Eger - hetente kétszer, 1914

1914-04-08 / 28. szám

4

EGER. (28. sz.)

1914. április 8,

Városi ügyek.

— Eger város közgyűlése. —

Eger város képviselőtestülete kedden, április hó 7-én, délelőtt 10 órakor rendes közgyűlést tartott Jankovics Dezső kir. tanácsos, polgármester elnöklete alatt.

Ez volt az uj választásokkal restaurált és csak egy nappal előbb megalakult városi képviselőtestületnek első érdemleges közgyűlése, melyen az uj képviselők csaknem teljes számban jelentek meg és többen közülök fel is szólaltak a hosszú napirend egyik-másik tárgyánál.

A közgyűlés egyébként a rendes mederben folyt és harmadfél óráig tartott, amelynek nagyrészét a telekeladások ügyében szükséges kétrendbeli névszerinti szavazáson kívül, Szederkényi Nándornak az egri választókerület sérelmes területi beosztására vonatkozó beszéde és főként a villamos telep tisztviselőinek fizetés-javítás iránt beadott kérelme körül kifejlett vita foglalta le.

Ez a villamos-vita különben hosszúsága mellett még érdekes is. A felszólalók ugyanis valamennyien elismeréssel nyilatkoztak a villamos-művek tisztviselőinek munkásságáról, a közgyűlés hangulata azonban kezdettől fogva, állandóan és változatlanul az — ellenáramlatnak kedvezett.

Az elintézett ügyekről tudósítónk a következőket írja:

A jelentések. A napirend az évnegyedenkint szokásos jelentések felolvasásával kezdődött. Tudomásul vette ezekből a közgyűlés: hogy a múlt évi utcaépítések ügyéből kifolyóan a városi főmérnök ellen folyamatba tett vizsgálatot az alispán beszüntette, mert semmiféle visszaélést és mulasztást nem állapított meg a kereskedelemügyi minisztériumnak a vizsgálat vezetésére kiküldött szakközege. Az uj vágóhíd építési tervei leérkeztek a minisztériumból és azt a kívánt módosítások szerint most átdolgozzák. A patak szabályozásának tervei elkészültek és biztos kilátás van rá, hogy a tervek keresztülvitelének költségeihez jelentékeny összegű államsegélyt kap a város. Az uj tisztilak és az Osztrák-Magyar Bank palotájának építése is közeledik a megvalósulás felé; ezzel az üggyel kapcsolatosan az egri katonatisztek lakáspénz-kérdése is előnyös megoldást nyer, amennyiben a katonatiszti lakbérek skálája Egerre nézve két fizetési osztállyal magasabb lesz.

Számadások. Ezután a napirendre tűzött számadásokkal végzett a közgyűlés és pedig: a gazdasági ismétlő-iskola mulasztási bírságairól, az Agrár-kölcsönről, az országos gazdasági munkás- és cselédsegélypénztári járulékokról, a 42,000 koronás kölcsönalapról, az állami elemi iskola mulasztási bírságairól, a hadmentességi díjról, a vármegyei útadóról, a róm. kát. iskolák mulasztási birságairól, az iparkamarai illetékről, a 180,000 koronás kölcsönalapról, a fogyasztási adópénztári ideiglenes letétről és a vidéki adókról szerkesztett 1913. évi számadásokat elfogadta és jóváhagyás végett a törvényhatósághoz felterjeszteni rendelte.

