Eger - hetente kétszer, 1914

1914-07-11 / 55. szám

1914. julius 11. EGER. (55. sz.) 3 Fürdő és fürdőzés. Hol fürödjünk? Ez most a nagy kérdés. Itt van a perzselő nyár. Izzadunk, tagjaink fáradtak, testünket csak vonszoljuk. Olyan jól esik beleülni a jó friss vízbe! Mikor kijön be­lőle az ember, úgy érzi magát, mintha újjá született volna. Akiknek sok pénzük van, el­mennek ilyenkor Trencsénbe, Poprádra, Abbá­ziába, vagy tudom is én hová. Ott azután szé­pen elmulatnak a julius és augusztus hónapok­ban. Társaságba járnak, sétálnak, flörtölnek, kártyáznak; a gondos mamák lányuknak férjet keresnek és esetleg — törődnek is. A pénzüket pedig szórják füuek-fának. Mikor aztán haza­jönnek, azt mondják: hej be jól fürdőztem 1 Fürdözni fúrdöztek, de vájjon fürödtek-e? Bi­zony kevesen és keveset. Pedig az igazi céljuk mégis csak a fürdés lett volnál Vagy nem? Magyarországon van elég fürdóző, de kevés a fürdő közönség. Nagyon kevesen fürödnek rend­szeresen. Sokan vannak olyanok, akik sohasem fürödnek. Vannak olyan emberek, akik azt mondják, hogy a fürdés fölösleges. Magam is hallottam már ilyesforma beszédet: — Minek az a fürdés? Az is csak meg­szokás. Nem fürdőm én soha, mégis egészséges vagyok ... Megnézzük az embert és látjuk, hogy tény­leg egészséges. De idézzük csak, mint érdekes dokumentumot, Jákob Pál dr. német orvos meg­figyelését: „Személyesen végigvizsgálta, — t. i. Jákob Pál — 3,250 házban a nem fürdő földművelők gyermekeit. Ezek egyharmadrésze csaknem kizáróan nagyfokú tisztátlanságból származó nehéz bőrbetegségben szenvedett. A 6,384 gyermek közűi 5,358-nak mirigydaganata volt.“ (Hlaváca Kornél és Pataki Béla: Mun­kásfürdő, népfürdő és iskolafürdő cimü most megjelent munkájának 18. oldala). Ez az egy is elég volna példának, de tekintsük még azt a körülményt is, hogy a tuberkolózis, amely hazánkban olyan óriási mérveket öltött, szintén olyan emberek közt terjed leginkább, akik rósz tisztasági viszonyok között élnek. Égetően szükséges a fürdő olyan egyének­nek, akik szennyező munkával foglalkoznak. Ilyenek példáúl a gyári munkások, kovácsok stb., akiket belep a por, az olaj, a korom és ezekkel együtt mindenféle káros bacillus. Ezt a rájok tapadt szennyet el kell távolítaniok. Az lenne az ideális állapot, ha minden munkás dolga végeztével, megfürödne. Hiszen a nagyon tisztán tartott bőrön egy négyszögcentiméter területen 18 fejlődőképes mikro-organizmus van és találtak olyan egyént, is, akinek mellén 9,843, hátán pedig 24.936 baktérium élősködött egy négyszögcentiméternyi területen. Most tes­a töltés mellett sietve igyekeztem a város északi határáig a kukoricaföldek felé. Ha ezeket elérem, egyelőre biztonságban lennék. Hamarosan kiértem a város szélén lévő temetőhöz, de gyanús neszt vévén észre, meg­húzódtam s az árokban lesben maradtam. Üldözőim voltak; könnyen elvághatták volna utamat, tehát sietnem kellett. Kockázatos volt; ha felugróm, feltétlenül észrevesznek s esetleg lelőnek. így egy ideig négykézláb mász­tam előre, de be kellett látnom, hogy ekképen mégis csak kezükbe kerülök. Gyors cselek­vésre határoztam el tehát magamat. Lőni fogok feléjük, — gondoltam — s a meglepetés hatása alatt átugrom a töltésen, ahonnan könnyebben menekülhetek s védekez- hetem is. Úgy is történt; a lövésem nem tett kárt üldözőimben, aminthogy nem is akartam em­bert ölni s így egy kis egérutat nyertem. Azonban az igazi hajsza csak most kez­dődött; néhány golyó is repült felém. Siettem amennyire lehetett, bár éreztem, hogy sokáig már nem bírom; a városban feltétlenül elfog­nak, kifelé nem menekülhettem, mert ott golyó várt rám, csak legalább a Hudsonig menekül­hessek, ahol egyideig úszva végül mégis meg­menekülhetek ; ez azonban csalóka gondolat, mert a folyó még messze volt. sék elképzelni, ha egy kis seben keresztül belékerüi néhány baktérium a vérbe, mennyi mirigydaganatnak, vérbetegségnek lehet az oka, esetleg olyannak, amit még az unokák is nyögni fognak. Micsoda haszna van tehát a rendsze­res fürdésnek ! De mi magyarok alaposan csehül állunk tisztasági ügyeinkkel. Az ország tizennyolc és félmillió lakosa közűi 73'7 %, azaz tizenhárom millió ember olyan helységben lakik, ahol egy­általában nincsen nyilvános fürdő. Tehát min­den négy ember közűi három nem fürdik. Nem megdöbbentő ez? Ilyen az ország tisztasági ügye. Hevesvármegye sem kivétel ebből a szo­morú átlagból. Vármegyénknek ugyanis 279,700 lakosa és a két rendezett tanácsú várossal együtt 117 községe van. A lakosok közül azon­ban csak 67,488 lakik olyan községben, ahol nyilvános fürdő van, s a községek közül csak 4-ben van nyilvános fürdő. Ha ezeket a szá­mokat csoportosítjuk, máris úgy találjuk, hogy a vármegye lakosságának csak 24‘1%-a van abban a helyzetben, hogy fürödhet, ha akar; 212,212 léleknek pedig még alkalma sincs a fürdésre. Ámde fürdik-e legalább ez a 241% ? Aligha. Mert a négy nyilvános fürdővel ren­delkező község közül (Eger, Gyöngyös, Hat­van és Tiszafüred), Eger város 28,052 lakosa csak 20,948 Ízben, Gyöngyös város 18,314 la­kosa pedig 10,200 ízben vette igénybe a nyil­vános fürdőket 1 éven át (Hatvan 12,097 és Tiszafüred 9,025 főnyi lakosára nézve ebben a tekintetben nincsen adatunk), — tehát min­den 100 emberre jut Egerben 74, Gyöngyösön 56 fürdés, nem számítva azt a körülményt, hogy igen sok tisztaságkedvelő egynél bizo­nyára jóval többször veszi igénybe évente a fürdőt, ami pedig a fürdőzők számarányát lé­nyegesen apasztja. Hát bizony ez a legkevésbbé sem ideális állapot! Egerről, erről a régi, hírneves melegvizü fürdővel dicsekedhető városról egyébként még külön is érdemes csevegni a fürdőügy szem­pontjából. Voltaképen hát hol fürödjünk ? Furcsa kérdés! Hát az — uszodában. Helyes. Hát a diákok, a gimnazisták, reálisták, képezdészek meg az egyéb tipusu iskolák növendékei hol fürödjönek ? Fürödjönek ezek is az uszodában. A munkások hol mossák le magokról a rájuk­tapadt szennyet? Ugy-e ók is az uszodában? Persze hogy ott! Hát a nép, a fürdőt nél­külöző nép hol fürödjön ? Fürödjön a nép is az uszodában! Nagyon szép, annál inkább is, mert hiszen a város hölgyközönsége is az uszodában fürödik. Az persze ne aggasszon senkit, hogy az idén 30 fillér helyett 40 fillért kell fizetni csupán a fürdésért, pedig most már Csakhamar vonatdübörgés hallatszott a város felől s én elhatároztam, hogy az első kocsira felkapaszkodom. Üldözőim már annyira szorongattak, hogy csak a biztos halálos lincse- lés s felugrás közt választhattam. A vonat elért s utolsó erőmet összeszedve fölkapaszkodtam egy kocsira s gyorsan az üt­közőkre feküdtem, hogy szemfüles üldözőim golyóit kikerülhessem. Tervem sikerült