Eger - hetente kétszer, 1914
1914-06-20 / 49. szám
1914. junius 20. EGER. (49. sz.) 3 tavaszi hadjárat alatt. Damjanics hősi tetteit sok dalban megénekelte, főként a Komárom falai között írt költeményei keltettek méltó feltűnést. A világosi gyászos esemény után Vachottal, Vörösmartyval és Bajzával ő is menekült Nagykárolyig, majd hazatért Gyöngyösre. Az elnyomatás korszaka alatt, 1850-től nevelős- ködött. Előbb Gömörben, azután Hevesben, (Gyöngyöshalászon),később Budapesten és Bécs- ben oktatta izzó hazaszeretetre a gondjaira bízott magyar ifjakat. 1858-ban Pesten a Szentes József-féle fiúnevelő intézetben a történelmet tanította és eljárt tanulmányait folytatni az egyetemre is. Költeményeivel még a forradalom előtt lépett fel családi neve alatt a Pesti Divatlapban. Néhány verset Hunfi név alatt is írt. Első kötete, a Szabadság-dalok, 1849-ben jelent meg; második kötetét, Zalár versei címmel, Vachot Imre adta ki 1855-ben. Az alkotmányosság helyreállítását megkísérlő 1860-iki októberi diploma után Hevesvármegye megválasztotta aljegyzőnek. Ebben a minőségében bízta meg a vármegye közönsége azzal, hogy írja meg a vármegye Emlékiratát, amelyben az 1849-től 1861-ig terjedő időköz eseményeit méltassa. Mikor ez a munka elkészült és a vármegye közgyűlésén a fiatal szerző felolvasta, olyan hatást gyakorolt a hallgatóságra, hogy menten tiszteletbeli főjegyzőnek választották meg. Ekkor jelent meg Pesten a harmadik verskötete, Borúra derű cím alatt. Közben, 1861-ben, az egész megyei tisztikarral ő is visszalépett a közszolgálattól, azonban 1865-ben újból visszatért megkezdett közigazgatási pályájára és 1869-ben valóságos főjegyző, majd a 80-as évek elején alispán lett, amely méltóságától 1897-ben vonult vissza és azóta nyugalomban élt, a költészetnek szentelve minden idejét. Főjegyző korában az ekkor már ismert nevű, jeles költőt a vármegye közönsége aranytollal tüntette ki, mint alispán megalakította Egerben az Irodalom és Művészetbarátok Egyesületét, amelynek 1896-ban történt megszűntéig elnöke volt. Hevesvármegye kiérdemült aranytollas alispánja, nyugalomba vonulásának éveiben rendezte sajtó alá addig megjelent és akkor irt verseit. A honvédvilágból cim alatt (1898) a szabadságharcra vonatkozó dalait gyűjtötte össze és adta ki. Összes versel 1903-ban jelentek neműt mindenben és mindenkiben állandóan megérezte és lassanként megszokta, hogy az emberek, mint tőle elütő lények közt, visszavonult életet folytasson. Zalár József minden tekintetben kimerítette az életet. Ismerte önbecsét és dalaiban sietett azt aranyokra váltani. Az „én“*t, ezt a feneketlen mélységű fogalmat, nem kerülgette az egyszerű emberek módjára, kik önismeret híján szólanak magukról, hanem a kiválóbb szellemek példájára intuícióval bocsátkozott lelke mélységeibe, hogy belülről kifelé helyesen vizsgálhassa a világot és hogy valami intellektuális szimpátiával a legjobban elhelyezkedhessen az örökké nyíló Természetben. Amiről énekelt, annak fontosságát és szépségét valóban átérezte, dalai a költői szív igazán őszinte megnyilvánulásai, nála az érzések nincsenek kendőzve, nincsenek formáikból kivetkőztetve. 