Eger - hetente kétszer, 1914

1914-08-05 / 62. szám

1914. augusztus 5. EGER. (62. sz.) 3 K f köménymag 1 80 szárított leves-zöldség . 3 40 hagyma — 24 foghagyma . — 71 Italok, ecet és olaj: Egy liter bor 1 30 sör — 70 pálinka 1 80 rum 3 80 konyak 7 50 ecet — 23 ételolajok . 2 90 Hús, zsiradékok és sajtok: Élősúlyban, métermázsánkint élő vágómarha (tenyész és tejelő állatok kivételével) ökrök, tehenek stb. 99 Leszúrásra való élő állatok: juhok 84 — sertések 142 — kecskék 100 — borjúk 150 — Friss hús kivágott állapotban: marhahús . 200 50 juh-hús 160 — sertéshús . 220 — kecskehus . 160 — burjuhus . 275 — füstölthús . 265 — szalámi 530 — egyéb tartós kolbászok 320 — szalonna 230 — disznózsír . 240 — vaj egy kilo 4 40 sajt egy kilo 3 — Takarmány cikkek: Egy méterm. széna 9 90 zabdara 32 — Arpadara 40 — tengeri dara. 30 — korpa 17 — szalma 5 50 Tüzelő-, világító- és üzem-anyagok: kemény tűzifa köbm . 14 20 puha tűzifa „ 9 90 kőszén egy métermázsa 4 50 faszén egy „ 13 60 pírszén (koksz) „ 6 80 kőolaj egy liter — 55 világító olaj egy liter . 1 45 Üzem-anyagok motoros járművek számára: Egy kilogramm benzin 1 20 szesz 1 — motorolaj . 1 50 sűrített zsiradék 1 60 gépolaj — 70 karbid — 80 ' i 1 . ' * A villamos-özem korlátozása. Eger város villamos telepének igazgatósága augusztus 1-én a következő sorok közzétételére kért fel bennünket: Az általános mozgósítással megszűnt annak a lehetősége, hogy a villamos telep üzemének fentartásához, szükséges nyersolajat rendszere­sen megkaphassa, másrészt az alkalmazottak tömeges bevonulása is az üzem korlátozását teszi szükségessé. Épen ezért a Villamos telep Igazgatósága a jéggyár üzemét teljesen megszüntetni, a villamos telep üzemét pedig korlátozni kénytelen. Mély tiszte­lettel értesítjük a n. é. közönséget, hogy a jéggyártást s a jégnek házhoz való szállítását f. évi ang. hó 3-tól, hétfőtől kezdve teljesen, a villamos telep nappali üzemét pedig f. évi augusztus hó 2-tól, vasárnaptól egyellőre to­vábbi intézkedésig megszüntetjük. Ezen kor­látozás következtében a villamos telep egyellőre napnyugtától napkeltéig szolgáltat áramot. Tisztelettel kérjük továbbá azokat a fo­gyasztóinkat, akik az elektromos áramot házi vízellátás céljából veszik igénybe, hogy a víz­zel takarékoskodni s a szivattyúzást esti 11 órától napkeltéig végeztetni szíveskedjenek. Eger, 1914. augusztus 1. Eger város villamos telepe Igazgatósága Ringelhann Béla. * A moratórium. A magyar kormány az általános mozgó­sítással kapcsolatban kétheti moratóriumot ren­delt el, hogy megelőzze a mozgósításnak az ország általános közgazdasági életére való ká­ros hatását. A rendelet öt paragrafusban so­rolja fel azokat a magánjogi kötelezettségeket, amelyeknek teljesítésére a kétheti halasztás szól, részletesen fölsorolván azokat a kötele­zettségeket is, amelyekre a halasztás nem ter­jed ki. A rendelet közérdekű intézkedései a kö­vetkezők : 1. Váltón, csekken, kereskedelmi utalvá­nyon, kereskedelmi ügyleten, vagy bármely má3 magánjogi ügyleten alapuló olyan kötele­zettségek teljesítésére, amelyek 1914. évi augusztus hónap első napja előtt keletkeztek és már lejártak, vagy 1914. évi augusztus hónap 14-ik napjáig bezárólag járnak le, ti- zennégynapi halasztás engedélyeztetik oly mó­don, hogy e halasztás idejét a lejárattól és ha a kötelezettség már 1914. évi augusztus hónap első napja előtt járt le, 1914. évi augusztus hónap 1. napjától kell számítani. E halasztás ideje alatt váltót, csekket és kereskedelmi utal­ványt bemutatni és azokra nézve óvást felvé­tetni nem lehet. Az ennek ellenére történt be­mutatás és óvásfelvétel hatálytalan. Olyan kö­telezettségek tekintetében, amelyek után ki­kötés alapján vagy törvénynél fogva kamat jár, kamatot a halasztás idejére is lehet szá­mítani. 2. Az első paragrafusban meghatározott idő az ott említett követelések tekintetében sem az elévülés idejében, sem a jogok érvé­nyesítésére megszabott más határidőbe nem számítható be. Az első paragrafusban megha­tározott idő eltelte után tovább folyó elévülés tizennégy napnál rövidebb idő alatt nem feje­ződik be. 3. A jelen rendeletben engedélyezett ha­lasztás nem terjed ki: 1. A betéti összeggel foglalkozó intézeteknél betéti könyvre vagy folyószámlára elhelyezett betétekre kétszáz (200) korona erejéig; 2. lakás, egyéb helyiség vagy ingó dolog bérletéről eredő követelések­re, kivéve, ha a kötelezett fél katonai szolgá­latot teljesít, vagy a katonai szolgálatot telje­sítő egyénekkel egy tekintet alá esik ; 3. szol­gálati szerződésekből eredő követelésekre, ide értve a mezőgazdasági vagy ipari