXXVII. ÉVFOLYAM. =- Szerda, augusztus 12. — Háborús világ. Ancak a rettenetes koncertnek nyi­tányánál, amelyhez most vontatják az ágyúkat és amelyhez gyilkos puska- tűzzel hadba kelt népmilliók szolgál­tatják a melódiát: önkéntelenül is visszagondolunk a nemrég lezajlott véderővitára. Mi lenne most, ha a kormány akkor, a tájékozatlan köz­vélemény nyomása alatt, elmulasztotta volna védelmi erőnknek a mostani színvonalra való fejlesztését? A katonapolitikai fejlemények tel­jesen igazolják a kormánynak akkori álláspontját, amelyet önmegtagadó küz­delemmel, a legnépszerütlenebb körül­mények között juttatott győzelemre, anélkül, hogy a féltve titkolt kény­szerítő indítóokok föltárásával könnyí­tett volna nehéz és legkevésbbó sem irigyelt helyzetén. (Mert ugyan ki gon­dolt akkor az entente-államok hadi erejére és a célra, amiért ezt az erőt elraktározták?) Most azonban, hogy összevetjük ellenségeink erejét a ma­gunk és hű szövetségesünk erejével, jól eső megnyugvás tölti el lelkünket, mert azt látjuk, hogy a komoly körül­tekintés és számító előrelátás már eleve gondoskodott arról, hogy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben is a bizton­ság érzete bástyázza körül a nemzet­test minden tagjának szívét. Ebből a megnyugvásból, ebből a biztonságérzetből sarjadt az a lelkese­dés, mely a szövetséges népek lelkét izzó hangulatban tartja és elkíséri csa­patainkat a harcmezőre, amelynek téréi országok határain futnak keresztül. Ámde ennek a félelmetesen nagy arányú háborúnak a lelkesedésen kí­vül más villanyozó hatása is van had­seregünk erejének fokozására. A Gond­viselés ugyanis reánk és szövetsége­sünkre bízta egy tisztultabb és boldo­gabb élet alapjainak lerakását, mely a béke és civilizáció sokszor és sokat hangoztatott jelszavaknak valóraváltá- sában rejlik. Igaz, hogy a béke és a civilizáció csendes folyamatának meg­zavarásával most éppen bennünket vá­dolnak ellenségeink, azonban él az igazság és ez a mi részünkön van. Mert a béke és civilizáció talán még sem akkor következnék be a leg- ideálisebb értelemben, amidőn a mes­terségesen naggyánövelt szláv-tenger mindent elnyelt a világon. Avagy a faji érzés és a faji kultúra ápolása csak az orosz részéről béke és civili­záció munkája és minden más fajnál békerontás vagy barbár merénylet a civilizáció ellen? Nem és ezerszer nem. Az orosz politika csak visszaélt eddig szomszédainak türelmével és nekünk, a németséggel szövetkezve, végre va- lahára meg kell szabadítanunk ettől a dagadó pánszláv áradattól a világot. Hadseregünk eléggé erős erre a mun­kára és velünk a Gondviselés és igaz­ság ereje! És ha gyöngébbek volnánk is, mint hisszük, és ellenségeink erő­sebbek, mint valójukban, még akkor is győznünk kell, mert a jövő boldo- gúlásának biztosításáért: a békéért és a népek jólétéért küzdünk. Az egri érsek és a háború. Szmrecsányi Lajos dr. egri érsek a há­ború alkalmára a következő főpásztori intéz­kedést tette: Felmagasztosult hazafiui érzelmekkel s büszke örömmel szemlélhetjük a lelkes oda­adást és kötelessógérzetefc, mellyel nemzetünk ereje, reménye, virága: a véderőhöz tartozó magyar ifjúság hűségét és erejét igazolni, ki­rályért és hazáért síkraszállani siet. Hő imánk és áldásunk kiséri őket. Lelkes hangulatuk fokozására, hősi kitartásuk acélozására nekünk is minden tőlünk telhetőt meg kell tennünk. Mi vezetne pedig e célunkhoz közelebb, mint az, ha bizalmat keltünk bennök, hogy velők egyetértve, s együttérezve, helyettök gondos­kodni fogunk mindarról, amit ők a hazafiui