Eger - hetente kétszer, 1914

1914-06-17 / 48. szám

2

EGER. (48. sz.)

1914. junius 17.

létesítését kérelmezi. Az állandó választmány azt javasolta, hogy az alispán leiratából a tűzrendészet reformjára vonatkozó részt adja ki a közgyűlés megfontolás és javaslattétel végett a tűzoltó egyesületnek, a vízvezeték létesítésére vonatkozó részt pedig, a tűzoltó parancsnokság kérelmével együtt, a vízvezetékügyi bizottság vegye előzetes tárgyalás alá. A közgyűlés a tűzrendészetre vonatkozó javaslatot elfogadta, a vízvezetékre nézve azonban, hosz- szas vita utáD, Alföldi Dávid dr. indítványára azt határozta, hogy — leveszi a napirendről. Érdekes a megokolás, amellyel Alföldi Dávid dr. ez indítványát támogatta. Neki, úgymond, a vízvezeték kell, azonban nem most, mert ezidőszerint kivihetetlen és pedig azért, mert: 1. nincs reá elegendő pénzünk, 2. mert kölcsönt sem tudnánk szerezni, 3. mert úgy szeretné a vízvezetéket, ha azt nem a város, hanem valami magán vállalkozó építené, akivel azután mindenki, mint magánfel szerződnék, 4. mert az elkészített vízvezetéki tervekre nézve aggályai vannak és mert a tűzveszedelemtől sem óvna meg bennünket, hiszen sok a példa rá, hogy ahol vízvezeték van, ott is van tűz. Hát ennyi nyomós érv előtt csak meg kellett hajolnia a képviselőtestület többségének ! . . .

Bank-vita. A katonai tisztilak telkének felét, tudvalévőén, a város eladta az Osztrák-Magyar Banknak, mely palotát építtet a helyén a bank egri fiókja részére. Az adás-vételből folyóan az eladott telket tehermentesíteni kell, mert a város 1.700,000 korona tartozásának biztosítására, egyéb javakon kívül, erre a telekre is be van kebelezve a Magyar Jelzálog Hitelbank zálogjoga. A Jelzálog Hitelbank azonban a tehermentesítésre szolgáló törvényes engedélyt csak úgy hajlandó kiadni, ha a város befizeti az eladott telekrészre eső 68,106 kor. biztosítéki összeget, vagy ha a város ennek az összegnek megfelelő névértékben 4l/a%-os intézeti adómentes záloglevelet vásárol, amelyet 8 napon belül 90%-os nettó árfolyamon enged át a Jelzálog Hitelbank a városnak, azonban azzal a szoros kikötéssel, hogy a város ezeket a zálogleveleket három éven belül nem értékesítheti, mert a záloglevelek is biztosítékát képezik az 1.700,000 koronás kölcsönnek, amely csak három év múlva csökken 68,000 koronával az amortizációs törlesztések révén. Persze azt megteheti a város, hogy a jelzálog-értékpapírokra folyószámlát nyit (amelyre az Agrártakarékpénztár hajlandó is XVa%-kai magasabb kamatláb ráfizetése mellett) és így a folyósított pénzt felhasználhatja a tisztilak építésénél, ami összeg pedig az értékpapírok esetleges áremelkedésével jutna a városnak, ezt valamelyik alapja javára fordíthatná a város. A pénzügyi szakosztály s az állandó választmány a jelzálogkötvényre vonatkozó ajánlatot előnyösnek tartja és elfogadását javasolja, azonban a közgyűlés Alföldi Dávid dr., Kánitz Gyula dr. és nagyecséri Kánitz Dezső felszólalása után, Setét Sándor dr. indítványára, végleges döntés előtt az ügyet vissza adta a pénzügyi szakosztálynak azzal az utasítással, hogy számszerűleg mutassa ki: mennyi kamatot fizetne a város a jelzáloglevélügyletnek javasolt lebonyolítása esetén?

Uj szabályrendeletek. Hevesvármegye törvény- hatósági bizottsága a város szervezkedési szabályrendeletét jóváhagyta. Ezt a közgyűlés tudomásul vette és a szabályrendeletet kihirdeti. — Erlach Sándor dr. indítványára elhatározta a képviselőtestület, hogy szépészeti szabályrendeletet alkot és a tervezet elkészítésére Csekó Gábor elnöklete alatt bizottságot küldött ki. — A géperejű bérkocsi ipar gyakorlására vonatkozó szabályrendelet-tervezet némi módosítással elfogadtatott. — Az árvíz alkalmával szükséges intézkedésekről szabályzat készült, amelyet elfogadott és kinyomatni rendelt a közgyűlés. — A bérkocsi szabályrendeleten, a kereskedelmi miniszter észrevételeinek megfelelően, helyesbbítéseket eszközölt. Ezzel kapcsolatban a bérkocsisoknak azt a kérelmét, hogy a városi és katonai fogatok a fuvarozástól tiltassanak el, elutasították. — A korcsmák, sörházak és pálinkamérésekről alkotott szabályrendeletet, a kereskedelmi miniszter utasitásához képest, kiegészítette a képviselőtestület.

