Eger - hetente kétszer, 1914
1914-04-01 / 26. szám
1914. április 1. EGER. (26. sz.) 3 szobor átadására, levéltári adattal nem rendelkezik a parochia. Tény azonban, hogy a szobrot Pyrker László egri érsek vitette el, aki 1827—1847-ig volt egri érsek. Igen valószínű az a feltevés, hogy néki esetleg Hám János szatmári püspök (1828 — 1857-ig volt püspök) engedte meg a szobor elvitelét. Hám János ugyanis hevesmegyei, gyöngyösi születésű volt, Egerben végezte a theologiát, ott kanonok is volt és Pyrkerhez a barátság szálai kötötték. E feltevés mellett is a szobor átengedése jogos alapokon nem nyugodott, mert ehhez a püspöknek nem lehetett joga, lévén az hitközségi, avagy községi tulajdon. A szobor jelenleg Egerben, a vár helyén van felállítva, hogy kinek a tulajdonát képezi, ki rendelkezik vele, azt Deák Gyula Közművelődési Egyesületi titkár, a helyszínéu sem deríthette ki. A vár és a területén épült ujabb- kori épületek a m. kir. honvédségé, mely kaszárnyául használja az épületeket. Határozat. Ungvármegye törvéuyhatósági bizottsága az állandó választmány véleményével egyezően az előterjesztett bizonyító adatokból megállapítja, hogy Dobó Istvánnak jelenleg Egerben felállított szobra az e törvényhatóság területén levő Dobóruszka község tulajdona volt. Miután Dobó István Dobóruszkán van eltemetve, természetszerűleg a szobor a sírnak kiegészítő részét képezte, s a hozzátartozandóságot igazolja az a tény, hogy a sírt fedő márvány oltár anyaga ugyanaz a vörös márvány, mint a szoboré. A község e tulajdonát senkinek át nem engedte, át sem engedhette, mert az az egri hős sírjának részét képezte és mint ilyet, nemzeti kegyelettel vehetett csak körül. A szobor elkerülésének módozatai tisztázva ugyan nincsenek, igen valószínű, hogy az akkori idők viszontagságai között, — talán hogy ez mint a nemzeti kegyelet tárgya jobban megőriztessék, az egri várba került anélkül, hogy ahhoz valamelyes törvényes jogcím hozzáadatott volna. A törvényhatósági bizottság átérzi Dobóruszka község lakossága kérelmének nemzeti érzésekből fakadó jogosságát. Megérti a község óhajának ismételt megnyilatkozását, hogy akkor amidőn nemzeti nagyjaink egyikének holt porait a község évszázados kegyelettel és hazafias büszkeséggel őrzi, — e kegyeletben történt sértést lát fennforogni, mert a csonkán álló sír azt a vádat látszik hirdetni, hogy a község lakosságának kegyelete, ragaszkodása nem volt eléggé éber. Mindezek alapján a törvényhatósági bizottság hazafias örömmel tesz eleget a község és a Közművelődési Egyesület kérelmeinek. A vármegyének is nemzeti kegyelettel őrzött műszázasokat hordott a nyakában egy kis zacskóba bevarrva. Neki másfeé’ fertá’ fődgyi van és mégis elment a milliomosok rabszolgájának. Idők, nagy idők jele ez, tekintetes Uram. Máskor egymást érte nálőnk a munkás kereső, most csak a gyászmadár: a varjú károg felettünk. Ezek a csúnya madarak, meg ez a folyton szakadó eső, meg a megrekedt, fulasztó levegő csak sihettetik a kivándorlókat arra a tájra, ahol talán mosolygó napsugár jár és muzsikásán suttog a szeél. Úgy maradónk lassankint, mint a szedett szőlőágak. A mi jó van rajtónk, azt elszedi a hajó, a venyige pedig mag csak a tűzre való. Pegy hej! ha mosolygó, gondtalan, piros arcokat, ha megelégedéstő’ csillogó szemeket akart valaki látni a világon az asszonyneepek között, akkor csak nálónk jött vóna el. A férfiakat nem mondom, mer’ bijon azokat megviselte régebben is az ital: a pályinka. De az emmi menyecskéink a gondtalanság nyíló piros virágai voltak mindig. Most azonban 10 menyecske sír a falónkban s az ő bánatuk felhői elszállnak la«san a többiek lelkére is és egy kicsinyég halaványabb lesz arcuk nyíló rózsája. Azért mondom, hogy menteő továdabb eél az ember, antul jobban elkeseregyik. Csakugyan letjobb mág azoknak, akik a