kötelesség teljesítéséért elhagytak s amire ag­gódó szeretettel visszagondolnak; hogy szent kötelességül tekintjük igaz keresztény szívvel, részvéttel, tanáccsal, áldozatkészséggel helyt- állani itthon érettök, kik a hazáért, ha kell, mindent feláldozni készek. A honfiúi köteles­ségteljesítés mindnyájunk között igy lesz ki­egyenlítve, mire utat nyitni s példát adni a papság hivatott, quos ürgét charitas Christi. Érezze e nehéz időkben mindenki, érez­zék kivált az igazán elhagyottak, hogy atyá­ért atya, testvérért testvér nekik az Ur szol­gája, aki szükségeiket felismerni, azokon se­gíteni lelkesen törekszik; izgalmaktól, melyek most oly könnyen támadnak, népét megmen­teni, felvilágosítással megnyugtatni mindig kész; a vigaszok forrásához: Istenhez vezetni mindenkit buzgólkodik; köteles szolgálatán kí­vül is készséggel megnyitja a templom kapuit, a kegyszereket azok előtt, kik enyhület után sóvárognak; erős lélekkel s önmegtagadással uralkodik a nyomor felett, mely háború el- mellőzhetlen kísérője. Nagy bizalommal vagyok e tekintetben szeretett paptársaim iránt, kik közűi — tudom — egy sem fog kötelesség hűségében megfo­gyatkozni. Minthogy azonban a fokozott gond és buz- góság azt követeli, hogy mindenki szünet nél­kül a hívek szolgálatára álljon, őket fölkeresve, szükségeikről közvetlen tapasztalatot szerezzen, a hatóságok, egyletek részéről megindított s ez után indítandó üdvös mozgalmakat siker­hez segítse s így plébániáját senki sem fogja elhagyhatni, ennélfogva nem várhatom azt sem, hogy az augusztus 24-re hirdetett lelkigyakor­latokra behívottak itt megjelenjenek. Megnyug­tatáséi közlöm azért, hogy a lelkigyakorlatok nem fognak megtartatni, hanem elhalasztatnak azon időre, midőn Isten kegyelméből a béke áldásait újból megnyerhetjük. Eger, 1914. évi augusztus hó 7-én. Lajos, 8. k. érsek. * ^ Kivételes intézkedések. A m. kir. minisztérium a háború esetére szóló kivételes rendelkezések tárgyában hozott 1912: LXIEL törvénycikkben és egyéb törvé­nyekben nyert felhatalmazások alapján kivéte­les rendelkezéseket bocsátott ki, amelyek közűi kiemeljük a következőket: A fegyveres erő kötelékébe tartozó és tényleges szolgálatban nem álló személyek út­levelet nem kaphatnak. Útlevelet csak a bel­ügyminiszter állíthat ki. Hadkötelesek az állam területéről nem vándorolhatnak ki. Mindenki köteles a nála megszálló belföldi és külföldi egyén érkezését és távozását be­jelenteni, még pedig azok érkezését is, akik a rendelet hatályba lépte előtt érkeztek, de a község (város) területén három hónapnál rö- videbb idő óta tartózkodnak. A hatóság felhívására mindenki köteles a birtokában lévő fegyvert, lőszert vagy robbantó anyagot elismervény ellenében átadni. Posta­galambokat és légi járműveket csak hatósági engedéllyel szabad tartani vagy forgalomba hozni. Új egyesületet vagy fiókegyesűletet alakí­tani nem szabad. A fennálló egyesületek felett a rendőrhatóság fokozott felügyeletet gyakorol. A kereskedelmi társaságok rendőrhatósági el­lenőrzés alá vonhatók. Politikai jellegű nép­gyűlést, felvonulást és körmenetet nem szabad tartani. A közigazgatási hatóságok gyűléseinek kivételével, minden egyéb gyűlés csak a rendőr- hatóság előzetes engedélyével tartható. Ugyanez áll a magánhelyiségekben tartott mindennemű összejövetelre és gyülekezésre is. A bírói peres és perenkivüli eljárás köré­ben a bíróságok a katonai szolgálatot teljesítő egyének érdekeit szem előtt tartják. így kü­lönösen olyan esetben, ha a peres fél vagy

Next

/
Thumbnails
Contents