Eger - hetente kétszer, 1914

1914-07-15 / 56. szám

1914. julius 15 EGER. (56. sz.) 3 ami ismét nagy és heves vitára szolgáltatott alkalmat. Részt vettek a vitában: Setét Sándor dr., Lipcsey Péter dr., Rothschild Oszkár dr., Okolicsányi Lajos, Kassuba Domokos és Nagy János. A közgyűlés végre is szavazással dön* tötte el a kiélesedni kezdő kérdést és pedig a villamos tisztvi-elők javára, amennyiben a fizetésük méltányos fölemelésére szükséges 3660 koronát megszavazta. A közgyűlés ezzel, az idő előrehaladott­ságára való tekintettel, véget is érr. Egy havi közigazgatás. — A közigazgatási bizottság ülése. — Hevesvármegye közigazgatási bizottsága hétfőu, julius hó 13-án délelőtt 11 órakor MaJ- zik Viktor alispán elnöklete alatt rendes havi ülést tartott a vármegye székházának kis­termében. Az ülésen elintézett érdekesebb ügyekről tudósítónk a következőket jelenti: A havi Jelentések. A szokásos havi jelentések során tudomásul vette a közigazgatási bizott­ság, hogy az iskolákban az egész vonalon be­zárult az iskolai esztendő és a népiskolák VI. osztályaiban, az uj választói törvény értelmé­ben az idén először megtartott külön és szigo­rított vizsgálatok alkalmával összesen 720 tanuló nyert a vármegyében végbizonyítványt. A közgazdasági állapot némileg javult a vár­megye területén, a gabonára nézve azonban káros a mostani sok esőzés. Az aratást egyéb­ként az egész vonalon megkezdték és esetleges zavargásokra alkalmat adó munkás mozgalmak nem észlelhetők. Az állategészségügy is javuló­ban van. A Jövő havi ülés. A közigazgatási bizottság legközelebbi ülését augusztus hó 10-én délelőtt 11 órára tűzték ki. A kivándorlás. Juoius hó folyamán összesen 71-en kértek és 55-en kaptak útlevelet a ki­vándorlásra. A tanfelügyelő szabadsága. A vallás- és köz- oktatásügyi miniszter értesítette a közigazga­tási bizottságot, hogy Alpáry Lajos kir. tan­felügyelőnek julius hó 20-tól kezdődően 6 heti szabadságot engedélyezett és ez alatt az idő alatt a közigazgatási bizottságban öt Szétsényi Antal kir. segédtanfelügyelő helyettesíti. Károllyal és Andorral, még talán Gyuszival is. Tudod: Gyuszi olyan bolondos jókedvű, mindig nagyon tudok mulatni az ő tréfáin. Vilma láthatólag megnyugodott. — Kik voltak még ott ? — Kik? Sokan; — csaknem mindnyájan. — Ott volt e az a . . . hogy is hívják? Az a barna nyúlánk fiú, — a gyakornok ? — Melyik ? hiszen annyi gyakornok van,... — No, hogy is hívják? — Igen, Tamás! Eliz elvörösödött, szemei ragyogtak. Za­varba jött, alig tudta kimondani, hogy ott volt. — Azután, hogy zavarát eipalástolja, hirtelen felugrott székéről és barátnőjét az ebédlőbe vezette, hogy meguzsonnáljanak. * Tamást áthelyezték — a világ végére, Bácskába. Az említett bál után alig egy hónap alatt kellett új állomására utaznia. Azt lehet mondani, senki sem vette észre távozását. Nem hagyott űrt maga után. Rövid ittléte alatt egy pár futólagos barátján kívül a hölgyek közt is csak futólagos ismerősei voltak. Egy táncossal kevesebb 1 — ez volt a búcsúztató. De még ez is csak olyan szokásos mondás volt. — Ő elmegy, jön helyette más. De ő mit érzett, mit vitt magával titok­ban, senki által nem sejtve ? .. . Egy ifjú lány képe kísérte útjában elválhatatlanúl. Ez a kép, mely a bál alkalmával lopódzott szivébe, lei­kébe, — ott maradt, vele ment, bárhová vetette Útügyek. A községi közutak 1913. évi ál­lapotáról