Eger - hetente kétszer, 1914

1914-05-20 / 40. szám

014. május 20 EGER. (40. sz.) 3 küzködve a piacot elárasztó osztrák ipar versenyével. Ekkor azonban újabb sérelmes és hátrányos esemény is érte városunkat. Mint tudjuk, 1868-ban a pest-mis- kolczi vasút építésénél Eger mellőztetett a főforgalmi irányból, azzal szárny­vonallal köttetett össze. Ezen mellőzés visszásságát illetékes tényezők, s maga a nemzet képviselő­háza akkor azzal igyekeztek enyhíteni, hogy kilátásba helyezték a szintén fontos felföldi összeköttetés vasúti ki­építését Egeren keresztül, ami azóta már meg is történt s ezzel Eger egy igen értékes forgalmi vonal gócpont­jává vált. Mi idősebbek szemmellátó tanúi vagyunk városunk közönsége akkori megfeszített munkásságának, hogy élet- képességének csodás erejével, a ne­hézségek dacára elfoglalhassa régi helyét az ország elsőrangú városai sorában, s úgy közművelődési, mint közgazdasági intézményeinek áldásos hatását messze vidékre kiterjeszthesse. Fájdalom, a megpróbáltatások nehéz sora városunk életképességének pró­bájául még nem ért ekkor véget. 1878-ban, mint ez köztudomású, ismételten óriási árvíz öntötte el a vá­rost, épen az ipar és kereskedelem gócpontján, a belterületeken okozva százezrekre menő károsodást. Levél­tárunk őrzi az adatokat, mily erőfeszí­tésébe került a városnak, hogy csak enyhíteni legyen képes a pusztító árvíz romboló nyomait. Még ki sem heverte a város ezt a rémes katasztrófát, 1886-ban beütött a filokszéra vész. Három óv alatt Eger mintegy 4200 holdra menő, virágzó szőlőhegyei kopár területekké lettek. Csak 1000 koronára becsülve holdját, több mint négy millió korona érték­veszteség sújtotta a várost. Nincs városa az országnak, me­lyet rövid egymásutánban két ily ka­tasztrófa sújtott volna. Ha áll az, ami városunk önálló választókerületi joga megszüntetésének indokolására mondatik, — ami bizo­nyítva nincs — hogy Eger «a hasonló népességű városok fejlődésének átlagos mértékét nem üti meg», ennek idő­leges oka ezen mérhetetlen katasztró­fákban kereshető, melyek megbéní­tották fokozott fejlődését időlegesen, de ezt a körülményt jogfosztásra kihasz­nálni se nem méltányos, se nem igaz­ságos, annál inkább, mert a város ősi életképességének erejével immár nem­csak szenvedett értékveszteségeit volt képes pótolni, de a haladás és fejlő­dés oly méreteit érte el, mint azt az alábbiakban fogjuk kimutatni, melyek meg fogják győzni az országot, hogy Eger méltó helye az ország elsőrangú városai sorában immár biztosítva van. Hevesvármegye szabályrendeletei. Heves­vármegyének összegyűjtött szabályrendeletei 1907-ben jelentek meg vaskos kötet alakjában. Azóta természetesen a vármegye közigazgatá­sának több ágazatában sok és lényeges vál­tozás állott be, amelyek a meglevő szabály­rendeleteknek módosítását, vagy egészen uj szabályrendeleteknek alkotását tették szüksé­gessé. Ezek a módosítások és uj alkotások hét év alatt annyira meggyülemlettek, hogy Majzik Viktor alispán jónak látta a vármegye sza­bályrendeleteinek pótfüzetét kiadni, amely az 1907. év óta történt változásokat és újításokat mind magában foglalja. Ez a pótfüzet most jelent meg és teljesen hasonló a szabályren­deletek alapkötetéhez, úgy, hogy akadály nélkül hozzá lehet köttetni. HÍREK. Eger, 1914. május 19-éa. Tájékoztató. Május 20. írásbeli érettségi vizsgálat a ^reáliskolában. „ 20., 22 , 23. Sorozás Gyöngyösön (Járás). „ 21. Áldozó csütörtök. „ 21. A házi ezred ünnepe. (Az asperni csata emléke.) „ 23. A jogakadémia majálisa a Korona-vendéglőben. „ 24. A Kér. Iparoskor nyári mulatsága az Érsekkertben. „ 24., 25. Országos vásár Gyöngyösön. „ 25., 26. Sorozás Gyöngyösön. (Város.) „ 27., 28., 29. Osztálykópesítö a tanítóképzőben. „ 28., 29., 30. és jun. 2. Sorozás Hatvanban. „ 31. Pünkösd vasárnap. „ 31. Országos vásár Poroszlón. Hatvan küldöttsége a közoktatásügyi mi­niszternél. A hatvaniak nagyszáma küldöttsége tisztelgett a napokban Budapesten Jankovich Béla dr. vallás- és közoktatásügyi miniszter­nél, akitől Hatvanban kereskedelmi iskola föl­állítását kérte. A küldöttség szónoka, Koppély Géza, beszédében kiemelte, hogy Hatvanban csak négyosztályu polgári iskola van, amely a fejlődő község igényeit nem elégítheti ki. A szegényebb tanulók nem tudnak tovább­képzést nyerni. Memorandumot nyújtott át, melyben részletesen kifejtik kérelmük okait. A közoktatásügyi miniszter élénken érdeklődött a küldöttség tagjainál Hatvan viszonyai iránt. Megemlítette, hogy a kereskedelmi iskola lé­tesítéséről 