Eger - hetente kétszer, 1914

1914-03-18 / 22. szám

4 EGER. (22. sz.) 1914. március 18. Eger város villamos müvei. — A villamos telep és jéggyár. — Eger város villamos műveinek igazgató­sága szombaton számolt be a város képviselő­testületének a villamostelep 1913. évi üzleti dolgaival és mutatta be a villamos üzem záró- számadását. Érdemes ezzel az üzleti jelentéssel és záró­számadással kissé behatóbban foglalkozni, mert Eger városának nagy gazdasági, ipari és kul­turális érdekei fűződnek a villamosműveknek szerencsés üzemi és üzleti fejlődéséhez. Az igazgatóság mindenekelőtt kiemeli je­lentésében, hogy a lefolyt 1913. év nehéz pénz­ügyi helyzete a villamos üzemre is nyomasztó hatással volt, amennyiben a vállalat kamat­terheit 6088 korona 44 fillérrel emelte. Az el­múlt 1912. évben ugyanis 77,063 K 78 fillért fizetett ki kamatokra a vállalat, az 1913. év­ben ez az összeg 83,152 K 22 fillérre emelkedett. Érdekesnek tartjuk a jelentésnek ennél a pontjánál összehasonlítani az utóbbi hat esz­tendő üzem-befektetését és az ezért fizetett kamatokat: Év Befektetett tSke Kifizetett kamat 1908. 662822 K 96 fillér 33629 K 60 1909. 734339 93 25099 V) 28 1910. 1118010 27 45401 07 1911. 1317163 » 75 w 45597 n 24 1912. 1310382 91 w 77063 n 78 1913. 1303255 83 n 83152 » 22 Ugy-e csinos összegek ? . . . Azt olvassuk a jelentésből ezután, hogy: az áramtermelés bevételei az előző évhez vi­szonyítva körülbelül 20,000 koronával emel­kedtek, ennek ellenére a kint levő követelések emelkedése mindössze 7000 korona és így a telep követeléseinek a behajtása kielégítő. Itt, ennél a pontnál, az áramtermelés be­vétele és általában a villamos müvek befolyt jövedelme a fontos. Hasonlítsuk ezt is össze az utóbbi hat esztendő mérlegeiből. Év Áram bevétel összes bevétel 1908. 125633-69 K. 14459405 K. 1909. 130270-95 „ 166716-77 „ 1910. 110037-33 „ 138918-24 „ 1911. 136031 58 „ 16626471 „ 1912. 167009-11 „ 194269-81 „ 1913. 187370-87 „ 280817'48 „ (Az áram bevétel és az összes bevétel között levő különbséget az árammérő bér, a jégtermeiés és az üzlet jövedelmei hidalják át.) Az igazgatóság jelentése az üzemköltsé­geket is kiemeli és azt mondja: A gépfenn­tartási költségek tetemesen, 7600 koronával emelkedtek. Ezt a körülményt egyrészt a gé­pek hibás alkotórészeinek kicserélése idézte elő, másrészt a motorokhoz használt hűtővíz A nemzet kegyelete, hálája és hazaíisága azonban ércbe öntötte alakját s homlokát övez­te ékes borostyánnal. Ott áll Pesten a lantos ércszobra, körülötte paloták, majd az eget érik ... takarják esőtől, védik a villámtól, árnyékot vet­nek rá a nap tüze ellen ... íme, Tinódi (Lantos) Sebestyén, a csatára serkentő, diadalmat zengő, a visszavonáson, a pártoskodáson jajszóval kesergő béna magyar lantos! Tordai Ányos dr. ciszt. r. főgimnáziumi tanár a magyar lantos életét gyönyörű költői stílű 3 felvonásos ifjúsági színműben irta meg »Ti­nódi« címmel, Kalovits Alajos dr. pedig ihle­tet nyerve az ihlet-szülte műtől, korszerű éne­kekkel egészítette ki Tinódi melódiáit. A szép színművet nagy sikerrel adták már elő Baján, Székesfehérvárott és Kassán. Most az egri fő­gimnázium ifjúsága hozza színre folyó hó 21- én és 22-én. M l És majd újra megpendül a lant ... felcsen­dül az ének... Újra feltámadnak, élnek ... a hősök, a magyar vitézek ... Kikel sírjából a búbánatos, szépszavú lantos, lantjával felrázza újra a magyar lelkeket ... dalol a múltról, régi dicsőségről, letűnt boldogságról!... Hadd lássa a mostani fásult nemzedék a múltat, s tanulja meg, hogy: »Csak törpe nép felejthet ős nagyságot, Csak elfajult kor hős elődöket, A lelkes eljár ősei sírlakához S gyújt régi fénynél uj szövétneket!