Eger - hetente kétszer, 1914
1914-05-20 / 40. szám
014. május 20 EGER. (40. sz.) 3 küzködve a piacot elárasztó osztrák ipar versenyével. Ekkor azonban újabb sérelmes és hátrányos esemény is érte városunkat. Mint tudjuk, 1868-ban a pest-mis- kolczi vasút építésénél Eger mellőztetett a főforgalmi irányból, azzal szárnyvonallal köttetett össze. Ezen mellőzés visszásságát illetékes tényezők, s maga a nemzet képviselőháza akkor azzal igyekeztek enyhíteni, hogy kilátásba helyezték a szintén fontos felföldi összeköttetés vasúti kiépítését Egeren keresztül, ami azóta már meg is történt s ezzel Eger egy igen értékes forgalmi vonal gócpontjává vált. Mi idősebbek szemmellátó tanúi vagyunk városunk közönsége akkori megfeszített munkásságának, hogy élet- képességének csodás erejével, a nehézségek dacára elfoglalhassa régi helyét az ország elsőrangú városai sorában, s úgy közművelődési, mint közgazdasági intézményeinek áldásos hatását messze vidékre kiterjeszthesse. Fájdalom, a megpróbáltatások nehéz sora városunk életképességének próbájául még nem ért ekkor véget. 1878-ban, mint ez köztudomású, ismételten óriási árvíz öntötte el a várost, épen az ipar és kereskedelem gócpontján, a belterületeken okozva százezrekre menő károsodást. Levéltárunk őrzi az adatokat, mily erőfeszítésébe került a városnak, hogy csak enyhíteni legyen képes a pusztító árvíz romboló nyomait. Még ki sem heverte a város ezt a rémes katasztrófát, 1886-ban beütött a filokszéra vész. Három óv alatt Eger mintegy 4200 holdra menő, virágzó szőlőhegyei kopár területekké lettek. Csak 1000 koronára becsülve holdját, több mint négy millió korona értékveszteség sújtotta a várost. Nincs városa az országnak, melyet rövid egymásutánban két ily katasztrófa sújtott volna. Ha áll az, ami városunk önálló választókerületi joga megszüntetésének indokolására mondatik, — ami bizonyítva nincs — hogy Eger «a hasonló népességű városok fejlődésének átlagos mértékét nem üti meg», ennek időleges oka ezen mérhetetlen katasztrófákban kereshető, melyek megbénították fokozott fejlődését időlegesen, de ezt a körülményt jogfosztásra kihasználni se nem méltányos, se nem igazságos, annál inkább, mert a város ősi életképességének erejével immár nemcsak szenvedett értékveszteségeit volt képes pótolni, de a haladás és fejlődés oly méreteit érte el, mint azt az alábbiakban fogjuk kimutatni, melyek meg fogják győzni az országot, hogy Eger méltó helye az ország elsőrangú városai sorában immár biztosítva van. Hevesvármegye szabályrendeletei. Hevesvármegyének összegyűjtött szabályrendeletei 1907-ben jelentek meg vaskos kötet alakjában. Azóta természetesen a vármegye közigazgatásának több ágazatában sok és lényeges változás állott be, amelyek a meglevő szabályrendeleteknek módosítását, vagy egészen uj szabályrendeleteknek alkotását tették szükségessé. Ezek a módosítások és uj alkotások hét év alatt annyira meggyülemlettek, hogy Majzik Viktor alispán jónak látta a vármegye szabályrendeleteinek pótfüzetét kiadni, amely az 1907. év óta történt változásokat és újításokat mind magában foglalja. Ez a pótfüzet most jelent meg és teljesen hasonló a szabályrendeletek alapkötetéhez, úgy, hogy akadály nélkül hozzá lehet köttetni. HÍREK. Eger, 1914. május 19-éa. Tájékoztató. Május 20. írásbeli érettségi vizsgálat a ^reáliskolában. „ 20., 22 , 23. Sorozás Gyöngyösön (Járás). „ 21. Áldozó csütörtök. „ 21. A házi ezred ünnepe. (Az asperni csata emléke.) „ 23. A jogakadémia majálisa a Korona-vendéglőben. „ 24. A Kér. Iparoskor nyári mulatsága az Érsekkertben. „ 24., 25. Országos vásár Gyöngyösön. „ 25., 26. Sorozás Gyöngyösön. (Város.) „ 27., 28., 29. Osztálykópesítö a tanítóképzőben. „ 28., 29., 30. és jun. 2. Sorozás Hatvanban. „ 31. Pünkösd vasárnap. „ 31. Országos vásár Poroszlón. Hatvan küldöttsége a közoktatásügyi miniszternél. A hatvaniak nagyszáma küldöttsége tisztelgett a napokban Budapesten Jankovich Béla dr. vallás- és közoktatásügyi miniszternél, akitől Hatvanban kereskedelmi iskola fölállítását kérte. A küldöttség szónoka, Koppély Géza, beszédében kiemelte, hogy Hatvanban csak négyosztályu polgári iskola van, amely a fejlődő község igényeit nem elégítheti ki. A szegényebb tanulók nem tudnak továbbképzést nyerni. Memorandumot nyújtott át, melyben részletesen kifejtik kérelmük okait. A közoktatásügyi miniszter élénken érdeklődött a küldöttség tagjainál Hatvan viszonyai iránt. Megemlítette, hogy a kereskedelmi