Tiltakozás az egri választókerület uj beosztása ellen. Az országgyűlési választókerületek számának és székhelyének megállapításáról alkotott 1914. évi XV. t. c. 2. §-a értelmében a belügyminiszter akként intézkedett, hogy Eger városa mint önálló, külön választó kerület megszűnt és hozzácsatolta Demjén, Füzesabony, Kerecsend, Makiár és Nagytálya községeket is. Szederkényi Nándor városi képviselő ebben, azonban méginkább a belügyminiszternek abban az indokolásában, amellyel Egernek az önálló képviselőválasztási jogát megszüntette, sérelmet lát a városra nézve és terjedelmes memorandumot dolgozott ki, amelyben hivatkozva Eger város gazdag történeti múltjára, életképes gazdasági, ipari és kulturális jelenére és azokra a törekvésekre, amelyekkel a város jövőjének alapjait szilárdítja: — Egernek az önálló képviselőválasztói jogot visszareklamálja. Ez a memorandum most a képviselőtestület elé került és a közgyűlés egyhangú határozattal kimondotta, hogy a memorandumot fölterjeszti a belügyminiszterhez, továbbá Zichy János gróf, Eger város képviselője utján kérelmet terjeszt az országgyűlés elé, melyben a választókerület önállóságának visszaállítását kéri és végül Szederkényi memorandumát kinyomatja és emlékezetül szétosztatja.

Beszáradt Panama, Az alispán ismeretes vég- határozata a városi útépítések ügyében tartott vizsgálat megszüntetéséről, tudomásul vétetett.

Építési, világítási és telekügyek. Joó Imre és társai a kőporosi pincesoron közvilágítási lámpa fölállítását kérték. Minthogy a kőporosi pincék a város külső területén vannak, a kérelmet elutasították. A Deák Ferenc-utat átmetsző Bukuli árokban épített betoncsatorna felülvizsgálatára vonatkozó bizottsági jelentést tudomásul vették. A városi vízvezeték ügye is napirendre került. A vármegye ugyanis megsemmisítette a város közgyűlésének azt a határozatát, amellyel a vízvezeték kérdését egyszer és mindenkorra a napirendről levette. A képviselőtestület ezt tudomásul vette, mert belátta, hogy indítványozási jogától előre senkit meg nem foszthat. Tekintettel azonban arra, hogy a nehéz pénzügyi viszonyok miatt ebben a kérdésben most, érdemlegesen úgy sem határozhat, megbízta a városi tanácsot, hogy alkalmas időben a vízvezeték ügyét újból tűzze napirendre. Ringelhann Béla, az egri villamostelep igazgató-mérnöke és a villamostelep havidíjas alkalmazottai fizetés javítást kértek. Az állandó választmány javasolta is a fizetés- emelést és pedig úgy, hogy az igazgató és a 11 alkalmazott részére együtt összesen évi 3360 korona fizetésjavítást adjon a város, a melyből az igazgató javadalmazása évi 4400 koronáról évi 6000 koronára emelkednék. A közgyűlés hosszas vita után, 27 szóval az ösz- szes szavazatok ellenében a kérelmet ezidő- szerint nem teljesítette. A Bethlen-utca szabályozási vonalát megállapította a képviselőtestület ; Csikós Jánosnak a Kertész-utcában, Grósz József dr.-nak a vásártér 1. számú háznál közterületet adott el; Grőber Jenőt kötelezte, hogy az Árnyékszalában levő borpincéje előtt betonátereszt építsen; Tepliczky Bélával és Bodnár Jánossal pedig az átengededett közterületekre nézve kötött szerződéseket jóváhagyta.

Dobó István síremléke. Ungvármegye törvény- hatósági bizottsága, mint ismeretes, átírt, hogy Dobó Istvánnak, Eger hős megvédőjének az egri várban őrzött márvány síremlékét engedje át a város Dobóruszka községnek, amelynek templomában Dobó István sírja van. A közgyűlés egyhangú határozattal kimondotta, hogy bár az emlék nem a város, hanem az egri érsekség tulajdonát képező vár-területen áll, tehát tulajdonjogilag nem rendelkezik felette, mégis nyomatékkai hangsúlyozza, hogy Dobó István emlékéhez az egri várat, a nagy hőshöz legméltóbb helynek tartja és ebből a szempontból nemcsak hogy az emléknek Egerben maradását óhajtja, hanem fölkéri Ungvármegye törvényhatóságát, hogy Dobó Istvánnak holttestét is engedje át Egernek a dobóruszkai templomból.

