Eger - hetente kétszer, 1914

1914-08-08 / 63. szám

Előfizetési árak: Egész évre.. _ 10 korona. Fél évre _____5 » N egyed évre _ 260 » Egyes szám ára 10 fillér. ^Szerkesztőség ■ Lyceum, 26-ik szám, hová a lap j**vni részét illető kőkemények ■ ■■ ..... intézendök. ­K iadőhivata1 Lyceuminyomda, hová az előfize­tések és hirdetések küldendők. HETENKINT SZERDÁN ÉS SZOMBATON MEGJELENŐ POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. 1914. — 63. szám. _----- XXXVII. ÉVFOLYAM. -----— Szombat, augusztus 8. H áborús világ. Ott virul az emberszeretet és kö- nyörület szerény virága is, ahol a harc- mezők dicsőséges vérrózsái fakadnak. A Háború országútján a Vérontás démonát nyomon követi az Irgalom angyala. És amit elpusztít, legázol az egyik: fölemeli És gyöngéd szeretettel megmenteni igyekezik a másik. A nagy világháború kezdetén, az első ágyudörgéssel és puskatűzzel egy- időben, munkához látott a könveket törlő, a szenvedéseket csillapító és a nyomort mérsékelő Szeretet. Jó magyar szívek! Magyar véreink közül másfélmillió fegyverben áll: csupa kenyérkereső férfi, a nemzet virága. Az itthon maradottak számát könnyű kiszámítani: minden hadviselő férfire nyolc esik. A katona, fegyverrel kezé­ben, teljesíti majd a reá váró nagy kötelességet. Vért és életet áldoz a hazáért. Mi, akik itthon maradtunk, tétlenül nézzük a Halál aratását és az árnyékában burjánozó nyomorúságot? Nem! A mi kötelességünk annak a tábornak százezreit növelni, amely tábor az Irgalom és Könyörület jegyé­ben ellensúlyozza a háború borzalmait. Legyünk irgalmasak a szenvedők iránt, akik miértünk szenvednek, véreznek a haremezőn; és legyünk könyörüle­tesek a hadfiak kenyér nélkül itthon maradt családtagjai iránt, akik nél­külözve a családfentartó dolgos kezeit, nyomorúsággal küzdenek. Aki teheti, menjen a Vöröskereszt védelme alatt a harcmezőre, vagy a kórházakba betegápolónak, és — szen­vedést csillapít. Aki pedig teheti és van fölöslege, adja oda ezt a fölöslegét a nyomorral küzdő itthonmaradottak segélyezésére, és — nyomort enyhít. Jó szívek! Nem kér senki a min­dennapi megélhetésre nektek is szük­séges biztosítékból semmit, hanem csak azt tegyétek a haza oltárára, ami fö­lösleg és — nem lát nyomorúságot senki ebben az országban! . . . * Az alispán segélyakciója. Majzik Viktor alispán a Vöröskereszt-Egyesü­let és a bevonult katonák itthonmaradt családtagjainak segélyezése érdekében mozgalmat indított, és a nemes cél keresztülvitele szempontjából au­gusztus 8-án (szombaton) délután 4 órára érte­kezletre hívja össze Eger város közönségét. A meghívó szövege a következő: A m. kir. belügyminiszter ur meghagyását, de hazafias érzésem szavát követve elhatároz­tam, hogy a háborúban szerencsétlenül járó katonáink ápolására kiadott Országos Vörös­kereszt-Egyesület helyi fiókjának megalakítása s a bevonultak családtagjainak segélyezése cél­jából társadalmi jellegű mozgalmat indítok. E célból folyó augusztus hó 8-án d. u. 4 órára, a vármegyeház tanácskozási termében nagy értekezletet hívok egybe, melyre Eger város egész társadalmát minden elkülöníttségre való tekintet nélkül meghívom s felkérek mindenkit, hogy a nagy napok magasztos kötelességeinek hívó szavát megértve az értekezleten jelenjen meg s kérjen részt azokból a nehéz feladatok teljesítéséből, melyek ma a társadalomra ne­hezednek. A Vöröskereszt-Egyesületbe való belépésre a jelentkezések, valamint a bevonultak család­tagjainak segélyezésére szánt adományok már ma elfogadtatnak, — mind a kettőnek átvéte­lével Vass János dr. várm. másodfőjegyző urat bíztam meg. A Vöröskereszt-Egyesület alapító tagjai egy­szerre legalább 40 koronát, a rendes tagok egyszersmindenkorra 20 koronát, vagy hat évi kötelezettséggel évi 2 koronát, a rendkívüli tagok ugyancsak 6 évig