iskola létesítéséről 1915 előtt már nem lehet szó, mivel az idén létesítendő újabb hat iskolát már elígérték más városoknak. Megbízottat fog kiküldeni, aki a helyszínén fog tájékozódni. A küldöttség ezután Harkányi János báró kereskedelemügyi minisztert kereste fel, akinek szintén előterjesztette a kérelmet. Halálozás. Részvéttel vettük a hirt, hogy Láng József dr., egri ügyvéd, életének 30-ik évében, hosszas szenvedés után, május 16-án Debrecenben meghalt. Ügyvédi karunk e rokonszenves, fiatal tagjának holttestét Egerbe szállítva, hétfőn május hó 18-án, délután 4 órakor kisérték nagy részvéttel a Fájdalmas Szűzről nevezett hatvani temető kápolnájából örök nyugalomra. Tanulmányi kirándulás. Az egri állami polgári leányiskola növendékei május hő 26-án négy napi tanulmányi kirándulást tesznek a magyar tengerparthoz és Fiúmét szemlélik meg a magyar tengerpart-vidékkel együtt. tói, legénytársaitól, a jó cimboráktól, alsó-felső szomszédoktól. A vőlegényt így vigasztalja: Ne hullajtsad könyed Iszen meg van írva Hogy az édes atyát Elhagyja a fija Ragaszkodik ikább R feleségéhez Mer így van rendéve fiz Istentű mindez. Az anyához ily szókkal fordul: Ne keseregj értem Ennek igy ké lennyi Törvényes páromnyl Nekem é ké mennyi fiz én szivem is fáj Hogy ily édes anyát Itt kő most má hagyni Fija gondozóját. A lányos háznál más mondanivalója van: Látod édes apám Elvisznek raelőled Bocsánatot azért Most kérek tetűled De ha elmenek is Jó szilám melőled Jó gondolatom lesz Mindenkor felőled. Legérzékenyebben az anyjától búcsúztatja el a lányt: Szerelmes jó dajkám Áldjon meg az Isten Légy boldog örökké Mind a két életen Adjon az ég szép kort Hogy soká lássalak Hogy mint hű leányod Csókolgathassalak Ha pedig napjaid Meg lesznek számítva Égben üdvösséggel Légy megkoszorúzva. Azonban nem válhat el szó nélkül leány- pajtásaitól sem: Kedves lánybarátim Hozzátok fordulok Hogy seregetektől Már útra indulok Nem lesz már veletek Többé maradásom Mert férjem házánál Leszen én lakásom. Amint férjem fújja Úgy lesz táncolásom. Jaj de hamar elmúlt _ fiz én leányságom. Esküvő után a templomból a menyasszonyt a vőlegényes házhoz kisérik, ahová mér aznap délelőtt elviszik a hómit. A módosabb lány kap egy nyoszolyát, hozzá tizenkét fejelt, két dunyát, derekajat, lepedőfiókot, persze megfelelő hímes díszítéssel, két ládát, festettet, meg teljes öltözetet, ingvált vagy 20-at, szoknyát höndörgővel vagy 20-at, csizmát cifrasarkut, reklit, testallót, ráncoskát, vagy ráncikát, lityát, kuzsut, sejem meg purgament kendőkét, kever- tet is meg féstőset is stb. A vőlegényes háznál beköszöntővel fogadják a menyasszonyt, mire a vőlegény anyja egy begrében mézet, cukrot és sót nyújt át a menyasszonynak, ősi hagyományként jelezvén vele, hogy az uj párt házaséletében szükség, békétlenség, betegség ne zavarja meg soha. Ezután bandaszó mellett beáll a lakzi. Meny...........1 ...................................-1» a sszonytánccal kezdik, eszem-iszommal folytatják: előkerül a sok fajin étek: a csikleves, ka- íácsleves, káposzta, hurka, tejbékása, gombatészta, nyócas, szalagolóriás stb. R menyasszony és vőlegény azonban nem eszik, csak az asztal körül sürgölődik mindkéttő serényen, az ő lakzijuk a pádon lesz a hérész után. Azért várják oly nehezen az estét, mikor vig nótázás között a nyoszolyólányok a vendégek kíséretében a lányos háztól a hérészbe jönnek. A- mint a 'hérészesek megérkeznek, sorba csókolják a menyasszonyt s a magukkal hozott jobb- nál-jobb ennivalót mind a padra viszik. A hé- részeseket szívesen megvendégelik, de ha nagyon sokáig maradnak, könnyen megeshetik, hogy a vőfély kipaprikázza őket. Mi a menyasszony és vőlegény szempontjából érthető is, mert ők csak a hérészesek távozása után vonulnak fel a nyoszolyó lányokkal, meg a vőfélyekkel a padra, hogy megkezdjék az igazi lakzit. Mikor azután a hérészesek által hozott hómiból jól befalatoztak, elmennek a menyasz- szony anyáé, ott leteszik a koszorút s a nyoszolyó lányok ,a Imenyasszonyt felkontyolják. Ezzel véget is ér a menyasszonyság, mert hazamenet egyenesen a nászúira mennek, de nem messzire, csak a padra. Ekkorra a banda is lefúj, szétoszlik a lakzi s egy matyó menyecskével több van a faluban. Én pedig a nagy vonásokkal vázolt s az idő rövidsége miatt csak szemelvényekben rajzolt népszokások fonalán elérkeztem előadásomnak utolsó s talán legvonzóbb részéhez, a matyó nép díszítő művészetéhez. (Folytatjuk.)