0 tényleg elérte az abszo- lűtat, a lényeget, aminek a fogalmak csak szimbólumai, szelleme ivott az örökkévaló élet halhatatlanná tevő forrásából, miután az intuícióval felfogható abszolútban a roppant végtelenség áradozik az időtlen időkön át. Zalár szelleme, amint költeményei fényesen igazolják, életében igen sokat tartózkodott e méretlen birodalomban, hol az elpusztíthatatlan élet, villámfolyamokkal övezve, elképzelhetetmeg három kötetben, mig legutóbb, 1909-ben, az ősz költő legutolsó kötete látott napvilágot, melynek Emlékek és elmélkedések a cime. Most már elnémult örökre a zengő lant. Emlékezzünk és imádkozzunk! . . . Zalár József temetése szombaton, junius hó 20-án délután 5 órakor lesz. Hevesvármegye közönsége saját halottjának tekinti kiérdemült költő-alispánját és ezért a temetést a vármegye rendezi. A nagy halott holttestét a Fájdalmas Szűzről nevezett temetőbe kisérik fényes gyászpompával és a sírnál Majzik Viktor alispán búcsúzik a vármegye nevében, közszeretetben álló, régi, kiérdemült első tisztviselőjétől. —8Zky. HÍREK. Eger, 1914. junius 19-ón. Tájékoztató. JuniuB 20. Sorozás Pétervásárán. „ 21. A színházi szezon vége. „ 22., 23. Országos vásár Pásztón. „ 23. Kendkívüli megyegyűlés. „ 27. A Hevesmegyei és Egervidéki Jótékony N8egylet közgyűlése. „ 29. Péter és Pál apostolok ünnepe. Július 2. Kispapok fölvétele. „ 3. Katonai felülvizsgálat Egerben. „ 6—7. Országos vásár Egerben. „ 6—7. Katonai f5utóállítás Egerben. „ 6. A hatvani főszolgabíró tárgyalási napja Horton. „ 8. Eger város közgyűlése. (Orvos választás.) „ 8. A tiszafüredi főszolgabíró tárgy, napja Sarudon. „ 12—13. Országos vásár Hevesen. „ 13. A közigazgatási bizottság ülése. „ 15. Az egri főszolgabíró tárgy, napja Füzesabonyban. „ 15. A gyöngyösi főszolgabíró tárgy, napja Gyöngyöstarjánban. „ 15. A pétervásárai főszolgabíró tárgy, napja Mátramindszenten. Kinevezés. Boromissza Tibor szatmári püspök Petro Kálmán dr., egri ügyvédet a szatmári püspökség uradalmi ügyészévé nevezte ki. — A pénzügyminiszter Márcz Róbert számgyakornokot az egri kir. pénzügy igazgatóság mellé rendelt számvevőségnél, a selmeczbányai kir. bányaigazgatóság mellé rendelt számvevőséghez ideiglenes minőségű pénzügyi számtisztté nevezte ki. Áthelyezés. A fóldmívelésügyi miniszter Décsi Alfréd szécsényi m. kir. állatorvost Tiszafüredre helyezte át és a járási m. kir. állatorvosi teendők végzésével megbízta. len fönséggel és hatalommal székel. Most örökre megtért e csodás hazába. Létrehozva a szüntelenül forrongó Természettől, a már oly sok ember által taposott bolygón ő is megtette útjait zajjal, vagy zaj nélkül, amint a dolgok folyása azt magával hozta. Volt kispap, szabadsághős, nevelő, vármegyei főjegyző és alispán, és mindenekfölött költő, egyik minőségben is és a másikban is pontosan elvégezve azt, amit elvégezni kötelességének ismerte. Mindenkor úgy élt, ahogyan élnie kell egy hasonló nagy névvel bíró embernek ; működéséért, bízvást elmondható, gáncs őt nem érheti. Végre egy júniusi napon, amikor meleg hullámokban fürdött az örök Természet, amikor ezernyi-ezer mag csírázott és ezernyi-ezer új ember született, a halál árnyéka és az elitéltek szekere érte is eljött. Tisztelőinek szeretető, a 48-as hagyományok őreinek testvéri érzelme és egy nemzet búcsúja kisérik utolsó útján. Lassan döcög a komor szekér a végcél felé. Az élet hullámverései mind ritkábban érik a lankadó testet. A Föld változatlan őrülettel rohan a jeges sötétségben, harmatgyöngyök csillognak az aranyos fűszálakon, a rét méhei vidáman dongának, az emberek lótnak-futnak dolgaik után, vagy árnyas ligetben