Eger - hetente kétszer, 1914

1914-05-16 / 39. szám

2

1914. május 16.

EGER. ! 39. h>

híveinek lelkében erős a hit és meg- győződéses a vallásosság. Becsület és igazi hazaszeretet, erény és jóság, tiszta élet és önzetlenség nyernek ilyen módon erős alapot a lelkekben és ki meri állítani, hogy ezek nem nagy és nélkülözhetetlen nemzeti értékek? És ki meri állítani, hogy az iskolai vallás- oktatás a múltban is nem ezeket a nagy értékeket közvetítette és erősít- gette a magyar nemzet lelkében?

Az iskolai vallásoktatás ügye tehát nem kérdés, nem probléma és nem is engedjük azzá lenni. Az iskola szent hely. Az iskola nem fonográf, amely egyhangú kattogással adatokat közvetít. Az iskola műhely, ahol a legnemesebb anyagot kell csiszolni és egy egész életre előkészíteni. Az iskola a családi tűzhely testvére. A tanító az apa lelkének és szándékainak letéteményese. Az iskola a jobb, erősebb, tisztább, erkölcsösebb nemzedékek temploma. Templom, amelyben Istennek otthona, oltára, tisztelete és imádása van. Az iskola nem a tanítóé és nem az államé, hanem a nemzeté, aminthogy a tanító és az állam is a nemzeté. Az apáké és anyáké, akik évenkint hétszázezer gyermeket szülnek a nemzetnek. Ők adják a pénzt az iskola építésére, ők adják a pénzt a tanítók neveltetésére, ők adják a legdrágábbat, a gyermeket az iskolák részére. Nem néhány szabadgondolkozó tanító és nem néhány tétovázó államférfiu fog tehát az iskolai vallásoktatás ügyében dönteni, hanem a nemző apák és a szülő anyák, a magyar nép ősi vallásossága és a nemzet nagy erkölcsi érzékeihez való elszánt ragaszkodás. Ezek beszéljenek és — megígérhetjük — fognak is beszélni!

Iparunk és kereskedelmünk fejlődése.

(Számok a műhelyek, gyárak éB üzlethelyiségek köréből — Uj kereskedelmi és iparegyesület Egerben.)

Mióta nagyecséri Kánitz Dezső, az egr Agrár takarékpénztár részvénytársaság igaz gatója, megindította a mozgalmat aziránt, hogy Hevesvármegye területére nézve — különválasztva a miskolczi kereskedelmi és iparkamarától, — önálló kereskedelmi és iparkamarát szervezzen a kereskedelemügyi kormány: állandóan figyelemmel kísérjük azokat a mozzanatokat, amelyek vármegyénknek iparára és kereskedelmére vonatkoznak.

Főként az a kérdés érdekel bennünket: vájjon csakugyan fejlődőképes-e és tényleg fejlődik-e nálunk, Hevesvármegyében, az ipar és kereskedelem ? Mert ha nem fejlődik és nem is fejlődőképes, — akkor minek nekünk az önálló kereskedelmi és iparkamara ? . . .

A fölvetett kérdésre számok felelnek. És ezek a számok igen beszédesek. Hivatalos kimutatás készült ugyanis azokról a változásokról, amelyek a miskolczi Kereskedelmi és Iparkamara területén, 1913-ik évben, az ipar és kereskedelem álladékában történtek. Ebben a kimutatásban, Hevesvármegyére nézve a következő adatokat találjuk :

Keletkezett az 1913. évben:

&D

SS * Az ipari alcsoport

Eger r. t. város

Gyöngyös r

. t. város

Hevesm.

Összesen

n es iparág

<

I. Ipar.

I. Vasipar....................

3

2

32

37

II. Gépipar ....

5

4

19

28

III. Kő- és földipar .

2

1

2

5

IV. Faipar

...................

4

—

3

5

39

V. Bőripar....................

I

—

2

3

VI. Fonó, szövőipar .

1

2

5

8

VII. Ruházati ipar . .

22

10

93

125

VIII. Papíripar . .

—

—

—

__

IX. Élelmezés . .

13

8

76

97

X. Vegyészet ....

—

—

1

1

XI. Építő'par . . . .

9

7

66

82

XII.Sokszorosító ipar. .

—

1

3

4

Xlll. Szálloda....................

1

0

7

—

17

Összesen

70

42

334

446

II. Kereskedelem,

I. Mezög. és állati térni.

12

5

9

26

II. Fa- és erdei termék

6

1

26

33

III.Vas- és fémáruk. .

2

1

7

10

SE-c8

S a Az ipari alcsoport

! Ü és iparág •< ”

IV. Agyag- és üvegáruk V. Fa, faragott áruk, bőr VI. Fonó-, szövőáruk . .

VII. Élelmezés,élvez, cikk

VIII. Gyógy- és vegyáruk IX. Könyv- és műkeresk.

X.Zsibárus....................

XI. Vegyeskereskedés . XIV. Cseléd- és helyszerző XVI. Szállítók bizom. . . XVII. Egyéb kér. ágak .

XVIIÍ/b. Házalók

....................

X

VJII/d. Ügynökök . . . . XVIII/e. Pénz és hitel . . .

Összesen

Összefoglalás.

Ipar........................

K

ereskedelem. . . Közlekedés . . .

.-+-3 CD

:© t T

CO fcßt

® =o W * C5 1 2 5 2 30 11 28 14

4 1

1 —

2 — 1 4 — 1

92 42

70 42 92 42 11 —

Q

s

: ^ *2 5

20

55

3

10

1

1

9

8

2

158

334

158

10

a

<33

OB

s

sí

00

o

5

12

61

97

3

15

1

2

11

13

3

292

446

292.