évi 1 korona tagsági díjat tartoznak fizetni. Ily csekély áldozatot bizonyára mindenki szívesen áldoz annak az intézménynek, mely a háborúba menő szeretteinek életét van hi­vatva megmenteni. Eger, 1914. évi augusztus hó 5-én. Majzik Viktor, alispán. * A szeszes italok korlátozása. Molnár Viktor m. kir. kormánybiztos ren­deletére Fridi Gyula Eger város rendőrkapitánya elrendelte, hogy augusztus 5-étöl kezdve a vá­ros területén lévő összes pálinka-, bor- és sör­kimérések, valamint a szeszes italok kimérésé­vel foglalkozó összes vendéglők, kávéházak és korcsmák, (a Kaszinó, Széchenyi, Korona, Nem­zeti és Otthon szállodák és kávéházak kivéte­lével,) hétköznapokon délután 6 órakor, vasár- és ünnepnapokon pedig délelőtt 10 órakor be­zárandók és reggel 5 óráig zárva tartandók. Ennek a rendeletnek megszegői 200 koronáig terjedő pénzbüntetéssel és italmérési engedélyük elvonásával bűntetteinek. * Vonat-közlekedés az Eger—Füzesabonyi vonalon. A Magyar Kir. Államvasutak egri állomás­főnöksége a következőkről tudatja a közön­séget : Értesítjük az utazó közönséget, hogy a mai naptól kezdve (augusztus 6.) a Füzesabony— Eger—Putnoki vonalon a korlátolt polgári menet­rend lép életbe, mely szerint naponta a követ­kező vonatok közlekednek: A 7202. sz. vonat érkezik Füzesabonyból éjjel 1 óra 32 perckor. A 7201. sz. vonat indul Egerből Füzes­abonyba reggel 3 órakor. A 7221. sz. vonat érkezik Putnokról reggel 7 óra 35 perckor. A 7206. sz. v. érkezik Füzesabonyból dél­előtt 8 óra 13 perckor. A 7226. sz. v. indul Putnokra délután 1 óra 38 perckor és A 7213. sz. v. indul Füzesabonyba este 6 óra 39 perckor. Az ezen vonalon eddig közlekedett többi személyszállító vonat — további intézkedésig — elmarad. A fent fölsorolt vonatokon a polgári utasok menetjegy váltása igazolvány fölmutatásához nincs kötve, igazolványt csak akkor kell föl­mutatni, ha oly vonalakra kérnek jegyet, amelyeken hadi menetrend van életbe léptetve. Az összes személyszállító vonatokon az utasok csakis a vonatnál lévő férőhelyek mennyiségéhez képest igényelhetnek elszállítást és poggyász fölvételt. * A külföld magyarjaihoz. A belügyminiszter falragaszok utján a kö­vetkező felhívással fordul az itthon maradt hazafias érzelmű lakossághoz, a külföldön élő hadköteles magyarok hazahívása érdekében: A Monarchia fenyegetett érdekeinek védelme fegyverre szólította az ország véderejét. Az elrendelt általános mozgósítás alkalmából tö­megesen és lelkesen jelentkeztek véderő tör­vényünk alapján a hadkötelezettség teljesí­tésére hivatottak. S akkor, amidőn az ország jelenvaló védköteles férfi népessége áz ország védelmére harcba megy, nem szabadna hiányozni azoknak sem, akik az elmúlt időkben munka- keresés céljából az ország területét elhagyták, de akiknek szívében, tudom, ma is melegen él a hazához való ragaszkodás nemes érzése. Sokan lehetnek, akikhez a nagy távolság miatt nem jut el a haza hívó szózata vagy már csak későn értesülnének róla. De sokan vannak azok is, kik annak idején meggondolatlanul, védkötelezettségük megsértésével hagyták el az országot s akiket eddig csak az igazságos büntetéstől való félelem tartott az idegen földön vissza. n 0 császári és királyi felségének 1913. évi május hó 2-án kelt legfelsőbb elhatározása alapján kihirdetett közkegyelem ez utóbbiak­nak is lehetővé teszi most már a visszatérést. A közzétett behívásnál is azonban közvetlenebb hatással van a távollevőkre hozzátartozói hívó szava, mert ezekhez köti őket a vér- és rokoni kapcsolat. A hozzátartozók tehát egyúttal ha­zafias kötelességüknek felelnek meg akkor, ha a hozzájuk közelállókat a mozgósításról és illetőleg a közkegyelem tényóről értesítik s maguk részéről is levél utján buzdítják őket és hatnak reájuk a hazajövetelre.

Next

/
Thumbnails
Contents