Eger - hetente kétszer, 1913
1913-01-04 / 2. szám
1913. január 4. EGER. (2. sz.) o Az 1911. évi bevétel. 1. §. A múlt évi készpénzkorona fill. maradvány......................... 2. §. A segélyalap 1911. év101 41 ben felosztás alá eső jövedelmeiből a tápintézet pénztárába áttétetett a szabály- szerű */io rész címén . . 1043 62 3. §. Tőkék kamataiból . . 388 — Összesen 1533 03 Az 1911. évi kiadás. Vásároltatott 1400 kor. n. é. magyár koronajáradék kölcsön- kötvény, vásárlási ár . . . 1286 23 Összesen 1286 23 Mérleg: Összes bevétel ...... 1533 03 Összes kiadás .............................. 1286 23 1912. évre átviendő készpénzm. 246 80 A tápintézet alapjának vagyonállása 1911. 1. 4°/o-kal kamatozó magyar koév végén : ronajáradék kölcsönkötvónyek- ben (n. é. szerint) .... 11.000 2. Készpénzmaradványban. . . 246 80 Összesen 11,246 80 Alkalmi gondolatok. Az év utolsó estéjén, mikor az öreg esztendő kileheli lelkét, mindenütt szól a muzsika és nóta, de — templomainkban még mindig van üres hely. Pedig mily jól esik szivünknek, ha végiggondolunk az elmúlt esztendőnek minden haván, minden napján, ha elgondoljuk, mi üdvösét és hasznosat tettünk a magunk és felebarátaink érdekében, mi jót tettünk az egyház és a haza javára s ha gondolkozunk, vájjon az elmúlt esztendőt megérdemeltük-e. És ha talán az önmagunkhoz intézett kérdésre kedvezőtlen feleletet kapnánk, kérdezhetnék tovább: hogyan érdemeljük meg akkor a jövő, az új esztendőt? Bíráljuk meg az önmagunk cselekedetét, mert jaj lesz akkor, ha az isteni biró fogja bírálni és abban hibát találand. * Falvainkban nem ütötte még fel sátorát az istentagadók csapata, de félő, hogy nemsokára ez is elkövetkezik, hacsak éber szemmel nem őrködnek a nép megmentésén a tanitók és lelkipásztorok. A nép erkölcsének a milyensége az ő kezükben van; olyanok lesznek gyermekeink, amilyeneknek nevelik. A papok és tanítók kötelessége, hogy a még romlatlan magyar ember házából minden szennyes lapot, újságot, irodalmi szemetet kidobjanak és vigyék be oda a Szent-István- Társulat, valamint általában a keresztény sajtó termékeit, amelyeket mindenki olcsón megszerezhet és a melyek bizonyára szebbek, jobbak, mint a félmeztelen hölgyekkel illusztrált könyvek. így, tél idején volna erre a legjobb alkalom, amikor a nép láblógatással és ásítozással tölti az idejét, szóval, amikor — ráér olvasni. A bodor füstöket eresztgető magyar ilyenkor összeolvas tücsköt-bogarat, ami éppen a keze ügyébe akad. Könnyű volna ezeket megakadályozni, mivel semmi sem kell hozzá, csak egy grammnyi jóakarat. Hogy pedig ennyi sem volna valakiben — azt hiszem — senki sem hinné el magáról. * Hány tartalmas, értékes újság, füzet, vagy könyv hever padlásainkon, melyeket senki sem olvas és a melyek előbb-utóbb a tűzre kerülnek ? Az ilyeneket adjuk oda a népnek, az köszönettel veszi és szívesen olvassa. Ilyen egyszerű és könnyű munkával sokat segíthetünk embertársainkon. Nagy hiba, hogy a nép nem tudja olvasmányait megválasztani. Amit olvas, amit nyomtatásban lát, mind szentírásnak veszi és el is hiszi. Ezt a hiszékenységet aztán „egyes jóakarók“ alaposan ki is aknázzák. * Minden tanítónak erkölcsi kötelessége a népet vezetni, irányítani, mert mit ér a magyar falusi nép élete, ha nem tudja földjét helyesen művelni, vagy a terményeket nem tudja kellően értékesíteni. A falunkban történt: Egy pápaszemes zsidó — úgy aratás végén — bejárta a falut, hangos szóval hirdetvén az igét, hogy gabonát szed. A lakosok sűrűn adták a terményt, kiszállították az állomásra, berakták a waggonba. Ezalatt a szerencsés vevő beszaladt a faluba hitsorsosaihoz egy kicsit beszélgetni, elmondani, hogy milyen jó fogást csinált. A szegény tudatlan nép pedig ott várja az állomáson estig, ha akkorra elő nem jön, talán reggelig. (Még jó, ha visszajön). Most már ő az úr és a mi népünk hajlongva, kalapját kezében tartva áll előtte, mig a termény árát meg nem kapja. * A nép a tömörülés szükségességét nehezen akarja elismerni. Önző, mert csak magával törődik, de a más dolgát-baját figyelembe se