21

Keletkezett összesen

173

84

502

759

Megszűnt az 1913. évben:

/. Ipar.

I. Vasipar....................

2

3

15

20

II. Gépipar....................

3

1

1

1

15

III. Kő- és földipar . .

—

—

3

3

IV. Faipar....................

2

—

14

16

V. Bőripar....................

—

—

2

2

VI. Fonó, szövőipar . .

—

—

1

1

VII.Ruházati ipar. . .

10

9

45

64

VIII. Papíripar ....

—

—

—

—

IX. Élelmezés ....

9

5

47

61

XI. Építőipar ....

—

3

31

34

Xii. Sokszorosító ipar. .

2

—

1

3

XIII. Szálloda....................

—

—

—

—

Ö

sszesen

28

21

170

219

II. Kereskedelem.

I. Mezőg. és állati term.

1

1

3

5

II. Fa- és erdei termék

2

—

6

8

III. Vas- és fémáruk . .

1

1

3

5

IV. Agyag- és üvegáruk

—

1

—

1

V. Fa, farag, és bőráruk

1

1

4

6

VI. Fonó, szövőáruk . .

13

4

17

34

VII. Élelmezés és élvezeti

8

10

37

55

IX. Könyv- és műkeresk.

—

—

—

—

X.Zsibárus ....

—

1

—

1

XI. Vegyeskereskedés .

2

1

6

9

XVI. Szállítók bizom. . .

1

—

2

3

XVII. Egyéb kér. ágak

3

—

1

4

Xviil/d. Ügynökök ....

2

1

—

3

XVIII/e. Pénz és liitelügy .

1

—

—

1

Összesen

35

21

80

136

Az „EGER“ tárcája.

Gyöngyvirágok.

III. Tiszta szivek Királynője!

Virágsziromból szőtte Isten lelked, Liliom voltál az Úr terviben . . . Virág voltál, ó, hófehér virágú, Mely most az Isten Kebelén pihen. —

Tiszta sziveknek királynője lettél, Gyöngyvirág illat egész életed. Taníts meg engem liliomnak lenni, Ifjú szívemet Átadom neked! —

IV. Gyöngyvirágnak tisztasága. . .

(Kongreganista ének.) Gyöngyvirágnak tisztasága,

A Te lelked Mária;

Szépségednél a léleknek Elődbe kell hullnia!

Gyöngyvirágnak tisztasága,

A mi benned felragyog; Szépségedről dalt dalolnak, Tiszta lelkű angyalok!

Gyöngyvirágnak tisztasága, Fejeden a korona;

Melyet Isten homlokodra, Eljegyzésképen vonal

Gyöngyvirágnak tisztasága, Tündöklik az arcodon; . . .

Ó, taníts meg tisztaságra, Ki jelvényed hordozom. —

—r-o.

R matyókról.

írta és az egri állami főreáliskola ismeretterjesztő

előadásai során felolvasta: Takács Undor.

(Folytatás.)

Amint azután belefáradnak a nótázásba, előveszik Füstyi Mónár Eizsát, hogy mondjon el nekik nehány bibájos történetet, mert Erzsa néne sokat tud ilyet a vátott gyerekről, a különféle rontásokról, lucahegyről, határszögről, Egyházrétjéről meg más egyébről. Még a nagy- anyótól hallotta, hogy újszülött gyerek mellett nem jó a világot eloltani, mert a gonosz szellem kicseréli. Az ilyen cserélt vagyis vátott gyerek nem nő, kicsi öreg marad, addig sínylődik, mig el nem pusztul. Ha pedig a gyereket megrontják, akkor a beli csombókba kötöződik s ez ellen csak a ráolvasás használ. A tehenet rendesen úgy rontják meg, hogy vasárnap elmennek veres hagymát kérni. Éde eccé e szép tehent vett, mongya Erzsa néne, osztég má harmanap nem tuttak köpűnyi tűle. Terók lyánom aszongya: Sziléin tennap itt vót Falábú Petányé, oszt e fő vereshagymát kért. Minek attá neki, végünk van. Merontotta a tehenünkét. E is mentem azonval Falábúéknyi, oszt rátámattam: „Mé mérté vasárnap enyim

lyánomtú vereshajmát kérni.“ Falábú Petányé erre megijjett, oszt visszaolvasta a tehen tejit. A lucahegy lószőrből készül, gazdája Luca- napjától kezdve mindennap fon bele néhány szálat. Karácsony écakáján azután a templom előtt elpattogják s akkor megtudják, hogy ki a faluban a boszorkány, mert az mind farral megy befelé a templomba. A határ négy szögiről pedig éjszaka egy marék földet kell hozni, de úgy, hogy hátra nem szabad nézni, akárhogy nyarjukolnak a szellemek, csak folyton keresztet kell hányni. Akinek sikerül igy hazavinni a földet, az egy szakajtó lisztből annyit süt, amennyit akar. Az egyházrétyiröl meg azt tudja Erzsa nénye, hogy ott van a nagy píz- bánya. De aki pénzt akar szerezni, annak alkonyaitól éjfélig kell ott várakozni, akkor nagy láng csap föl a földből, megjelennek a ver- boncások. A várakozónak a hajába kapnak s annyi aranyat adnak, amenyit kiszakítanak.

Muszka Bori néne meg szép meséket tud, körülveszik hát a lányok s addig ösztökélik, mig bele nem fog egy eredeti matyó mesébe, mely a furfangos eszű Pürücsök János csizmadiáról szól.

Hun vót, hun nem vót, az üveghegyen túnan vót, az aranyhegyen meg innen vót, vót eccé egy szerencsétlen csizmagyija, meg egy varga mester. Osztég hát mind a kettő olyan