feődbe kötöztek. Mág ők nem bánják, ha fel karúi is a világ a muszkák miatt, vagy mindétig is esik az eső. Jó egészséget kivan tekintetes Szerkesztő Úrnak Fiatal palóc. emlékéről lévén szó, elhatározza, hogy a szobor visszaszerzése iránt a szükséges lépéseket megteszi. Ehhez elsősorban felkéri Hevesvármegye közönségét, hogy e törvényhatóságot e törekvésében támogatni szíveskedjék. Megkeresi az egri érsekséget, az egri honvéd helyőrség Parancsnokságát, Eger városát, hogy amennyiben a szobor birtokukban van, méltányolva Dobóruszka község jogos igényeit —, engedjék vissza azt a község tulajdonába. Mindenesetre azonban felkéri őket, hogy ez ügyben nyilatkozni és erről bennünket értesíteni szíveskedjenek. E határozatot folyamodóknak és fent elő sorolt érdekelteknek kiadni határozza. Kelt Ungvárt, Ungvármegye törvényhatósági bizottságának 1914. évi február hó 28-án tartott rendes üléséből. Kiadta: P. H. Dr. Nagy József I. oszt. aljegyző, tb. főszolgabíró. HÍREK. Eger, 1914. március 31-éa. Tájékoztató. Április 1—2. Országos vásár Erdőtelken. „ 5. Virágvasárnap. „ 6. A közigazgatási bizottság ülése. „ 6. Hónapos állatvásár Egerben. „ 6. A hatvani főszolgabíró tárgy, napja Osányon. „ 6—7. Országos vásár Pásztón. „ 8. Tiszafüredi főszolgab. tárgy, napja Tiszaörsön. „ 9. Nagycsütörtök. „ 10. Nagypéntek. „ 11. Nagyszombat. „ 11. A 48.-as törvények szentesítésének emléke. „ 12. Husvétvasárnap. „ 13. Húsvéthétfő. „ 13—14. Országos vásár Hevesen. „ 15. Katonai felülvizsgálat Egerben. „ 15. Az egri főszolg. tárgy, napja Füzesabonyban. „ 15. A gyöngyösi főszolgabíró tárgy, napja Abasáron. „ 15. A hevesi főszolgabíró tárgy, napja Tarnamérán. „ 15. A pétervásárai főszolg. tárgy, napja Sírokon. „ 16, 17. Országos vásár Tiszafüreden. „ 22. Országos vásár Verpeléten. „ 25. Buzaszentelés. „ 26. Országos vásár Tiszanánán. „ 27. Megyegyülés. „ 27, 28. Országos vásár Hatvanban. „ 29. Eger város tisztújító közgyűlése. A kinetofon. Az egri Uránia-szíaház igazi szenzációt hirdetett már hetekkel ezelőtt, március hó 28 és 29.-éré: a kinetofon bemutatását. Tehát Edison uj csodáját, amiről eddig csak lapokban olvastunk, immár a valóságban is láthattuk, hallhattuk, s jól esik kijelentenünk, hogy cseppet sem csalódtunk abban a várakozásban, amellyel minden Edison-mű elé szoktunk tekinteni. Edison Akva Tamás! Micsoda fogalom lett ez a név! A modern technika vívmányai ehhez fűződnek. A szorgalmas búvárkodás, a találékonyság, a fényes észbeli képesség, a fáradhatatlanság igazi típusa. Most nemrégiben a kinetofon pattant ki ebből a lángelméből. Ugyan mi is ez? Amint a neve mutatja, a kinematográf és a fonográf összetétele. Nem néma alakok mozognak többé a filmen, hanem úgyszólván élő lények, kiknek halljuk a hangjukat, kacagásukat, beszédüket... Mennyi időbe, fáradságos kísérletbe, mennyi munkába kerülhetett, míg mindez lehetségessé vált. Régen is dolgozott már rajta Edison, s talán maga sem hitte, hogy sikerülni fog összhangzásba hozni a képet a hanggal. Igen az egyidejűség volt itt a fő, szempillantásnyira pontos egyidejűség. Kisérletei alkalmával ott volt a kinematográf felvevő masinája és a fonográf. A művész énekelt, az éneket felvette a fonográf, magát a művészt, annak minden mozgását pedig a kinematográf. Mikor aztán számonkérte a két csodagéptől a jelenetet — bizony nem lehetett vele megelégedve. Hiányzott a két gépezet működéséből az — egyidejűség. A filmen a művész alig hogy kitátotta a száját, énekét már javában fújta a fonográf. .. Vagy elkésett, vagy hang egyáltalán nem hallatszott. E kísérletek először is arról győzték meg Edisont, hogy mindenekelőtt olyan érzékeny fonográfot kell szerkesztenie, amely akkor is a legteljesebben vegye fel a hangot, amikor a beszélő nem a tölcsérbe beszél, hanem attól jobbra vagy balra, s hogy az