A tisztviselők pótléka. Ezt az ügyet, elutasító határozattal, egyizben már elintézte a közgyűlés, azonban a polgármester hat régi tisztviselőre nézve (Jaukovics Dezső, Hanák Gyula, Derszib Ödön, Simonyi Károly, Cselényi István és Szabó Miklós) az első szolgálati pótlékra vonatkozó igényt jogosnak tartja és ezért az ügynek újból való tárgyalására tett előterjesztést. Az állandó választmány a hat tisztviselőnek összesen évi 1800 korona szolgálati pótlék megszavazását javasolja. Nagy vihar kerekedett ebből. Petravich Antal kijelentette, hogy a képviselőtestület ebben az ügyben már határozott és ez a határozat egy éven belül meg nem változtatható. A polgármester arra hivatkozott, hogy a múltkori határozat indokolása téves és ennek korrigálása végett tette meg előterjesztését. Kánitz Gyula dr. a polgármester előterjesztésére indítvánnyal felel: Ne adjunk egy fillér pótlékot se a tisztviselőknek! Oko- licsányi Lajos szintén indítványt tesz: A tisztviselők szolgálati pótlékára vonatkozó szakaszt törüljük a szabályrendeletből! Az indítványokat követő nagy zajban a polgármester az állandó választmány javaslatát szavazásra bocsájtotta, ez azonban meddő maradt és így a polgár- mester konstatálta, hogy a képviselőtestület az előterjesztést nem fogadta el. Ezzel kapcsolatban Morvay János nyug. városi tanácsost is elutasították szolgálati pótlék megszavazása iránt benyújtott kérelmével.

A város hitelszükséglete. A belügyminiszter leíratott intézett a városhoz az 1914. évi hitel- szükséglet megállapítása ügyében. Minthogy a kölcsönt nyújtó pénzintézetek súlyos feltételeket kötöttek ki, a közgyűlés a belügyminiszter leiratát tudomásul vette, kölcsönt azonban egyelőre nem vesz igénybe.

Személyi ügyek. Weinberger Zsigmond más- irányu elfoglaltsága miatt lemondott a III. oszt. kereseti adó tárgyalásához történt kiküldetéséről. Helyébe uj bizalmi férfiul Alföldi Mórt küldte ki a közgyűlés. Sír Lajos nyug. alszámvevő a nyugdijválasztmány határozata ellen fölebbezett. Minthogy a nyugdijválasztmány a teljes fizetést és az összes szolgálati időt beszámította a nyugdíjba, a közgyűlés a felebbezést elutasította. A számvevőséghez 4 korona napidij mellett egy napidijas alkalmazása vált szükségessé. Hevesi Géza segédjegyzőt alkalmazták Füzesabonyból. A rendőrségnél uj járlatkezelő Írnokul Sebestyén Józsefet alkalmazták. Kormos Ferencet pedig elutasították segély iránt való kérelmével.

Építkezések. A vasúti vámház lebontását elrendelte a képviselőtestület, mert a vasút felé közlekedő forgalmat akadályozza; minthogy azonban a bérkocsisok a vámra nézve nem akarnak kiegyezni átalányösszegben, a közgyűlés elhatározta, hogy az utcavonalba díszes vám-bódét állíttat, amelynél a vámszedést a kerecsendi-uti vámőr teljesíti. A kövezetvám bizottság javasolta, hogy a Pyrker utcá% tekintettel a városi fürdők és az Érsekkert felé történő nagy forgalomra, 5 méter szélességben, 16,600 korona költséggel, öntött-aszfalt burkolattal lássák el; a költségeket, 10 év alatt, a kövezetvám bevétele törlesztene. A közgyűlés mellőzte az előterjesztést. A városház épületében átalakításokat eszközölnek 800 K. erejéig, mert az orvosok rendelő szobáját a mostani községi bíróság helyiségébe helyezik át, a községi bíróságot az anyakönyvi hivatal mellett levő helyiségbe költöztetik s az eddigi orvosi helyiséget a detektívek foglalják el. Heller Salamon bérlő kirakatot óhajt csináltatni a város közházában levő bolthalyisége bejáratánál és erre engedélyt kér. Az átalakításra a közgyűlés megadta az engedélyt, azonban azzal a kikötéssel, hogy a bérlet megszűntével a régi állapotot a saját költségén visszaállítja. A Telekesy-utcai aszfaltátjárók építését elrendelték; a Sertekapu- és Vörös- marty-utcákban, valamint a Szarvastéren építendő aszfalt-gyalogjárdákra nézve a verseny- tárgyaláson résztvevő négy ajánlattevő közül, az Angol Aszfalt-társaság ajánlatát fogadták el és 20.384 K. költség erejéig a szerződés megkötését elrendelték. A Kertész-utcában, Farkas Kálmán telkén át, vízlevezető csatornát építtet a város; a Babics Aladár háza mellett levő patak-meder rendezésére vonatkozó javas- j latot az elsőfokú vízügyi hatósághoz küldi a

képviselőtestület, a külső utak javítására pedig 1000 koronát engedélyezett.