A rendőrség államsegélye. Az egri rendőrségnek engedélyezett 20,000 korona államsegélyből 945 korona maradt felosztatlanul, amelyből azonban 260 koronát már a rendőrlegénység részére szükséges gallér-köpenyek beszerzésére engedélyezett a közgyűlés. Az igy rendelkezésre álló 685 koronára nézve azt javasolta a pénzügyi szakosztály, hogy egyelőre helyezzék letétbe és majd a rendőrségnek fejlesztésénél fölmerülő szükségletek fedezésére fordítsák. A közgyűlés ezt elfogadta, annál inkább is, mert a rendőrkapitány jelentése szerint, a 40 emberből álló rendőrlegénység fizetését a kivánalmaknak megfelelően rendezték.

Uj szabályrendeletek. A nyilvános táncmulatságok, előadások és mutatványok engedélyezésének szabályozására uj szabályrendelet tervezet készült, amelynek előzetes tárgyalására Hanák Gyula főjegyző elnöklete alatt bizottságot küldtek ki. A bizottság tagjai: Csutorás László dr., Alföldi Dávid dr., Nagy János dr., Fridi Gyula, Szokolay Lajos, Nagy János (malom utcai) és Bóta Mihály városi képviselők. — A belügyminiszter Eger város uj szervezkedési szabályrendeletét némi módosítás eszközlése végett visszaküldötte. A közgyűlés, a kívánsághoz képest, a tisztviselők szolgálati pótlékára nézve kimondotta, hogy azt esetről- esetre a város képviselőtestülete szavazza meg és felsőbb jóváhagyás végett a vármegye törvényhatósági bizottságához terjeszti. A tisztviselők korpótlékát pedig úgy szabályozza, hogy a 7. és 8. fizetési osztályba tartozó tisztviselők 20 évi szolgálat után második és 25 év után harmadik korpótlékban részesülnek : a többi fizetési osztályokba (IX. X. XI.) tartozó tisztviselők második korpótléka 16 évi, harmadik korpótléka pedig 20 évi szolgálat után esedékes. Az így módosított szervezkedési szabályrendeletet jóváhagyás végett a törvényhatósági bizottsághoz terjesztik.

Apróbb ügyek. Molnár András városi dobos fizetését, a fizetésj a vitásra irányuló kérelem mellőzésével, az eddigi évi 480 koronában állapították meg. Tóth Csepreghy Ferenc városi képviselő indítványt adott be, hogy költségkímélés szempontjából, az eddigi tisztviselőket újból válasszák meg a tisztujitáson. A törvényellenes indítvány felett a képviselőtestület napirendre tért. Wind István lemondott a képviselőtestületi tagságáról s igy helyébe Löw Béla hivatott be a virilisek közül. Grósz Gábor részéről a Simonyi Károly-féle alapítványok ellen indított per ügyben tett ügyészi jelentést a közgyűlés tudomásul vette. Csutorás István gyepmesterrel a lejárt szerződést újabb 3 évre meghosszabbították. Bökk Jánosnak a vakok részére tett, két házból álló alapítványára vonatkozó alapitó oklevelet elfogadták. Az Egri Gőzmalom Részvénytársaságot pótadókedvezmény engedélyezése iránt, özv. Grósz Ferencné, volt városi rendőr özvegyét pedig kegydij megszavazása iránt való kérelmével elutasították. A közmuuka vált- ságot, az 1914. évre, a tavalyi díjtételek szerint állapították meg. Boma László neveltetési pótlékát egy évre újból meghosszabbították ; végűi pedig elhatározta a közgyűlés, hogy fölír a belügyminiszterhez annak engedélyezése iránt, hogy a 7 éven felüli elhagyottá nyilvánított gyermekek gondozási költségeiből fen- maradt 25,000 korona hátralékot a város 10 év alatt részletekben törleszthesse.

Ezzel a közgyűlés délután tyjl órakor néhány illetőségi ügy elintézésével véget ért.

R katolikus, illetve általában a jó sajtót — tettel kell támogatni, nem szóval.