ne csak a beszédre, hanem a legcsekélyebb zajra is reagáljon. Hosszas küzködés után ezt el is érte Edison. Igen, de még hátra volt a legpontosabb egyidejűség elérésének a problémája. Végre ez is sikerült. A feltaláló olyan csavarszerkezetet konstruált, amely által a fényképező-gépet pontosan lehetett szabályozni a fonográffal. A fonográf-felvétel pillanatában, a fonográffal villanyos erővel összekötött felvevő-gép, automatikusan, pillanatnyilag egyező felvételt készít. Szóval, kész lett a kinetofon, amelyet Edison legelőször a tudományos körök előtt mutatott be, s mondanunk sem kell, hogy azok a leghízelgőbben nyilatkoztak a korszakalkotó találmányról. Igen, a tudományos körök elragadtatással beszéltek róla, mert: „Edison megtalálta azt az eszközt, mellyel az ember, cselekményeivel együtt megőrizhető úgyszólván az örökkévalóságnak. Ezután már késői századokban legkésőbbi utódainknak tudomására juthat nemcsak az, hogy hogyan mozogtunk, hanem az is, hogy mikép beszéltünk, nevettünk, énekejtünk.“ És a tudomány mit várhat tőle? Ez még beláthatatlan, de annyi bizonyos, hogy pótolhatatlan eszköze lesz az antropológusnak, etnográfusnak, nyelvésznek stb! A színészek pedig, kiknek ekszisztenciáját tönkretétellel fenyegette a mozi, felszabadulnak a lidérc-nyomás alól, mert nemcsak játékukat, hanem hangúkat is meg fogják ezután fizettetni. A színműíróknak szintén rózsaszínű lesz az életük, mert hát rengeteg darabra lesz szükség — a tömeg számára. Persze — az is valószínű azonban, hogy a színműírók gárdája is hatalmasan meg fog növekedni. > * i Az egri bemutató előadások műsora a következő volt: 1. Bemutató Konferánsz. 2. Nótás kovácsok. (Dalos játék.) 3. Carmen az orfeumban. Varieté. 4. Irlandi dalok. Színmű. 5. Goethe Faustja. Dráma. 6. Amerikai énekesek. 7. Ezüst lakodalom. 8. Pajkos diákok. (Énekes játék.) És a közönség? El volt ragadtatva! Eltekintett attól, hogy Edisonnak ez az uj csodája még a kezdet stádiumában van, és igy, a tompa hang s néha kellemetlen zúgáson keresztül is sokat gyönyörködött az ügyes beszélő filmeken s lelkesedéssel ünnepelte — szivében Edisont, a világ legzseniálisabb feltalálóját. (By.) Kinevezés. Az igazságügyi miniszter Csata Sándor ny. kir. járásbírót, gyöngyösi lakost, Abádszalókra kir. közjegyzővé nevezte ki. Megerősítés. Antal Aladár jászladányi VI. tanítóvá, Szentgyörgyl Gyula fegyverneki VII. tanítóvá való megválasztása egyházhatósági megerősítést nyert. Kassuba Domokos előadása. Vasárnap délután, a kát. főgimnázium ismeretterjesztő előadásainak során, Kassuba Domokos tanker. c. főigazgató tartott előadást A félelem lélektana-ról, amely a már előző években tartott és köztetszésben részesült magas színvonalú lélektani fejtegetéseinek (nevetés, elpirulás és mosoly) méltó folytatása. A tudós előadó ezúttal a félelem fiziológiai magyarázatából indult ki, aztán ösztönszerű megnyilatkozásait a reflex mozgásokban ismertette, majd pszichikai jelentőségét fejtegette. A félelem az állatnál s embernél egyaránt az életét fenyegető veszedelmekre figyelmeztető, tehát védő indalat, csakhogy mig az állatnál a félelem tisztán csak ösztönös s oka külső, fizikai inger, tehát kizárólag jelen állapotát érinti s nem kapcsolódik hozzá semmiféle jövőre irányuló ismeret, addig az embernek világos ismerete van a félelemről: nemcsak azt tudja, hogy fél, hanem azt is, hogy miért fél. Csakúgy megvan az állatban is az élet szeretete, a haláltól való idegenkedés, mint az emberben, csakhogy nála mindez ösztönön alapul, pnelyet, értelem híján azért nyert, hogy élete fentartására a cél ismerete nélkül is célszerű mozgásokat vigyen végbe. Az embernek ellenkezőleg világos ismerete van a félelemről, az ember félelme öntudatos. Az állatnál az élethez ragaszkodás, \ vagyis az életösztön tisztán szervi mozgásokra