szerelmi vallomásokat tesznek. Vannak, akik egy időre megállnak munkájukig prior. Az egri irgalmas-rend lelkészét, Kókay Ferencet a rendi káptalan a temesvári rendház priorjává választotta meg. Az egri rendház priorja Stészel Sándor maradt. Papi lelkigyakorlatok. A Jézustársasági atyák vezetése alatt lelki gyakorlatok tartatnak a Mária-Kongregáoió Otthonban (Budapest, VIII., Horánszky-u. 20.) július 1 és 5, 13 és 17, 27 és 31, továbbá Augusztus 3 és 7, 16 és 20, végül 24 és 28 között. Július 1-én első sorban a Kongregációk prézesei vesznek részt. A lelki gyakorlatok a megjelölt napokon (július 1, 13, 27; aug. 3, 16, 24-én) este 7 órakor kezdődnek. A jelentkezést a megkezdés előtt legalább egy héttel megelőzőleg kérik. Öt és nyolc napos lelki gyakorlat is végezhető. Minden levél erre a címre küldendő: A Jézustársasági rendház Ft. Elüljárójának Budapest, VIII., Mária-u. 25. Képkiállítás a Líceumban. Kovászaai Kováts István festőművész kollektív képkiállítást rendez a Líceum I. emeletén. A kiállítás, amely május 25-ig tart, naponkint délelőtt 9 órától este 7 óráig tekinthető meg 30 filléres belépőjegy mellett. Az állandó jegy ára 1 korona. A belépőjegyekből befolyó tiszta jövedelem a Hevesmegyei Jót. Nőegylet javára fordíttatik. A Hevesmegyei Pénzintézetek Szövetsége. Mint már jelentettük, a Pénzintézetek Országos Egyesülése, Egerben, a Hevesmegyei Szövetséget óhajtja megalakítani és ezért vasárnap, junius hó 21-én, délelőtt Vall órakor a város közháza dísztermében alakuló díszgyülést tart. A közgyűlésen az alakuló formaságokon kívül, Hantos Elemér dr., a Pénzintézetek Országos Egyesülése igazgatója, továbbá Windisch Hermán, az Osztrák-Magyar Bank egri fiókjának főnöke, azután Almásy László dr., országgyűlési képviselő, majd nagyecséri Kánitz László, a Magyar Bank és Keresk. Részvénytársaság főtisztviselője, végűi Kállay Miklós tartanak szakszerű előadásokat a magyar pénzügyi viszonyokról. A közgyűlés utolsó tárgya a Hevesmegyei Szövetség tisztikarának megválasztása lesz. Újszülöttek. Eger városában, a lefolyt héten (június 12—18-ig) a következő születési esetek történtek: Hanus Imre földműves Miklós, Lakatos Béla zenész Sarolta, Gulyás István földműves Szidónia, Szeredi Ferenc Dezső kir. torban és a távozó után néznek. Itt, a halál fekete-vörös árnyékában, ugyan megérzik-e a haldokló lelkének ünnepies nyugalmát egy jól végzett élet után? Hányán vannak, kik végórájukon hasonló nyugalommal és egy nemzet érdekében kifejtett munka hasznának ugyanilyen boldog tudatában hajthatják fejüket a zord halál guillotine-ja alá? Az őszi rózsa költője nincs többé. Azt a közömbösséget, amit vele szemben a magyar társadalom az utóbbi években tanúsított, most már jóvá tenni nem lehet. Pedig Zalár József is magvető volt! Szántott és vetett a magyar kultúra földjén. Mikor Szász Károllyal versenyezve, „Tavasszal jöjjön el halálom !u cimű költeményét megírta, mintha előre megérezte volna a jövő viselkedését! Veröfónyes nyár volt az én keblem, tele ÉdeB gyümölcsökkel, szedek az emberek; He egy illattalan virágbimbójuk sincs, Mit nekem adjanak, babár megepedek. Megreng majd szellőben a szép rózsabokor, S el-elhullat egy-két levelet a szélbe . .. Fölszedem ezeket — s igy fonok magamnak Illatos koszorút — sírom keresztjére. Virágos mezőben oly édes az álom: Tavasszal jöjj el oh ón boldog halálom! Kolacskovszky Lajos.