szóló jelentés elkészült. Fölterjesztet­ték a kereskedelemügyi miniszterhez. Az 1915—1916. évi törvényhatósági közúti költség- előirányzat részletes átvizsgálására bizottságot küldtek ki, melynek tagjai az alispán elnöklete alatt a kir. pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőség megbízottja, az államépítészeti hivatal megbízottja, továbbá Borhy György, Visontai Kovách László, Széky Péter dr. és Dutkay Pál közigazgatási bizottsági tagok. A szarvaskő-egercsehi-pétervásárai törvényható­sági ut építésénél a partbiztosítási munkáknál szükséges pótmunkákat és költségeit engedé­lyezték. Tanügyi közigazgatás. A visontai iskola és kántortauítói lakás rendbehozására nézve bi­zottságot küldtek ki helyszíni szemlére. Detken nj iskola és tanitói lakás építését, Aldebrőn pedig egy uj osztály fölállítását rendelte el a bizottság. Telekkönyv a községekben. A községi elöljáró­ságokat kötelezte a bizottság, hogy a kataszteri telekkönyvek hiteles másolatát a községek ré­szére szerezzék meg. Ezzel az ülés véget ért. HÍREK. Eger, 1914. julius 14-éu. Tájékoztató. Julius 15. Az egri főszolgabíró tárgy, napja Füzesabonyban. „ 15. A gyöngyösi főszolgabíró tárgy, napja Gyöngyös­tarjánban. „ 15. A pétervásárai főszolgabíró tárgy, napja Mátra­mindszenten. „ 16. A hevesi főszolgabíró tárgyalási napja Tarna­mérán. „ 20, 21. Katonai főutóállítás Hatvanban. „ 22. Országos vásár Verpeléten. „ 27. Országos vásár Apezon. ' .* Kinevezés. A honvédelmi miniszter Petrlk Jenő tartalékos hadapródjelöltet a miskolczi gyalogezrednél, tartalékos hadapróddá; a buda­pesti ítélőtábla elnöke Szabó Zsigmond besenyő­telki lakos, jogszigorlót a budapesti kir. Ítélő­tábla területére, ideiglenes minőségben, dijas joggyakornokká nevezte ki. A Nőegylet közgyűlése. A Hevesmegyei és Egervidéki Jótékony Nóegylet hétfőn, julius 13-án, délután 5 órakor a városháza nagy termében tartotta közgyűlését. Az elnöklő Jan­volna is sorsa. Egy ábránd, egy melegítő ér­zés, egy édes gondolat. Egy testet soha sem öltő vágy, egy lelket nemesítő érzelem, egy véget nem érő epedés. Ezek voltak most az ő társai. Ezek egy képet rajzoltak, s e kép az Eliz képe volt. Egy toll foszlány, ami Eliz legyezőjéről hullott le, s amit ő titokban, talizmánként őr­zött; — ez volt az egész, — semmi, semmi egyéb emléktárgy. De a gyönge foszlány erős kapocsként tartotta az emlékezetet. Ezt nézte mindennap, s ez varázsolta vissza neki a letűnt boldog órákat, miket Elizzel töltött a bálban. Ámbár itt lakta alatt néhányszor találkozott ugyan a lánykával, — vagy kétszer haza is kísérte; de tovább nem mehetett. Sokkal rövidebb volt ismeretségük tartama, és sokkal komolyabb volt Tamás, minthogy meggondolatlanúl rohant volna szive hajlama után. Hiszen mi volt még ő? Kezdő a hivatali pályán. Mikor lesz még képes arra, hogy családot alapítson ? Csak nem teheti, — mint sok léha ficsur, — hogy mindig sarkában legyen a kiszemelt ideálnak, lefog­lalja, és az esetleg komoly szándékú udvarlót elriassza. Ha szereti, — mert nagyon szerette, — nem állhat az ő szerencséjének útjába, — hisz mire ő nősülhet, addig amaz akár kétszer is férjhez mehet. Ily gondolatok tartották vissza Tamást a szeleburdi udvarlástól és a gyors vallomástól. De másrészt nem volt annyira önhitt, hogy ó az az ellenállhatatlan lovag, aki előtt porba i kovics Dezsőné a megnyitóban kegyelettel em­lékezett