1915 előtt már nem lehet szó, mivel az idén létesítendő újabb hat iskolát már el­ígérték más városoknak. Megbízottat fog ki­küldeni, aki a helyszínén fog tájékozódni. A küldöttség ezután Harkányi János báró ke­reskedelemügyi minisztert kereste fel, akinek szintén előterjesztette a kérelmet. Halálozás. Részvéttel vettük a hirt, hogy Láng József dr., egri ügyvéd, életének 30-ik évében, hosszas szenvedés után, május 16-án Debrecenben meghalt. Ügyvédi karunk e ro­konszenves, fiatal tagjának holttestét Egerbe szállítva, hétfőn május hó 18-án, délután 4 órakor kisérték nagy részvéttel a Fájdalmas Szűzről nevezett hatvani temető kápolnájából örök nyugalomra. Tanulmányi kirándulás. Az egri állami polgári leányiskola növendékei május hő 26-án négy napi tanulmányi kirándulást tesznek a magyar tengerparthoz és Fiúmét szemlélik meg a magyar tengerpart-vidékkel együtt. tói, legénytársaitól, a jó cimboráktól, alsó-felső szomszédoktól. A vőlegényt így vigasztalja: Ne hullajtsad könyed Iszen meg van írva Hogy az édes atyát Elhagyja a fija Ragaszkodik ikább R feleségéhez Mer így van rendéve fiz Istentű mindez. Az anyához ily szókkal fordul: Ne keseregj értem Ennek igy ké lennyi Törvényes páromnyl Nekem é ké mennyi fiz én szivem is fáj Hogy ily édes anyát Itt kő most má hagyni Fija gondozóját. A lányos háznál más mondanivalója van: Látod édes apám Elvisznek raelőled Bocsánatot azért Most kérek tetűled De ha elmenek is Jó szilám melőled Jó gondolatom lesz Mindenkor felőled. Legérzékenyebben az anyjától búcsúztatja el a lányt: Szerelmes jó dajkám Áldjon meg az Isten Légy boldog örökké Mind a két életen Adjon az ég szép kort Hogy soká lássalak Hogy mint hű leányod Csókolgathassalak Ha pedig napjaid Meg lesznek számítva Égben üdvösséggel Légy megkoszorúzva. Azonban nem válhat el szó nélkül leány- pajtásaitól sem: Kedves lánybarátim Hozzátok fordulok Hogy seregetektől Már útra indulok Nem lesz már veletek Többé maradásom Mert férjem házánál Leszen én lakásom. Amint férjem fújja Úgy lesz táncolásom. Jaj de hamar elmúlt _ fiz én leányságom. Esküvő után a templomból a menyasszonyt a vőlegényes házhoz kisérik, ahová mér az­nap délelőtt elviszik a hómit. A módosabb lány kap egy nyoszolyát, hozzá tizenkét fejelt, két dunyát, derekajat, lepedőfiókot, persze megfe­lelő hímes díszítéssel, két ládát, festettet, meg teljes öltözetet, ingvált vagy 20-at, szoknyát höndörgővel vagy 20-at, csizmát cifrasarkut, reklit, testallót, ráncoskát, vagy ráncikát, lityát, kuzsut, sejem meg purgament kendőkét, kever- tet is meg féstőset is stb. A vőlegényes háznál beköszöntővel fo­gadják a menyasszonyt, mire a vőlegény anyja egy begrében mézet, cukrot és sót nyújt át a menyasszonynak, ősi hagyományként jelez­vén vele, hogy az uj párt házaséletében szük­ség, békétlenség, betegség ne zavarja meg soha. Ezután bandaszó mellett beáll a lakzi. Meny­...........1 ...................................-1» a sszonytánccal kezdik, eszem-iszommal folytat­ják: előkerül a sok fajin étek: a csikleves, ka- íácsleves, káposzta, hurka, tejbékása, gomba­tészta, nyócas, szalagolóriás stb. R menyasszony és vőlegény azonban nem eszik, csak az asz­tal körül sürgölődik mindkéttő serényen, az ő lakzijuk a pádon lesz a hérész után. Azért várják oly nehezen az estét, mikor vig nótázás között a nyoszolyólányok a vendégek kísére­tében a lányos háztól a hérészbe jönnek. A- mint a 'hérészesek megérkeznek, sorba csókol­ják a menyasszonyt s a magukkal hozott jobb- nál-jobb ennivalót mind a padra viszik. A hé- részeseket szívesen megvendégelik, de ha na­gyon sokáig maradnak, könnyen megeshetik, hogy a vőfély kipaprikázza őket. Mi a meny­asszony és vőlegény szempontjából érthető is, mert ők csak a hérészesek távozása után vo­nulnak fel a nyoszolyó lányokkal, meg a vő­félyekkel a padra, hogy megkezdjék az igazi lakzit. Mikor azután a hérészesek által hozott hómiból jól befalatoztak, elmennek a menyasz- szony anyáé, ott leteszik a koszorút s a nyo­szolyó lányok ,a Imenyasszonyt felkontyolják. Ez­zel véget is ér a menyasszonyság, mert haza­menet egyenesen a nászúira mennek, de nem messzire, csak a padra. Ekkorra a banda is lefúj, szétoszlik a lakzi s egy matyó menyecs­kével több van a faluban. Én pedig a nagy vonásokkal vázolt s az idő rövidsége miatt csak szemelvényekben raj­zolt népszokások fonalán elérkeztem előadásom­nak utolsó s talán legvonzóbb részéhez, a ma­tyó nép díszítő művészetéhez. (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents