Eger - hetente kétszer, 1914
1914-03-25 / 24. szám
1914. március 25. EGER. (24. sz.) 3 elnyomását, az alkotmány veszedelmét, a nyilvánosság és a hírlapolvasó közönség sérelmét látni. Mi csak az látjuk, hogy egy hepciáskodó ember megkapta azt, amit keresett. Mi csak azt látjuk, hogy egy feltűnési viszketegségben szenvedő szájas embert, akinek fejébe szált az újságírói méltósága s aki azt hitte, hogy nem a sajtó, hanem ő, — saját személyében b — a kilencedik nagyhatalom, hogy ezt az urat alaposan megtanították arra, hogy kicsoda a Házelnök, és hogy kicsoda ő: X. út ! Mi a tekintély tiszteletének álláspontján állunk. És ha azt látjuk, hogy a hírlapírók egyike-másika állandóan megfeledkezik magáról; a fenegyerek szerepében tetszeleg magának és — miután okosat nem tud írni — azzal szórakoztatja a közönséget, hogy a tekintélyeket próbálja leráncigálni, s a durvaságban rekordokat teremtve igyekszik a közfigyelmet magára vonni; sőt talán még abban is reménykedik, hogy ez utón olyan népszerűséget szerezhet magának, hogy esetleg a következő alkalommal képviselőnek is megválasztják, — hát ha mi ezt látjuk, utána pedig azt látjuk, hogy ennek az urnák az orrára koppintanak, akkor mi erre csak azt mondhatjuk: Debuisset pridem! (m.) Hiszékeny emberek. — Az elpocsékolt magyar pénz. — Egyes napilapjaink és a nagyobb szép- irodalmi lapok hirdetési rovataiban már esztendők óta otthonos egy nagy hangú reklám, amelyben bizonyos Roxroy londoni tanár (aki voltaképen Hágában lakik) hirdeti az ő csodás tudását s az emberek sorsába való belátását. Igen: „Jövendöltesse meg élettörténetét ezen ember által! (Arcképe is ott lévén Roxroy urnák a hirdetés szövegében.) Ezer és ezer ember kérte már tanácsát az élet mindenféle fázisaiban. Megmondja kiváló képességeit, megmutatja, hol kínálkozik Önnek eredmény, ki barátja, ki ellensége, élete jó és rossz forduló-pontjait. Az ő leírása az elmúlt, jelenlegi és a jövő eseményeiről meg fogják Önt lepni, hasznára lesz Önnek. Mindaz, ami neki ehhez szükséges, egyedül az Ön neve, sajátkezű aláírásában, születési dátum és nemének megjelölése. Pénz pompásan és derültséget keltve, míg Márton- falvay Magiszter Blickhardt Miklós VIII. o. ta- tanulóban talált jó személyesítőre s végül Uj- laky Béla VIII. o. t. az öreg török pár szavas szerepét tette értékessé. Á kisebb szerepek is mind jó kézbe kerültek. Khindl Ferenc IV. és Májer Ferenc VI. o. (Török János), V a 1 y k ó István III. és G i - b á s Imre VII. o. (Török Ferenc), E n d r <5 d i Sebő I. és Palasovszky Ödön VI. o. (Török Ilona), továbbá Gyürky Imre VI. o. (Ná- Jasdy László), Tóth László VIII. o. (Péter), lemen András V. o. (Balázs), B e z n á k - .zló VI. o. (Miska), Prókái Pál VI. o.(Lőrinc) stb., stb. mindnyájan a legteljesebb jóakarattal járultak a sikerhez. Elismeréssel kell megemlékeznünk házi- ezredünk zenekarának derekas munkájáról s az érdemes karnagyról, Linké Vilmosról, aki a jól megválasztott közjátékokat dirigálta. Meg kell említenünk végül, hogy a fényes eredményű előadás rendezésében buzgón segédkeztek még Kürti Menyhért dr., G r é s z Leó és Bartók Egyed dr. tanárok. Főgimnáziumunk története egy szép lappal gazdagodott s hogy a fent elmondottak mindenben megfelelnek az igazságnak, arról az a díszes érdeklődő közönség- tanúskodik, me'ly mindkét előadásra zsúfolásig megtöltötte a tágas tornacsarnokot s mely szerzőknek és szereplőknek egyaránt a legteljesebb elismeréssel adózott. nem szükséges. Hivatkozzon egyszerűen lapunkra és kérjen egy olvasó próbát ingyen. Portókiadás és írásilletékre küldjön be 60 fillért levél- bélyegekben.