Eger - hetente kétszer, 1914

1914-04-29 / 34. szám

4 EGER. (34. sz.) 1914. április 29. javítási munkálatai s a tisztviselők, szolgák és napidijasok családjaiban történt változások folytán emelkedett családi pótlékok; viszont a több bevétel a különféle rovatoknál elért meg­takarításokból és a belügyminiszter részéről a családi pótlékok rendezésére kiutalt 2573 K. 10 fillér pótjavadalmazásból származik. Érdeiiesnek tartjuk följegyezni még, hogy az 1913. évre előirányozott költségvetés be­vételekben és kiadásban 394,846 K. volt. Ezzel szemben a tényleges előírás: bevételekben: 401,663 K. 30 fillér kiadásokban: 402,789 „ 78 „ tehát több a bevétel: 6,817 K. 30 fillérrel több a kiadás: 7.943 K. 78 fill. és így a számadási zárlat 1,126 K. 48 fillér több kiadást tüntet fel, ami azonban a végső vagyon- állásban fedezetet talál. Megyegyülós. — Hevesvármegye törvényhatósági bizottságának tavaszi rendes közgyűlése. — Hevesvármegye közönségének idei első rendes közgyűlését ünnepies hangulatban nyi­totta meg Majzik Viktor alispán. Az első félórában úgy látszott, hogy ez az ünnepies hangulat mindvégig megmarad hűséges kísérőjéül az 506 poutból álió tárgy- sorozatnak, és az 1914. évi április hó 27-én tartott közgyűlés úgy lesz beiktatva a várme­gye közgyűléseinek történetébe, mint a köz­ügyek intézésének mintaképe, amely követendő például szolgál majd az utánunk jövő nemze­déknek és az ezt követő késő utódoknak arra, hogy miként kell különböző vérmér­séklettel, felfogással és politikai hitvallással bár, azonban a közérdek munkálásáról egyet­értve és egymást támogatva megoldani a köz­életben felszínre vetődött közigazgatási prob­lémákat. Ámde a második félórában már megtört a varázs. A tárgysorozat 29. pontját, az ország- gyűlési képviselőválasztási szavazókörök meg­alakítását tárgyalták. Erlach Sándor dr. még sziréu hangokon fuvolázott az ellenzéki berkekből a közügyek­ről, amelyeket pártpolitikai szempontokon fe­lül álló eszközökkel kell szolgálni, azonban Alföldi Dávid dr. alaposan elrontotta az ellen­zék ügyesen kidolgozott taktikáját. Rövid fel­szólalásában két balkézzel szórva a disszonan­ciát a szépen induló koncertbe. — Sópénz, pinkapénz!... Gyunyolódott a törvényhatósági bizottság munkapárti tagjaival. És a szunnyadó szenvedélyek pillanat alatt lángra lobbantak a zsúfolásig megtelt közgyűlési teremben. — Amerikai dollárok ; orosz rubel! . . . . hangzott a munkapárt soraiból, ami meg az eddig hangfogóval ellátott ellenzéki torkokat szabadította fel és lett olyan parázs zenebona, hogy az elnöki csengetyűnek ugyancsak dol­got adott, míg a rendet és csendet ismét hely­reállította. A többi időt azután egy névszerinti sza­vazás, nyomban utána egy szavazólapokkal történt szavazás és néhány apróbb ügyek bé­kés elintézése töltötte ki; majd délután 1 óra­kor az elnöklő alispán, az idő előrehaladott­sága miatt, a közgyűlés folytatását másnapra halasztotta. A két napos közgyűlésről egyébként tu­dósítónk a következőket jelenti: Első nap. Hétfőn délelőtt ‘/,11 órakor vette kezde­tét Hevesvármegye törvényhatósági bizottsá­gának tavaszi rendes közgyűlése, amely alka­lommal a szokatlanűl nagy számban érdeklődő megyebizottsági tagok zsúfolásig megtöltötték a vármegye székházának nagytermét. Napirend előtt. Majzik Viktor alispán meg­nyitván az ülést, emelkedett hangon jelentette a közgyűlésnek, hogy 0 Felsége, Magyarország apostoli királya, I. Ferenc József beteg. Napok óta aggodalommal és szorongó félelemmel hall­juk és várjuk a híreket a magyar szent korona viselőjének megrendült egészségi állapotáról és törhetetlen hűséggel, hazafias szeretettel és ragaszkodással eltelve felséges királyunk fél­ként személye iránt, egyetlen óhajtást vált ki lelkűnkből az aggódó szeretei, azt, hogy mi­előbb teljes erőben és egészségben álljon is­mét nepe kormányzásánál* elere és teljesít­hesse legszentebb uralkodói kötelességeit. Na­ponkint mélységes részvéttel es együttérzéssé! íorduiuuk imáinkban a Mindenuatohoz és kér­jük, hogy Isten óvja, Isten áldja a királyt! A közgyűlés mélységes tisztelete, üódolaia és részvété jeleüi aliva hallgatta végig az elnöklő alispáu lelkes szavait, melynek befejeztével kitörő lelkesedé-sel kiáltotta: éljen a király! Ezután az elnöklő alispán egy másik, szivünkhöz szintén közel álló betegünkről em­lékezett meg. Bejelentette, hogy Kállay Zoltán dr. v. b. t. t., vármegyénk főispánja betegsége miatt még mindig nem jöhet közénk és nem vehet részt közügyeiuknek intézésében; azon­ban betegsége már a javulás terére lépett és erős a reményünk, hogy felfrissült erőben és egészségben nemsokára ismét körünkben üd­vözölhetjük. Egyben indítványozta, hogy a köz­gyűlés főispánunknak betegsége felett mély részvétének és sajnálatának adjon kifejezést és iktassa jegyzőkönyvbe azt az óhajtását, hogy mielőbb felgyógyulva, ismét átvehesse köz­ügyeinknek irányítását. (Lelkes éljenzés.) A napirend. A napirend a szokásos jelenté­sek felolvasásával kezdődött, amelyekből ki­emeljük, hogy az eger-szarvaskoi törvényha­tósági utón megkezdődtek az árvíz által meg­rongált úttest helyreállítási munkálatai és már­cius óta állandóan 460 munkás foglalkozik a földmunkákkal. Bejelentette az alispán Kar- doss Ignác és Cservenyák Gyula dr. megye­bizottsági tagok elhuuytát is. Majd pedig a közgyűlés a legközelebbi rendes őszi közgyűlés határidejéül október hó 26-át tűzte ki. A trónörökös üdvözlése. Az alispán előter­jesztésére elhatározta a közgyűlés, hogy a királyi trón várományosát és a magyar szent korona örökösét, Ferenc Ferdinánd trónörö­köst üdvözli abból az alkalomból, hogy életé­nek 50-ik évét betöltölte. Az üdvözlő felirat­nak díszesebb alakban való elkészíttetésével az alispánt bízták meg. Számadások. H vesvármegye házipénztárá­nak és 19 egyéb, a vármegye kezelésében le­vő pénzalapnak 1913. évi zárószámadását a közgyűlés jóváhagyta. Miniszteri leiratok. A belügyminiszter több- rendbeli leiratot intézett a vármegyéhez. Min­denekelőtt az éjjeli közbiztonságról szóló vár­megyei szabályrendelet tervezetnek letárgya- lását kérte; ez megtörtént és elfogadták. Az­után a községi és körjegyzők, valamint a se­gédjegyzők illetményeinek szabályozására vo­natkozó kimutatá-okat kérte; felterjesztették. A vármegyei szervezkedési szabályrendeleten némi módosítás eszközlését kívánta (pl. hogy a siketnéma intézeti szolga vétessék ki a vár­megyei hajdúk létszámából). A módosításokat a közgyűlés teljesítette. A községi jegyzők ré­szére fizetési alap létesítését is kívánta a bel­ügyminiszter. A közgyűlés a fizetési alap léte­sítését elhatározta és így a községi jegyzők ezután a községtől járó fizetésüket is a kir. adó­hivatalnál veszik fel. A gyöngyösi alapítványi közkórház kölcsön-ügye is most került napi­rendre. A belügyminiszter ugyanis megtagadta az anyagi zavarok rendezésére kért 100,000 koronás kölcsön folyósítását és utasította a vár­megyét, hogy a kórházat vegye át a saját gondozásába. Minthogy a gyöngyösiek még idegenkednek a kórházuk átadásától, a köz­gyűlés az átvétel ügyének rendezésére az őszi közgyűlésig halasztást adott, egyben pedig fölkéri a belügyminisztert, hogy az átvétel előkészítésére küldjön ki a minisztériumból egy erre alkalmas tisztviselőt. A Hevesen létesí­tendő kórház ügyében a belügyminiszter rész­letes jelentést kért. Minthogy a vármegye és a kórházi alapot képező Szerelem Alfréd féle birtokot kezelő egri főkáptalan között az a megegyezés jött létre, hogy a kórházat közö­sen tartsák fenn, ezt a megegyezést előzetes jóváhagyás végett fölterjesztették a belügy- miniszterhez. A képviselöválasztási szavazókörök megalakítása. Eddig simán és teljesen rendben folyt le a napirend tárgyalása. A belügyminiszternek leiratára szervezett szavazókörök tervezeténél azonban egy kis nézeteltérés támadt. Erlach