Eger - hetente kétszer, 1914

1914-07-01 / 52. szám

1914. julius 1. EGER. (52. sz.) 3 estefelé kezdődött, amikor is a Kossuth-téren sikerült taktikai gyakorlatokat mutattak be tűzoltóink. Ugyanezen a napon, este 7*9 órakor a Polgári Dalkör lampionos szerenádot adott Grőber Ferencnek, az egyesület érdemes pa­rancsnokának. A tulajdonképeni ünnep azonban vasár­nap, június 28-án volt. Délelőtt 10 órakor szent misét hallgattak az egyesület tagjai a ciszterciták templomában, majd 11 órakor az őrtanyán gyűlt össze az érdeklődő közönség, hogy részt vegyen a jubileumi díszközgyűlésen. Az ülést pontban 11 órakor nyitotta meg Jan­kovics Dezső kir. tanácsos, polgármester, az egyesület elnöke, rámutatván arra a két fontos mozzanatra, mely e díszközgyűlés megtartását tette nagyon is indokolttá, majd felkérte Alföldi Bélát, az egyesület történetének vázlatos elő­adására. Hallottuk az előadás folyamán azokat az intézkedéseket, amelyeket a régi püspöki Eger város nemes magisztrátusa tett a vagyont­romboló tűznek megfékezésére, amely kezdet­leges, nagyobbrészt alkalmi tűzvédelmi intéz­mény kötelmeit, hosszú idő múlva 1874-ben a Danilovics Pál dr. által kezdeményezett Egri Önkéntes Tűzoltó Egyesület vállalta magára, A városi polgárság nem fogadta kezdetben valami szívesen az egyesület megalakulását — szinte érthetetlen okból, de az idő, az ese­mények megmutatták, hogy mennyire szük­séges volt valamilyen szervezet a tűzveszedel- mek elhárítására. A jól teljesített feladat, a tagok önzetlen munkássága folytán az ellen­szenvből rokonszenv lett a polgárok részéről, kik azután szívvel - lélekkel támogatták az egyesületet működésében. Rátért a tűzoltók szép napjaira, nagy ünnepeire; a megye, a város pénzbeli, hathatós segítségére; a nagy bíbor- nok-érsek szép telek-adományára, amelyen fel­épülhetett a kedves otthon, az őrtanya; a 25 éves jubileumra, a zászlószentelésre, a mentő­osztály megalakítására, az országos versenyeken való részvételre stb. stb. És amikor ahhoz a ciklushoz ért, amelyet a jelenlegi parancsnok vezetett keresztül az egyesület történetében — a jelenlevő közön­ség emelkedett hangulatban ünnepelt az elő­adó historikussal. Maczky Valér dr.-nak, az egyesület papjá­nak gyönyörű hasonlatokban bővelkedő beszé­dére hullott le aztán a lepel az egyesület azon tagjainak csoportképéről, akik hosszú idő óta működtek a humánus intézmény szolgálatában, akik rokonszenvet szereztek jó cselekedeteikkel, emberbaráti munkájukkal az egri önkéntes tűz­oltóknak és mentőknek. Majd Kálnoky Viktor dr. ünnepi beszéde következett. Gröber Ferenc parancsnok érdemeit méltatta, kiindulva a mai kor anyagias, a leg­többször önző gondolkodásából, mely, sajnos, mindjobban elzárkózik az önzetlen, az emberi­ség javáért való munkásságtól. Egy nagy, egy ritka kivétel az ünnepelt, kinek nemes szív­jósága, az emberek iránti szeretete, kötelesség­teljesítése ragyogó példa az emberszeretet gya­korlására. Beszéde közben lehullott a lepel a jól sikerült képről, amely a jubiláns parancs­nokot ábrázolja. Az üdvözlések következtek azután. Úgy a vármegye, valamint a vármegyei tűzoltó­szövetség nevében szép szavakban köszöntötte Majzik Viktor alispán az ünnepeltet, valamint eredményes munkásságot kívánt továbbra is az egyesületnek. Jankovics Dezső kir. tanácsos, a város közönsége nevében üdvözölte Grőber Ferencet, megköszönve azt az önzetlen fára­dozást, mit 25 éves tűzoltói szolgálata alatt, a város érdekében kifejtett. A jubiláns meg- hatottan mondott köszönetét az ünneplésért, amely után Jankovics Dezső kir. tan. polgár- mester az Országos Szövetség szolgálati érmeit osztotta ki. Éremben részesültek: Grőber Fe­renc: zománcozott ezüst érem 25 évi szolgálat elismeréséül. Bronzéremben részesültek: Lukács Gyula őrparancsnok 15; továbbá Kollmann János, Faragó Károly és Siimeghy Béla szakaszparancs­nokok, valamint Báró János, Dukay József, Fecske János, Fekete Alajos, Kelemen József és Simon István rajvezetők 5—5 évi szolgálatuk után. Végül a tűzoltó-újoncok tették le a foga­dalmat, az egyesületi zászló alatt, Grőber Fe­renc parancsnok kezébe, amellyel a díszköz­gyűlés véget is ért. Délután majális és galamblövészet volt — mit folytattak hétfőn délután is. A verseny nyertesei a következők: Gömblövés: 1. Rónay Béla, 2. Gáspárdy Béla, 3. Szilassy István, 4. Mándy Lajos, 5. Horváth János. Mester gömb- lövés: 1. Puky Pál, 2. Kovách László, 3. Gás­párdy Béla. Agyaggalamblővés: 1. Gáspárdy Béla, 2. Szilassy István, 3. Békéssy Géza, 4. Ficzere László, 5. Réty Sándor. Mesteragyaggalamblövés: 1. Horváth János, 2. Hellebronth Béla, 3. Szi­lassy István. Szmrecsányi Lajos dr. egri érsek diját nyerte: 1. Gáspárdy Béla, 2. Ficzere László. Galamblövés: 1. Gáspárdy Béla, 2. Perlaky Ele­mér, 3. Mándy János, 4. Puky Pál. Galamb­lövés (hendikep): 1. Szilassy István, 2. Réty Sándor, 3. Hellebronth Béla. A 60. gyalogezred tisztikarának tiszteletdiját megnyerte: Ficzere László. Páros üveggömblövés: I. Gáspárdy Béla, 2. Hel­lebronth Béla, 3. Békéssy Géza. HÍREK. Eger, 1914. junius 30-áu. Tájékoztató. Július 2. Kispapok fölvétele. „ 3. Katonai felülvizsgálat Egerben. „ 6—7. Országos vásár Egerben. „ 6—7. Katonai föutóállítás Egerben. „ 6. A hatvani főszolgabíró tárgyalási napja Horton. „ 8. Eger város közgyűlése. (Orvos választás.) „ 8. A tiszafüredi föszolgabiró tárgy, napja Sarudon. „ 12—13. Országos vásár Hevesen. „ 13. A közigazgatási bizottság ülése. „ 15. Az egri főszolgabíró tárgy, napja Füzesabonyban. „ 15, A gyöngyösi főszolgabíró tárgy, napja Gyöngyös­tarjánban. „ 15. A pétervásárai főszolgabíró tárgy, napja Mátra­mindszenten. „ 16. A hevesi főszolgabíró tárgyalási napja Tarna­mérán. „ 20, 21. Katonai föutóállítás Hatvanban. „ 22. Országos vásár Verpeléten. „ 27. Országos vásár Apczon. Dísz-közkút az Eszterházy-téren. Sokszor elmondtuk már, hogy vízben kol­dus város vagyunk. Éppen azért nagy öröm­mel üdvözlünk minden olyan törekvést, amely vízszegénységünkön akármilyen csekély mér­tékben is segíteni igyekszik. Amilyen mérték­ben örültünk legutóbb a sánci polgártársaink kútbeli szerencséjének, éppen úgy bánt ben­nünket a városi vízvezeték megépítésének el­odázása. Jó vízre, jó kútra szükség van a város kellős-közepén éppen úgy, mint a perifériákon; de ha a meglevő kutak vizük jósága mellett még szépek, ízlésesek is volnának, bizony na­gyon emelkednék ezzel fejlődő városunk külső képe. De mi ezzel eddig egyáltalán nem tö­rődtünk ! Rozoga kalitkák jelzik utcáinkon a kutat, ízléstelenül össze-vissza toldozva, fol­tozva úgy, ahogyan a haladó idő romboló mun­kája éppen megkívánta. Csúnyák ezek bizony nagyon; de hát ne törődjünk még egy dara­big velük, csak addig, mig el nem dől jobbra, vagy balra városunk vízkérdésének