munkavi­szonyból eredő követeléseket is; 4. tartási, ellátási és életjáradéki követelésekre; 5. álla­mi és államilag biztosított adósságok kama­taira, tőketörlesztési részleteire és járadékaira; 6. azokra a követelésekre, amelyeket a minisz­térium külön rendelettel jelöl meg. A rendelet 1914. évi augusztus hónap 1. napján lépett életbe. * Fény és árny. A háborús világ mozgalmas napokat ho­zott Egerre. Vasárnap óta valósággal mozgó táborrá váltak a város utcái. Mindenfelé tar­talékos katonákkal, bevonuló népfölkelőkkel találkozunk, akik közül a hadsereghez tartozók a megyei laktanyába, a honvédséghez tartozók a várba és a népfelkeléshez tartozók az állami polgári leányiskolába vonulnak jelentkezésre. A beöltözött katonákat már mind elszállá­solták. A Líceum monumentális épülete s az összes iskolák és ovodák tömve vannak az Orosz-határra induló katonákkal. Annál üresebbek a hivatalok. Eger város közházáról igen sok tisztviselőt bevont a köte­lesség. a haza védelmére. Ezeknek a helyette­sítéséről, hogy az ügykezelés meg ne akadjon, helyettes tisztviselők alkalmazásával gondos­kodik majd a közgyűlés, amelyet a polgármes­ter hamarosan összehív. A rendőrlegénység száma 40-ről 3-ra ol­vadt. Most katonai őrjáratok teljesítenek rend­őri szolgálatot, addig is, mig a polgári őrséget szervezik, amely szintén a közgyűlésnek dolga lesz. Persze a háború tartamára betegápolókról is gondoskodni kell. Jankovics Dezső kir. ta­nácsos, polgármester felhívja tehát azokat a képzett betegápolókat és ápolónőket akik meg­felelő díjazás mellett szolgálatot tenni hajlan­dók, hogy ebbeli szándékukat a városi főorvosi hivatalban (Városháza, naponként d. e. 8 óra­kor) szóval vagy írásban jelentsék be. A véderő bevonulásával igen sok munkás családnál a végső szükség állott be. Nincs aki kenyeret keressen a hátrahagyott családnak. Evégből az alispán és a polgármester jóléti bi­zottság szervezésén fáradozik. Erre az ember­baráti célra már eddig is sok adomány érke­zett. így Párvy Antal prépost-kanonok 1050 ko­ronát, a hadi célokra lefoglalt lova árát, aján­lotta fel a polgármesternek, az Angolkisasszo­nyok pedig 50 koronát küldöttek erre a célra. * Gazdátlan hirek. A háborús világ romantikájához tartoznak a gazdátlan hirek is. Egerben például nap-nap mellett szerb kémeket fedeznek fel, akik bom­bákkal vannak felfegyverkezve. Ez persze nem igaz, hanem azért mindig akad egy-egy szerencsétlen, aki áldozatul esik a fanatizált tömeg rémlátásának s akit alaposan elvernek, mert — kémnek hiszik. Legutóbb hétfőn délelőtt történt egy saj­nálatos eset az Angolkisasszonyok francia nyelv­mesternőj ével, akit női ruhába öltözött szerb­kémnek nézett a tömeg. Tudósítónk a féke­vesztett népfantázia szánandó áldozatának esetéről a következőket jelenti: A mozgósítások óta fejtetőre állított világ van Egerben, minden jámbor emberben kémet látnak. Egyre-másra keringenek hirek robban­tási tervekről, miegymásról. Hétfőn délelőtt, 10 óra tájban is nagy bonyodalmat okozott egy ilyen „kémfogás“, melynek több ártatlan, tiszteletreméltó úrinő lett áldozata. Dörfler Mária, müncheni illetőségű, 44 éves nyelv­tanárnő, aki nemrégiben jött Debreczenből, hol éveken át működött, az angolkisasszonyok egri intézetébe, mint a francia nyelv tanárnője, kíváncsiságból kiment a pályaudvarra, nézni a bevonuló póttartalékosokat. Franciául beszélt és ez gyanússá tette a háborús izgalmaktól fanatizált nép előtt. Megtámadták, katonák fogták szuronyok közé és a tömeg durva in­zultusai közt kisérték be a városházára. Itt a főnöknőt és Mater Kárpáty Karolinát hivatta igazolására, akik meg is jelentek a rendőr­ségen. Szavukra szabadon is bocsátották. Tóth rendőrkapitány kisérte haza a megrémült nő­ket, de a piaci vashídon rájok rohant a tömeg és csak két bátor katona: Fehér Béla honvéd- szakaszvezető és Hartmann Imre honvéd köz­legény erélyes közbenjárásán múlt, hogy meg nem lincselték őket. A káptalan-uti, kaszár­nyává átalakított polgári leányiskola előtt nagy tömeg táborozott. Mikor arra mentek a sze­gény nők, valaki elkiáltotta magát: — Ott viszik a spiont, üssük! Erre azután a legnagyobb brutalitással és a jóizlést sértő módon rohantak reájok. Össze­vissza verték őket és a kísérőiket: a rendőr- kapitányt és a két katonát. Más mód hijján bevitték őket kísérőik a Dutkay-palota mellett levő korcsmahelyiségbe. A tömeg ide is Utánuk rontott; a boltajtót betörték, de az udvarra, ahol a nők voltak, nem tudtak bejutni. Nem­sokára jött a mentő és bevitte az ártatlanul szerencsétlenül járt tanárnőt az irgalmasnővé-

Next

/
Thumbnails
Contents