« keménysége okozta. Minthogy a víz a gépek élettartamára és fenntartási költségeire nagy befolyást gyakorol, az igazgatóság a telep kö­rül levő kutak és a patak vizét vegyelemez- tette és kiderült, hogy legkevesebb rongálást a patak vize okozza, ezért az igazgatóság most a patak vizének célszerű felhasználható­ságának tervein dolgozik. Ha már az üzemköltségekről esett szó, állítsuk össze az egri villamostelep évi üzem­költségeinek statisztikáját is az utolsó hat esz­tendőről. 1908- ban 74487 kor. 95 fillér, 1909- ben 63296 „ 93 „ 1910- „ 43113 „ 27 „ 1911- „ 31637 „ 75 „ 1912- „ 51984 „ 91 „ 1913 bán 51416 „ 51 „ (1910-től az üzemköltség csökkenését a jóval olcsóbb nyersolaj-üzem bevezetése okozta.) Eger város villamos vállalata az 1913. év folyamán Maklár község világitási hálózatával bővült és igy most már Eger város területén kívül Füzesabony és Makiár községek köz­világítására is kiterjed a villamos müvek üzeme. A makiári világitási hálózatot decem­ber 24-én kapcsolták be a rendes üzembe. Az áramfogyasztók száma az elmúlt év­ben 110-zel gyarapodott, úgy, hogy 1913 de­cember 31-én a telepnek a városi középülete­ken kívül 1300 fogyasztója volt. (1908-ban 675, 1909-ben 778, 1910-ben 906, 1911-ben 1010, 1912-ben 1190 volt az áramfogyasztók száma.) Villamos telepünk a múlt évben 947,343 Kilovattóra áramot állított elő, amelyért ösz- szesen 187,370 K 87 fillér áramdíjat vételezett be és ezenkívül a város utcáit, tereit, hiva­talait, iskoláit és vámházait ingyen világította, valamint a jéggyár üzeméhez szükséges hajtó­erőt is díjtalanul szolgáltatta. Pontos számí­tások szerint, az áram előállítási ára Kilo- vattóránként (a hálózati veszteségek levonása nélkül) 23 fillérre tehető és igy annak az árammennyiségnek az értéke (180,000 Kilo­vattóra), amelyet a telep a városnak díjtala­nul szolgáltat, most már fölülhaladja a 41,000 koronát. A villamos-telep 1913. évről összeállított mérlege 1.580,022 korona 46 fillér vagyont mutat, melyből az épületnek 301,596 kor. 25 fillér, a gépeknek 593,186 kor. 28 fillér, a szerszámoknak 3963 kor. 12 fillér, a berende­zésnek 11774 bor. 68 fillér s az egri utcai vezetéknek 201,406 kor. 20 fillér az értéke. A jéggyár berendezése 50072 kor. 09 fillért ér; a füzesabonyi vezeték értéke 109,798 kor. 78 fillér, a makiári hálózaté pedig 14313 kor. 67 fillér. Az áru- és anyagkészlet. 34709 kor. 76 fillér rel, az árammérő órák értéke 133,541 kor. 89 fillérrel szerepel a vagyon-raérLgben, mig az elfogyasztott áramért 7Í987 korona 80 fillérrel tartoznak a fogyasztók a villamos müveknek. A vagyonnal szemben természete­sen óriási nagy a teher is. Eger városának a villamos müvekbe befektetett tőkéje 1.303,255 korona 83 fillér, a megújítási tartalék-alap 40978 kor. 48 fillér, a Hevesmegyei Takarék- pénztár számlája 160,782 korona. Persze a mérleg nagy számhalmazából bajos kihámozni a villamos müvek tulajdon- képeni jövedelmezőségét. Ez igy alakult a múlt évben: Kamatokra kifizetett . . . Törlesztésre fordított . . . A közvilágítás értéke . , . A közvilágításra felhasznált anyag és munka. . . . Átmeneti kiadások . . . . Nyereség .......................... . 83 152 K 22 f. 7,127 „ 08 „ 41.400 „ - „ 6990 „ 13 „ 6994 „ 34 „ 1630 „ 50 „ Összesen 147,294 K 24 f. Vagyis a jövedelmezőség a befektetett 1.464,037 K 83 fillér tőkének 10'06°/o-t ké­pezi;, tehát jó üzlet. Érdekesnek tartjuk még kiemelni, hogy Egerben a közvilágításra szolgáló lámpák szá­ma 18-al gyarapodott az 1913. évben és így most 738 izzó lámpa és 28 ívlámpa van a vá­ros utcáin. Minthogy azonban az ívlámpák fenntartása sokba kerül (egy-egy ívlámpa szén­szükséglete 70 koronába évenkint) és még sincs olyan fénye, mint az ugyanannyi áramot fo­gyasztó izzólámpának, a villamos telep igaz­gatósága az ivlámpákat fölcserélni szándéko­zik izzólámpákkal. A városi jéggyár, bár szoros