veszi. Eladta búzáját, megkapta pénzét, akkor a dolog rendben van, de ha látja, hogy felebarátját valaki be akarja csapni, vagy megkárosítani, ezt szó nélkül eltűri. Azaz, hogy nem mindig szó nélkül; akkor nem tűri el, amikor van egy kicsi a — fejében. Ilyenkor a magyar nem fél senkitől; neki megy tűznek, víznek és mindennek. A következményekkel nem törődik. Ha valaki elébe kerül, leüti, talán még az apját is. Ilyen hősies dolgokat szül a pálinka és a magyar ember mégsem tud leszokni róla. Vagy talán nem akar? Hiszen még az ó-évet is evvel búcsúztatja el. Az állam folyton emeli a szeszadót és mégis mit tapasztalunk ? Azt, hogy ma jobban fogy, mint azelőtt. Drágaság van ? Nem igaz. Mert ha drágaság volna, bizony nem volna /VVVWVVVVVVWWVV> oly hangos a korcsma a duhaj legények nótáitól. Nyugodtan alhatnánk és nem kellene felriadnunk az utcát végig-hosszig járó legények lármáitól. Legény? Igen, kérem, a 12—15 éves gyermek már legény. Ezért kellene a korcsmákat vasár- és ünnepnapokon bezárni. Nem kellene ehhez sem kérvény, sem fölirat, hiszen napról-napra látjuk a züllést, az erkölcstelen tetteket. Kell-e tehát azon vitatkozni, hogy a korcsmákat bezárják-e, vagy sem ? Igen ám, csakhogy a szeszadóból befolyt jövedelem kell ágyukra, hadihajókra. Igaz — valljuk meg őszintén — kellene abból kórházra, elmegyógyiutézetre és börtönre is, pedig már így is elég szép számmal vannak az ilynemű intézetek. * Sír a lelkem, mikor látom, hogy a korcsma hangos, a börtön telve, a templom pedig üres. Hol van az az ősi tiszta jellemű vallásos magyar nép, kit költőink oly sokszor megénekeltek? Letűntek, elmúltak ... A világ is más azóta. És mi ennek az oka? Legnagyobbrészt a pálinka és az erkölcstelen sajtó. Ezeknek az elpusztításával kellene foglalkoznunk az év utolsó estéjén, amikor boldog új évet kívánunk egymásnak. Nincs most boldog uj év, mert a nép szívéből rég kihalt az erkölcs, a vallás; már pedig ezek nélkül nem lehet boldog új év. Több legyen a munka, kevesebb az élvezet, akkor valóban olyan lesz az újév, amilyennek kívánjuk. Akkor lesz valóban, igazán boldog új esztendő. Dorcsák József. Kinevezések. Szilágyi József egri külvárosi, Imetz Aladár kisnánai tanítóvá; Ticz Mária balmazújvárosi, Kossuth Mária harsányi tanítónővé kineveztettek, illetve egyházhatósági megerősítést nyertek. Kész a tanitók fizetésrendezése. Egyik estilap szerint a közoktatásügyi minisztériumban már elkészült a tanitók fizetésrendezéséről szóló uj törvényjavaslat. Az egésznek a tendenciája az, hogy a tanítókat felosztják városiakra és községiekre, és az alapfizetést emelik — 1000 koronáról 1200 ra! Hogy persze mennyi igaz ebből a hírből, azt ellenőrizni nincs módunkban. A „Jövőnk“ uj szerkesztője. Az orsz. kát. Tanügyi-tanács keresztény-szociális szakosztályának októberben megindult lapja, a „Jövőnk“, szerkesztőt cserélt. Wohlmuth Ernő ugyanis, ki egyébként egyik főtisztviselője a Szent-István-Társulatnak, visszalépett a lap szerkesztésétől, melyet Moravioz Lajos székes- fővárosi tanító, az Orsz. Keresztény-Szociális Szövetség főtitkára vett át. Katolikus Kántor címen havonkint kétszer megjelenő egyházzenei szaklap indult meg Egerben f. hónap 1-én. Ifj. Buchner Antal esztergomi főszékesegyházi karnagy és Luspay Kálmán egri rk. tanító, oki. kántor szerkesztik, kiadója pedig az Egri Nyomda-Részvénytársaság, hol JBERír IRK€N' Siessen addig, mig nem iíésö egészségét irisszaszerezni” Egy jelentéktelennek látszó meghűlés az összes légzőszervek legkülönfélébb mogbetegedését vonhatja maga után. Igyekezzünk idejekorán elejét venni a bajnak, mert a könnyelmű elhanyagolás sokszor végzetessé válhatik. A meghűlésből eredő köhögés, rekedtség, meghűlés, nehézlélegzés és a légzőszervek hftnitos megbetegedéseinél kitűnően bevált az orvosi előkelőségek VIIKSEDSM Mindenütt kapható. Egy üveg ára 2 korona 50 fillér által javasolt I «£l3£>KBia9l egy nagy üveg ára 5 korona. Postán leghevesebb 9 üveg rendelhető meg utánvóteUel az egyedüli főraktárból! Diana-gyógyszertár, Budapest, Károly-k$rut 5. szám