“ így szól a hangzatos reklám, mit hiszékeny emberek elméjükbe vésnek és küldik a levelet, kérve és kíváncsian várva az olvasópróbát. Az olvasópróba meg is érkezik. Vájjon mi vau ebben? Nevetséges közhelyek, furfangos lódítások, amiktől még jobban meggabajodik a beugrott szerencsétlen pasas. Itt már aztán fel van emelve a taksa is, mert Roxroy úr komoly jóslása nyolc kemény koronákba kerül! A tisztelt „tanár úr“ azonban nemcsak Magyarországon hirdeti végteleu okosságát, hanem Európa összes nagyobb napilapjainak hirdetési rovatában ott nagyképűsködik gondosan fésült frizurájával, nagy és komor szemeivel, ráncba szedett homlokával. Az a kérdés most már: megvan-e hirdetéseinek az eredménye? Hát bizony kérem, nagyon is megvan! Mert hiszen, ha nem volna meg, akkor ugye nem hirdetné magát esztendőről esztendőre, lévén a hirdetés és a reklám nagyobb lapjainknál igen drága mulatság! Persze, nincsen módunkban a külföld országaiban „működésének“ eredményét megfigyelni, de itt Magyarországon, tisztán áll előttünk a mélyen tisztelt „tanár úrnak“ minden viselt dolga. A budapesti főkapitányság hosszabb idő óta figyelemmel kiséri lapjainkban közölt hirdetéseit és a m. kir. postahivatalok útján megállapította, hogy az elmúlt három hónapban Magyarországból 1276 póstautalványon 10,855 korona 15 fillér ment el Roxroy úr címére. 1276 hiszékeny, naiv ember három hónap alatt! Tizezernyolcszázötvenöt korona, tizenöt fillér! Nem megdöbbentő számok-e ezek? Alig hihető, hogy szép Magyarországon — ahol a közhit szerint kulturnép lakik — annyi köny- nyelmű balek akadjon! És ime akad, de ám mennyi akad! Persze hiába minden óvás, minden figyelmeztetés! Pláne a főkapitányság már régen figyelmeztette Roxroy úr üzelmeire a hírlapok útján a magyar közönséget. Hogy mi ennek az eredménye, az a fentebbi számokból ékesen kitűnik. Pedig még azt is megjegyezhetjük, hogy Roxroy úr a beküldött 8 korona fejében egy blankettaszerű nyomtatott jóslatot küld! Ha másból nem, már ebből is kitűnik a humbugság, a csalás! És még ez sem riasztja vissza jó magyarjainkat a „tanár úrral“ való üzleti összeköttetéstől! Persze itt hiába is minden beszéd, minden írás, az államrendőrség minden óvása! Nálunk mindenki a saját feje után megy, hogy ilyesmiben másra is hallgatna valaki, az kizárt dolog. A lapok kiadóira is volna még valami megjegyezni valónk! Vájjon okvetlenül rá vannak ők szorulva a Roxroy-féle hirdetésekre? Nem kaphatnak ők a helyett valami más, tisztességesebb hirdetést is ? Bizony kaphatnának százat is, ezret is a helyébe. így nem is kellene közlésre elfogadni ilyen, a közönség kishitűségénél, hiszékenységénél fogva feltétlenül csalásra vezető hirdetési szöveget. Meg aztán másoknak bosszantó is ez a dolog. Újságot pedig senkisem azért járat, hogy bosszankodjék. Elvégre a lapok tartoznának bizonyos figyelmességgel közönségüknek! (By.) Nem az a fontos, hogy a jó sajtót egyesek adományokkal, pénzzel támogassák, hanem az, hogy a nagy közönség egyáltalán ne adjon rossz lapért egyetlen fillért sem. HÍREK. Eger, 1914. március 24-óu. Tájékoztató. Március 25. Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepe. „ 25. Ismeretterjesztő előadás a főgimnáziumban. „ 29. A Eer. Iparoskor ismeretterjesztő előadása az Urániában. „ 29. Ismeretterjesztő előadás a főgimnáziumban. ., 31. Az egri Kát. Patronázs-egyesület közgyűlése. Április 1—2. Országos vásár Erdőtelken. „ 5. Yirágvasárnap. „ 6. A közigazgatási bizottság ülése. „ 6. Hónapos állatvásár Egerben. „ 6. A hatvan főszolgabíró tárgy, napja Csányon. „ 6—7. Országos vásár Tiszafüreden. „ 8. Tiszafüredi főszolgab. tárgy, napja Tiszaörsön. „ 9. Nagycsütörtök. „ 10. Nagypéntek. „ 11. Nagyszombat. „ 11. A 48.-as törvények szentesítésének emléke. „ 12. Husvétvasárnap. „ 13. Húsvéthétfő. „ 13—14. Országos vásár Hevesen. „ 15. Katonai felülvizsgálat Egerben. „ 15. Az egri főszolg. tárgy, napja Füzesabonyban. „ 15. A gyöngyösi főszolgabíró tárgy, napja Abasáron. „ 15. A hevesi főszolgabíró tárgy, napja Tarnamérán. „ 15. A pétervásárai főszolg. tárgy, napja Sírokon. Gyümölcsoltó Boldogasszony. A legrégibb Mária-ünnepek egyikét: Gyümölcsoltó Boldog- asszony napját ünnepli a kát. egyház március 25-én. A rügyfakasztó tavasznak ez az első, szépséges ünnepe, a természet ujjáébredésével egyidőben a megváltó Istenember megtestesülésének magasztos misztériumát hirdeti. A test- tévált Igének ünnepe ez, amelyet mindennapi imáinkhoz fűzve naponkint vallunk az „Angyali üdvözlet“ elmondásával, és amelyre naponkint háromszor: hajnalban, délben és este, figyelmeztet az imára hívó harangszó. „Üdvözlégy Mária!“ — köszönte egykor Gábor főangyal a názáreti Szüzet, akit a Magasságbeli, Isten anyjának kiszemelt. És azóta milliók és milliók ismétlik naponkint ezt az üdvözletét azzal az égi üzenettel együtt, amely az evangéliomból átültetődött a hívő katolikusok mindennapi imájába. Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepe ennek az imádságba foglalt jelenetnek a — megkristályosodása. Évforduló. Március 26-án, csütörtökön lesz évfordulója annak, hogy Őfelsége főpásztorunkat, Szmrecsányi Lajos dr.-t érsekké nevezte ki. Ebből az alkalomból a Főszékesegyházban délelőtt 9 órakor ünnepies szent mise lesz. A félelem lélektana címmel tart ismeret- terjesztő előadást vasárnap (29-én) Kassuba Domokos igazgató, a főgimnáziumi ismeretterjesztő előadások során. Az előadás, melyre a Szol- csányi Gyula cégnél lehet jegyeket váltani, most is a főgimnázium természettani előadótermében lesz és délután 5 órakor kezdődik. A Jogakadémiai Kör felolvasó estje. Az egri Jogakadémiai Kör — régi jó szokásához híven, — minden évben rendez egy-egy felolvasó-estet az Országos Magyar Iskolaegyesület javára. Az idén pénteken, március 20-án este órakor volt ez az irodalmi színvonalon álló est a Kör helyiségében, amely alkalommal a következő programmal ápolta lelkes jogász-ifju- ságunk azt az erős hazafias érzést, amely az Országos Magyar Iskolaegyesületnek zászlajára van kitűzve. Az irodalmi szakosztály elnöke, óhidi Légmán Leó, hangulatos megnyitó-beszéddel vezette be a napirendet, majd Szabó Oszkár joghallgató mély hatással szavalta el Endrődi Sándornak: Magyar zászló című költeményét. Ezután Molnár Kálmán dr. jogtanár, lapunk felelős szerkesztője, a magyar nemzetiségi politikáról tartott terjedelmes és a sokat vitatott nemzetiségi kérdést minden oldalról megvilágító, mélyen járó előadást, amelyre egyébként még alkalmunk lesz visszatérni. Hogy milyen hatást gyakorolt a meggyőző érvekben gazdag, hazafias előadás, leginkább az igazolja, hogy Marinkovics Milán szerb nemzetiségű joghallgató