az ügye. Most azonban nem erről, hanem egy más, egy szép, az ízlést és szükséget egyaránt ki­elégítő kúttervezetről akarunk beszélni. Az egri városi fürdők tervezői: Hegedűs és Bőhm műépítők ugyanis Eger közönsége iránt való tiszteletből egy gyönyörű dísz-közkút ter­vét készítették el, mely díszközkút szerintük az Eszterházy-téren, a Lyceummal szemben fekvő parknak a Káptalan-utca felé eső sar­kára volna építhető. Az eszme és a terv egyaránt nagyszerű. Városunk legszebb részlete igen sokat nyerne a gyönyörű díszkúttal, maga a tervezet pedig, amely városi hatóságunknál van immár letét­ben, valóban szerzőinek genialitásáról tesz ta­núságot. Díszes, stilizált félkörű fal lenne a kerete, rajta két gyönyörű bronzrelieffel és virágok elhelyezésére szolgáló párkányokkal. A fal előtt épülne a vízmedence, amelyből a terméskőből konstruált vízszolgáltató szobor- csoportozat emelkednék ki. A kút hátterében ülőpad épülne a virágtartó párkányzat alatt, a fal mögött, a park fáinak árnyékában szin­tén pad vonulna el félkörben, kedves üdülő­helyül szolgálva a pihenni vágyó sétáló kö­zönségnek. A díszkút kivitele, a tervező művészek számítása szerint, nem haladná meg a 18000 koronát. Mi pedig igen szeretnék, ha megépülne ez a dísz-közkút, nemcsak azért, mert valóban pazarrá tenné az Eszterházy-teret, hanem egy jó vizet szolgáltató kutunkkal több lenne, ami igazán ráfér a belváros lakóira. És a költség? Némi városi hozzájárulás­ból és társadalmi gyűjtésből könnyen kike­rülne .. . A szépészeti bizottság vegye kezébe a dolgot. Mert igazán kár lenne, ha a poros ak­ták közé, az irattárba kerülne a pesti művé­szek gyönyörű ajándéka: — a díszközkút-ter- vezet! Személyi hír. Szmrecsányi Lajos dr. egri ér­sek ma délelőtt titkára, Kriston Endre pápai kamarás kíséretében Budapestre utazott. Ezüst-mise. Venczell Ede t. kanonok, egy­házmegyei tanfelügyelő, vasárnap, június hó 28-án mondotta el ezüst-miséjét, mely alkalom­ból a jubilánst számosán üdvözölték. Áthelyezés. A m. kir. honvédelmi minisz­ter Szóráth Pál miskolczi 10. honvédgyalogezred- beli főhadnagy-gazdászati tisztet a dési 32. honvédgyalogezredhez helyezte át. Keresztszentelés. Szmrecsányi Lajos dr. egri érsek novaji bórmaútja emlékére a szomszédos borsodmegyei Gallasy-tanyán, a földbirtokosok ál­tal emeltetett kőkereszt egyházi megáldó ün­nepségét a múlt vasárnap tartották meg. A szent­mise után NovaJ falu népe Szakáll János plébános vezetésével népes processzióval vonult a tem­plomból az egri út mentén rengő kalásztenger közül kiemelkedő, erdei lombokkal és mezei virágokkal ízlésesen feldíszített kőkereszthez, hol az ájtatos hívek sokasága, a birtokosok családtagjai, ezek tanyáinak cselédsége és mun­kásai jelenlétében folyt le a lélekemelő egy­házi szertartás, melyet a plébános magas szár­nyalás^ a nép szivéhez, leikéhez szóló lendü­letes beszéde fejezett be, melynek végeztével ugyancsak ünnepies körmenettel vonult haza a falu népe a déli órákban. Elmaradt közgyűlés. A Hevesmegyei és Egervidéki Jótékony Nóegylet jun. 27-ére hir­detett közgyűlése, a megjelent tagok csekély száma miatt, elmaradt. A közgyűlés délután 5 órára volt kitűzve, de éppen akkor olyan heves zápor támadt, mely szinte lehetetlenné tette, hogy a tagok elmenjenek. A jelenvoltak úgy határoztak, hogy a közgyűlést két hót múlva tartják meg.

Next

/
Thumbnails
Contents