Eger - hetente kétszer, 1914
1914-05-27 / 42. szám
Előíizetési árak: Egész évre __10 korona. F él évre____5 » N egyed évre _ 260 » Egyes szám ára 10 fillér. Szerkesztőség: Lyceum, 26-ik szám, hová a lap szellemi részétillető közlemények-■ intézendők. ----- ■ K iadóhivatal: Lyceumi nyomda, hová az előfizetések és hirdetések küldendők HETENKINT SZERDÁN ÉS SZOMBATON MEGJELENŐ POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. 1914. — 42. szám. A városi fürdő ügye. Eger érsekének, Szmreesányi Lajos dr.-nak jóindulata, a város ügyei, jövendő fejlődése iránti érdeklődése folytán, az érseki fürdő, végre városi tulajdonná lett. Kétségtelen, hogy ezzel a félig-meddig ajándék-számba menő, rendkivüli előnyös vétellel nagy feladat hárult Eger városára. Mert fürdőnk a mai állapotában a legkevésbbé sem elégíti ki a modern kor igényeit, mert beruházások által lesz csak az a fürdő számbavehető hasznot hozó intézmény, nem is számolva azzal az értékkel, amelyet e fürdőkben a természet nagy erői számunkra nyújtanak. E természeti kincs minden irányú kihasználása tehát az a feladat, amelynek mielőbbi megoldását szorgalmazza városunk közönsége. Mindenekelőtt — és nagyon okosan — a szakemberek véleményére voltak kiváncsiak azok, kik a fürdőügy intézésére a város közönségének bizalmából hívatottak. E munkálatok terveinek elkészítésére sikerült megnyerniök Hegedűs Ármin székesfővárosi műszaki tanácsost és Bőhm Károly építészmérnököt, a fürdőépités terén elismert két szaktekintélyt, kik előzetes szemle és tervezés után előbb általánosságban óhajtották tájékoztatni megbízóikat véleményükről. Tapasztalataik, terveik megnyugtatnak bennünket. Mert hallottunk többféle véleményt a vétel perfektuálása alkalmából a fürdő jövőbeli hasznosítására vonatkozóan. Persze nagyobbrészt a szélsőségekbe csapongtak ezek a tervek. Némelyek világfürdőről ábrándoztak, mások pedig csak csekély átalakításokat tartottak szükségesnek. Azok, kik a világfürdő eszméjét pengették, nem számoltak azzal, hogy vájjon megvannak-e tényleg itt azok a feltételek, az anyagiakat is beleértve, amelyek egy ilyen arányú közegészség- ügyi intézmény létesítéséhez okvetlenül szükségesek? A másik tábor pedig figyelmen kívül hagyta városunknak és vidékének jövendő fejlődését, a balneológia követelményeit és elvégre a kényelmi szempontokat is. XXXVII. ÉVFOLYAM. Szakértőink a középúton haladnak e felfogások tekintetében. Hangsúlyozzák, hogy bármilyen jeles és gazdaságos tulajdonságai vannak is fürdőnk vizének, azokat túlbecsülni nem szabad, másrészt pedig szintén hiba volna értékének lekicsinylése s minden szűk- keblűség e jövőbe nyúló probléma megoldásánál. A fődolog egyelőre az, hogy tartsuk szem előtt a jelent, hogy a fokozottabb kívánalmakat is kielégíthessük; a jövőt, hogy változott viszonyok között is, könnyű szerrel biztosíthassuk a városi fürdő kifogástalan üzemét. Különben, az átalakítást illetőleg a szervezést a következőképen látja célszerűnek a két szakértő. A jelenlegi fürdő megmaradna, némi átalakítás azonban okvetlenül szükséges lenne itt is, amennyiben gőzfürdővel, hőlégfür- dővel láttatnék el. Nagy feladata volna ennek különösen a jövőre nézve, mert ez lenne valamikor Eger város népfürdője. S ha tekintetbe vesszük, hogy társadalmi, humánus egyesületek, közegészségügyi hatóságok már most propagandát csinálnak népfürdők létesítése mellett minden olyan helyen, ahol gyárak, nagyobb ipartelepek vannak, észszerű dolog ilyenformán e kérdés tárgyalásának fonalán a népfürdő megvalósítására is gondolni. A melegvízre épülne aztán az új, modernül berendezett gyógyfürdő. Lenne thermális medencefürdője, gőzlég-, iszap-, szénsavas-, kád-, sőt tükörfürdője is, a megfelelő kabinokkal. Mivel pedig az egri fürdőt nemcsak helybeliek, de vidékiek is felkeresik, kik állandóbb fürdőhasználat céljából jönnek ide, indokolt, nemcsak azok kényelme szempontjából, de gazdasági szempontból is egy megfelelő, kényelmes fürdőszálló építése, amely zárt hídfolyosóval kapcsolódnék a fürdőépülethez. Lenne azonkívül fedett sétahely, ivócsarnok, vendéglő stb. Az uszoda már nagyobb átalakítást igényel. Kívánatos, hogy az a vizi- sport céljaira is berendeztessék, továbbá, hogy a külön férfi és női-uszoda kérdése is megoldassák. Természetszerűen a medence megnagyobbítása ilyenformán elkerülhetetlenné lesz. Szerda, május 27. Jövedelmező vállalkozásnak tartják végül a szakértők a mosókabinok létesítését mainzi példára. Egerben nagyon kifizetné magát, ha a város maga tartana fönn egy mosó-intézetet, amely szállodák, kórházak, internátusok, sőt egyes családok ruhatisztítását eszközölné. A mai rendszer nem megfelelő, különösen közegészségügyi tekintetben. A szegényebb néposztály számára külön mosóhely létesítése is tervbe van véve. Ami pedig a kérdés pénzügyi részét illeti, az átalakítás és építkezés körülbelül 7—800.000 koronába kerülne. Eddig a szakértők véleménye. Mi csak helyeselni tudjuk a szakértők terveit, kik a szervezésnél követendő általános elveik megállapításánál tekintettel voltak a város anyagi helyzetére is, a más egyéb körülményeken kívül. De most már nézzük azt, vájjon honnan keríthetjük elő az építkezéshez szükséges 7—800.000 koronát? Hisszük, hogy könnyen hozzájutunk. Egy részét bizonyosan szivesen fogják födözni a helybeli pénzintézetek, a másik részét pedig . . . ? Nos! ? Legyünk már egyszer okosan, helyesen gazdálkodó emberek, csináljuk meg az egri fürdőt részvénytársasági alapon ... Igen, a másik részét szintén szivesen fogják jegyezni Eger tehetősebb polgárai, sőt még a kevésbbé tehetősek közül is sokan, annyira biztosnak látszik az egri fürdő existenciája. Legyünk már egyszer a magunk urai, ne vegyünk igénybe méregdrága pénzt — ha az nem okvetlenül szükséges. 'És még egyet! A kalkulációból ne hagyjunk ki még egy igen fontos számítást. Ne feledjük egy pillanatra sem, hogy a városi fürdő első sorban a jelen közönségének épül. Úgy intézzék tehát a dolgot a város ügyeinek képviselői, hogy az új fürdők esetenkinti használati dija, arányban legyen közönségünk túlnyomó részének anyagi helyzetével. Már jó előre méltányos árakat kérünk, mert csak úgy lesz ez az új intézményünk áldásává a közegészség- ügynek. A változás a szervezetben ne járjon mindig a közönség újabb megterhelésével, mint pl. a legutóbbi bérlő-