Apróbb ügyek. A többi tárgygyal röviden végzett a közgyűlés. A húsbiztosok lakbérét 700 koronára helyesbbitette; a földművelésügyi bizottság javaslatára a nagyegedi parlagterületből 1 holdat kisérletképen ákác-csemetékkel ültet be; a Szépasszonyvölgy-utcábau, az uj- temetőnél és a Kertész-utcában 1 — 1 villamos közvilágítási lámpát állíttat^ fel; tudomásul vette, hogy az érsekség az Érsekkert mögött elterülő rétet nem adja el; a szemétszállításnál alkalmazott csengősök fizetésemelést kértek, azonban nem kaptak; a szabadság kérvényeket úgy intézte el, hogy a fogalmazói szakbau működő tisztviselők 4 heti, a kezelő személyzethez tartozók pedig 2 heti szabadságban részesülnek; a vízügyi bizottság alakítására vonatkozó előterjesztést mellőzte; a siketnéma intézetnek adományozott telekért a vármegye köszönetét tudomásul vette; a gyepmester meghosszabbított szerződését jóváhagyta; a nyugdíjalap 1913. évi állapotáról szóló jelentést tudomásul vette; az Egri Polgári Dalkörnek 250 korona s.'gélyt szavazott meg; Tancsa Lajost az utcákra és közterekre szánt ingyenes padok szállításától erre az évre fölmentette és a házakhoz behordott ingyen padokat a rendőrséggel előkeresteti; fedeztetési állomás felállítását Egerben nem tartja szükségesnek ; a város külső területét két részre osztva (vízen innen és vízen tűi), a szőlőterületek kivételével, évi 250 — 250 K. kikiáltási áron 10 évre bérbeadja vadászterületnek és végül néhány illetőségi ügyet intézett el.

HÍREK.

Eger, 1914. junius 16-áu.

Tájékoztató.

Junius 17. A pétervás4rai főszolgabíró tárgy, napja Bátorban.

„ 18., 19., 20. Sorozás Pétervásárán.

„ 21. A színházi szezon vége.

„ 22., 23. Országos vásár Pásztón.

„ 23. Kendkívüli megyegyülés.

„ 27. A Hevesmegyei és Egervidéki Jótékony Nőegylet közgyűlése.

„ 29. Péter és Pál apostolok ünnepe.

Személyi hír. Boroevich Szvetozár hadtest- parancsnok nagy katonai kísérettel szerdán, junius hó 17-éu este 6 órakor Egerbe érkezik és a helyőrség felett szemlét tart. A hadtest- parancsnok három napig tartózkodik Egerben és juuius 20-án délután elutazik.

Uj jogtanár. A Huttkay Lipót dr. távozásával megüresedett nemzetgazdaságiam, pénz- ügytani és statisztikai tanszékre Szmrecsányi Lajos dr. érsek, az egri jogakadémia kegyura, Pécsi Jenő dr. m. kir. pénzügyi segédtitkárt nevezte ki, egyelőre nyilvános rendkívüli tanári minőségben. Az uj jogtanár szinpatikus személye nem ismeretlen Eger város társadalma előtt. Már hosszabb idő óta az egri kir. pénzügyigazgatóságnál működik, ahol tudása, szorgalma és nagy munkabírása miatt általános elismerésben volt része. Most a tanári pályán fogja érvényesíteni azokat a sokoldalú gyakorlati ismereteket, amiket eddigi munkakörében szerzett.

Kinevezés. Őfelsége, a király Isaák Gyula dr. pétervásárai járásbirósági albirót, az egri kir. ügyészséghez alügyészszé nevezte ki. — Az igazságügyminiszter Szabó Szilárd dr. tiszafüredi kir. járásbirósági joggyakornokot a tiszafüredi kir. járásbíróság mellett alkalmazott ügyészi megbízottnak állandó helyettesévé rendelte ki. — Borsod vármegye törvényhatósági bizottságának f. hó 13-án tartott közgyűlésében Tarnay Miklós volt egri joghallgatót szolgabíróvá választották.

Az Irgalmasrend Káptalana. A Magyar Kurír jelenti, hogy az Irgalmasrend magyarországi tartománya junius hó 16-án és a következő napokon tartja káptalani ülését. Az üléseken Thuróczy Kornél tartományi főnök elnököl, akit a rend generálisa újból tartományi főnökké nevezett ki. A rend generálisa a pozsonyi anyaház perjelévé MuráFülöpöt, rendtartományi tanácsosokká pedig Schich Jácint dr. pécsi, I Wimmer Julián dr. nagyváradi és Stészel Sán-