meg a meggyilkolt Ferencz Ferdinánd trónörökösről és feleségéről Hohenberg Zsófia hercegnőről. Ezután a titkári és pénztári jelentés következett. A Nőegylet igazán hu­mánus hivatást teljesít működésével, amit a titkári jelentésnek az a része is élénken bi­zonyít, mely szerint a Hevesmegyei és Eger­vidéki Jótékony Nőegylet az idén is 25 árvának pótolja az édesanyát. Azonkívül sok kulturális és szociális cselekedettel teljesíti szép kötelezett­ségét. Megemlékezett a közgyűlés elhunyt alapitó tagjáról, Katiuszky Gyula kanonokról is, és kegyelettel adózott emlékének. A Nő­egylet végül anyagi ügyeit intézte el, majd egyhangúlag megválasztotta a következő tiszt­viselőket: titkár lett Martinovich László dr.; jegy­zők Kövér László és Misik László. A közgyűlés meleg hangulatban oszlott szét. Az egri polgári fiúiskola igazgatója. A val­lás- és közoktatásügyi miniszter Derszib Károly soproni áll. polg. iskolai rendes tanítót az újonnan szervezett egri állami polgári fiúisko­lához helyezte át és egyszersmint az igazgatói teendők végzésével megbízta. A váczi muzeum egri dísztagja. Kevesen tud­nak arról, hogy az egri Líceumban Bartalos Gyula dr. még most is ir, küzd kitűzött ideáljaiért. A betegség székébe láncolja, de ő fiatalos kedvvel, friss szellemmel dolgozik. Arról sincs sok embernek tudomása, hogy most a Váczi Muzeum Egyesület kiadásában egy új könyve jelenik meg, melyben a váczvidéki gyepűkről, sáncokról mondja el gazdag ismereteit. Az Egyesület azzal hálálta meg az agg tudós fáradozását, hogy dísztagjává választotta meg. A dísztagságról szóló okiratot Tragor Ignác dr., a Váczi Muzeum Egyesület elnöke személyesen hozta el Egerbe, hogy átadja a kiváló arche­ológusnak, aki a következő levélben köszönte meg az Egyesületnek disztaggá való válasz­tatását: „D. a J.! A Váczi Muzeum Egyesület Nagyságos Elnökségének és Igazgató Választ­mányának Váczon. Nagy hálával vettem azon díszes diplomát, melynek szövege értelme sze­rint engem a Váczi Muzeum Egyesület leve­lező tagjának méltóztattak megválasztani. Há­lásan emlékezem vissza ama vendégszeretetre is, melyben Váczon részesültem már tizenhat évvel ezelőtt, midőn ott a múzeumok országos húllnak a női szivek, — és Eliznek annyi szép­tevője volt, mennyi egy bájos kis angyalnak csak lehet. — Ki tudja, — gondolá Tamás, — kit zárt ő szivébe, s hátha ő reá nem is gondol? . . . Lemondással vonult háttérbe, de új állo­másáról küldött egy képes lapot. Igaz, küldött többbebnek is; de azokra semmi súlyt nem helyezett. Azután csak ápolta a szivébe plántált érzést, mint a gondos kertész a sokat ígérő virágot. Gondolatban körében volt bálványá­nak ; de reménytelenül, sőt remegve várta a jövőt. Hátha egyszer csak azt hallja, hogy Eliz férjhez ment? Akkor— ő hű marad em­lékéhez örökre, — és soha sem házasodik. így telt az idő. Egy nehány év fordult a múltba, mely alatt a gyakornok fogalmazóvá cseperedett. Majd eljött az idő, midőn már oly fizetési fokba lépett, melyben kartársai háza­sodni szoktak. Ekkor — leküzdvén habozását, nagy el­határozás diadalmaskodott benne, s — elutazott. * — Óh édes Elizkém, én boldogtalan va­gyok! — így sóhajtott Vilma. — Mért volnál te boldogtalan? — kérdé Eliz részvéttel. — Óh, megreped a szívem, édes Eliz, képzeld: Géza már három napja nem mutat­kozott. — Csak ez a baj ? Biztosítlak, hogy nincs

Next

/
Thumbnails
Contents