Sándor dr. ugyanis némi módosítást ajánlott az állandó választmány részéről egybeáilított tervezetre nézve, és pedig — mint moudá, — nem pártpolitikai, hanem célszerűségi szem­pontból. A megyebizottság többségét alkotó muukapárt tagjai már-már belementek egyes ajánlt módosításoknak elfogadásába, amidőn Alföldi Dávid dr. szólalt föl és kihívó beszé­dével elrontott mindent. A munkapárt most már hallani sem akart semmiféle módosításról és névszerinti szavazást kérve, 168 szóval 105 ellenében, tehát 63 szótöbbséggel az állandó választmány javaslatát változatlanul fogadta el. Az uj központi választmány. A belügyminiszter leiratára ezután az uj központi választmány 30 tagjának megválasztásához fogott a köz­gyűlés. A választás szavazólapokkal történt. Kétféle szavazócédula volt: egy a munkapárté és egy az ellenzéké. A munkapárti liszta győ­zött 75 szavazattöbbséggel és így az 1913. évi XIV. t.. c. alapján összeállított és véglegessé vált névjegyzékek szétküldéséig terjedő meg­bízatással, a központi választmánynak tagjai lettek: Borhy György, Blumenthal Béla, Brün- nauer Emi), Csányi József dr., Dutkay Pál, Ficzere József, Graefl Andor, Györgyei Ödön, Isaák Gyula, Harmat János, Kassuba Domokos, Kánitz Gyuia dr., Kegléviek Gyula gróf. Kop­péli Géza, V. Kovách László. Kozmári János, Lipcsey Péter dr., Mátyás Lajos, Pappszász Lajos, Pappszász Tamás dr., Rozenfeld Emil, Ridarcsik Imre, Setét Sándor dr., Schleiminger László, Spitzer Vilmos, Széky Péter dr., Szohner Lajos dr., Szentivánvi Farkas, Turtsányi Gyula dr. és Weinberger Zsigmond. Az uj központi választmány a közgyűlés plénuma előtt nyomban meg is alakult. A vá­lasztmány elnöke, Majzik Viktor alispán, előbb a központi választmány jegyzőjévé Puchlin Lajost, helyettes jegyzőjévé pedig Hevesi Gusz­távot nevezte ki, azután pedig a központi választmány összes tagjaival letétette a hiva­talos esküt. A román paktum. Az Emke igazgató választ­mánya, Pestmegye és Kolozsvár szab. kir. város átiratot intéztek a román paktum tárgyalások ügyében. Minthogy az ügy már tárgytalan és különben is a törvényhatóságnak meggyőző­dése az, hogy az országnak minden lakosa egyenlő és sem egyesek, sem nemzetiségek a többieknél nagyobb, vagy több jogban és ki­váltságban nem részesíthetők — a kö/gyülés az ügyet a napirendről levette. Rákóczi arcképe. Erlach Sándor dr. előter­jesztésére egyhangúan és lelkesedéssel elhatá­rozta a törvényhatóság, hogy II. Rákóczi Fe­renc fejedelem arcképét a vármegye közgyűlési terme számára megfesteti. A közgyűlés berekesztése, Miután még a gróf Buttler féle Ludovika-alapitvány két megürese­dett helyére Kalovits Endre és Dely Béla egri főgimu. tanulókat megválasztotta és az állandó választmányban megüresedett tagsági helyet Leidl Emil dr. gyöngyösi kir. közjegyzővel betöltötte a törvényhatósági bizottság, az el­nöklő alispán a közgyűlés folytatását az idő előrehaladottsága miatt másnapra halasztotta. Második nap. A közgyűlés második napján a közgyűlés délelőtt 10 órakor kezdődött és erősen meg­csappant érdeklődéssel alig fél óra alatt vég­zett az első napról elintézetlenül maradt 467 üggyel­Felszólalás nem történt és igy minden az állandó választmány javaslata szerint intéző­dött el. Az érdekesebb ügyek közül felemlítjük a következőket: Szabályrendelet a cserebogarak irtásáról. A föld- mivelésügyi miniszter rendeletére elhatározta a törvényhatóság, hogy szabályrendeletet ké­szít a cserebogarak irtásáról. A tervezet elő­készítésére az alispán elnöklete alatt Borhy György, Beniczky György, Széky Péter dr. és a gazdasági előadóból álló bizottságot kül­dötte ki. A debreceni merénylet. Az alispán bejelen­tette, hogy a debreceni merénylet alkalmából a hajdudorogi gör. kát. püspöknek a vármegye részvétét, illetve szerencsekivánatát fejezte ki. A közgyűlés ezt tudomásul véve, a debreceni emlékműre 200 K.-t szavazott meg.

Next

/
Thumbnails
Contents