s reggel már Rensselaer- ben voltam, ahol vonatra ültem és New-Yorkba siettem, hogy biztonságban legyek Mr. Wick fogdmegjei előtt. . . ... Itt tudtam meg azután a „Daily News“- ból, hogy Mr. Wick tehetetlen dühében az első vasúti őrt vonta felelősségre megmenekülésem miatt, azt gondolván, hogy elrejtett engem s revolveraggyal oly súlyosan sebesítette meg, hogy a szegény sokáig élet és halál között 1 ebegett. Utóbb értesültem lansingburgi ismerősök­től, hogy az ártatlan ember felgyógyult s mi­után Mr. Wick kénytelen volt neki 2000 dollár kártérítést fizetni, ott hagyta a vasutat és kis üzletet nyitott. Én pedig örültem, hogy az „európaiét így megleckéztettem, amiért egy szabad Jan- keet szolgának mert nevezni.-ff. a város a gazdája a fürdőnek. Tessék csak nyugodtan elmenni az uszodába; nagyon ké­nyelmes hely az. Hogy néha egy-két piócát is méltóztatnak találni, baj is az! Hidegvérre tesznek szert. Különben mehetnek a tükör- fürdőbe is, van az is egy-kettő. A nép pedig, ha túlságosan drágának találja az uszodát (nem is csodáljuk!) elmehet fürödni az öt- krajcárosnak nevezett fürdőkolosszeumba. Pom­pás hely ez is! Vasárnap délutánonként tessék csak meghallgatni, micsoda diadalordítások hangzanak ki belőle! Hát nem élvezet lehet odajárni ? És még panaszkodni mer valaki, hogy Egerben nincs fürdő! Van; és pedig mennyire van! Melegvíz, pompás; olyan, hogy az országban párját ritkítja. A források köze­lében terül el a balzsamos levegőjű Érsekkert. Fürdő, liget egymás mellett! Nem rózsás állapot ez ? Az igaz, hogy az uszodai fürdés 40 fillér és az is igaz, hogy pl. a pozsonyi népfürdőben 12 fillér a fürdés ára, a kád fürdőé 60 fillér, a szappan darabonként 2 fillér s majdnem minden népfürdőben 10—12 fillérért lehet egy- egy zuhanyfürdő jegyét kiszolgáltatni, de hát mi Eger vagyunk, a mi vizünk jobb, ez gyógy­víz, ezt talán csak nem lehet 10—12 fillérért elpocsékolni! Hiszen akkor nagyon sokan jár­nának fürdeni, attól pedig Isten ments, mert, jaj, mi lesz azzal a sok szép kristálytiszta vízzel, édes Istenem ? Mind összepiszkolják 1 Pedig pedig milyen szép is lenne, ha min­denkinek alkalma volna fürödni. Ha nem múlna fölül bennünket még Gyöngyös is 1 gőzfürdő­jével és 15 fürdőkádjával 18,314 lakosa részére! Mert nálunk 28,052 emberre 1 gőzfürdő és 16 fürdőkád jut. Bizony bizony a vízvezeték le­szavazása helyett sokkal célszerűbb és az idő haladásának megfelelőbb dolog lenne, ha Eger­ben nép-, iskola- és munkásfürdők létesülnének, hogy hadd fürödjék mindenki, hadd legyen egészséges mindenki, mert dolgozni, kenyeret keresni csak tiszta, egészséges ember képes. Igazoljuk tettel, hogy kulturváros vagyunk! P. A. Tájékoztató. Július 11. Eger város közgyűlése. „ 12. Női szabászati tanfolyam bezáráfa. „ 12—13. Országos vásár Hevesen. „ 13. Rendkívüli megyegyűlés. „ 13. A közigazgatási bizottság ülése. „ 13. A Nűegylet közgyűlése. „ 15. Az egri főszolgabíró tárgy, napja Füzesabonyban. „ 15. A gyöngyösi főszolgabíró tárgy, napja Gyöngyös­tarjánban. „ 15. A pótervásárai főszolgabíró tárgy, napja Mátra­mindszenten. „ 16. A hevesi főszolgabíró tárgyalási napja Tarna­mérán. „ 20, 21. Katonai főutóállítás Hatvanban. „ 22. Országos vásár Verpeléten. „ 27. Országos vásár Apezon. m fS&álivSi siesd, oer! kaussulúáí készült»

Next

/
Thumbnails
Contents