kapcsolatban van a villamos teleppel, mégis külön intézmé­nye a városnak. A jéggyár berendezése 109798 kor. 78 fillér értéket képvisel. Üzemköltsége a műit évben 5011 kor. 70 fillér volt és a jég­termelés 14519 korouát jövedelmezett (rt) Március 15. A nagyidők márciusának emlékét az idén jóval nagyobb számú közönség ünnepelte, mint máskor, Dobó városának ősi falai között. Eger lobogó-díszbe öltözött főutcáján már kora délután ezerével hullámzott fel-alá, az ünneplő közönség. Vasárnap volt, tehát a mű­helyek népe és a mezei munkával elfoglalt földműves polgárság is ráért a mindennapi ke­nyérért vívott nehéz életküzdelmei között, — a múltak emlékéért lelkesedni. A lélekemelő, hazafias ünnep, szokás sze­rint, délután 4 órakor kezdődött. Az ekkorra már több ezer főre gyarapodott közönség a Liceum előtti Eszterházy-téren ünnepi menetté alakult és zászlók alatt, zeneszóval vonult a Káptalan és Dobó-utcákon át a Kossuth Laios térre, ahol a város közháza előtt, az erkély alatt várakozó, talán még a menetben részt­vevőknél is nagyobb számú közönséggel egyesült. A nagyidők emlékére szánt ünnepi pro- grammot a Cifranegyedi Népénekkar nyitotta meg a Himnusz éneklésével, majd Nádaskay István joghallgató a „Talpra magyar“-t szavalta erő­teljes szónoki hévvel, mire a Népénekkar nó­tába foglalva adta elő a „Talpra magyart !“-t, Petőfinek ezt az örökbecsű, halhatatlan köl­teményét. Ezután Nemecsek Aurél, a Jogakadé­miai Kör elnöke, hazafias szellemű ünnepi be­szédet mondott, amelynek hangulatosabb részei nagy hatást keltettek. Még egy szép szavalatot hallottunk ezután. Borvan István joghallgató Bartók Lajosnak „A mariseli cigányok“ cimű hatásos költeményét szavalta, mely után a Nép­énekkar Lányi Ernőnek közismert. Kossuth- nótájával zárta be az ünnepséget. A közönség a Kossuth térről, az Érsek- és Szentjános utcákon át, a Széchenyi utcára vo­nult és a Kaszinó homlokzata előtt foglalt ál­lást, ahol az ünnepi menetet kisérő egri nép­zenekar a Szózatot játszotta el, majd Marssó Lőrinc joghallgató szavalatát (Verje meg az Isten, Ábrányi Emiltől) és Kálnoky Viktor dr. erős politikai színezetű beszédét meghallgatva, lassan-lassan hazaszéledt. Esfe 8 órakor a Kaszinó dísztermében társas vacsora volt, amelyen 150-en vettek részt. Az ünnepi pohárköszöntőt /4//o7ű^ Dávid dr. mondotta, kívüle szép és hazafias szellemű pohárköszöntőket mondottak még: Fejes István 48-as honvéd, Ury József dr. a Hevesmegyei 1848/49-es honvédegylet elnöke (aki az ifjú­ságra, mint a haza reményeire ürítette poharát), Szöllösy Alfréd joghallgató (aki a jogakadémiai ifjúság nevében a 48-as honvédeket éltette), Csutorás László dr. és Maczky Valér dr. A pohár­köszöntők között az Egri Dalkör gyönyörű énekszámokkal emelte a szép hazafias ünnepség hangulatát. Március 15-nek emlékére városunk két iparoskörében is társasvacsora volt. A Keresztény Iparoskörben Eichbrun József, Dallos Iván dr., Kállay Miklós, Szilágyi József és Kalmár Gáspár mondottak emelkedett szel­lemű pohárköszöntőket, mig közben-közben a Polgári Dalkör énekelt. Az Egri Iparoskörben Pollák Dávid, Kripka Géza, Heimler Ede dr., Militzer Gyula és Fischer Manó mondottak hazafias beszédeket. Március 15-uek az emlékét az iskolákban is megünnepelték. Az eéri róm. kát. érseki tanítóképző intézet ifjú­sága a következő műsorral ünnepelt: Himnusz. Az ifjúsági zenekar kísérete mellett, énekelték az intézet növendékei. Kossuth Lajos beszé­dét a haderő megajánlásáról elmondotta Szabó Antal III. é. n. Lányi Ernő „Tavasz elmúlt“ cimű műdalát elénekelte az ifjúsági énekkar. Farkas Imre „A vén cigány“ című melodrá­máját szépan szavalta Ujlaky Dezső IV. é. n. kisérte az ifjúsági zenekar meglepő ügyesség­gel. Azután Vencell Ede t. kanonok intézett

Next

/
Thumbnails
Contents