Eger - hetente kétszer, 1913
1913-02-08 / 12. szám
1913. február 8. EGER. (12. sz.) o tinót, 62 üszőt, 3586 burjut., 6 bivalyt, 2452 juhot, 66 bárányt, 11 kecskét, 45 gödölyét, 6844 sertést és 2 lovat vágtak le. Minthogy húskivitelünk igen csekély, ezt a nagy hus- mennyiséget úgyszólván mind Eger város közönsége fogyasztotta el. Újszülöttek. Eger városában a lefolyt héten (1913. január 31-től február 6-ig) a következő születési esetek történtek: Horváth Bernét hentes-mester Mária, Mező János földműves Apolló, Petrenkó András ács-segéd Jolán, Stre- gova János földműves Bernét, Fejes József napszámos Sándor, Pálok István napszámos Erzsébet, Pilliuger Bernát napszámos Rozália, Elek József földműves Piroska, Siller János földműves Sándor, Kis Sándor földműves Veronika, Nagy Gabor földműves Sándor, Vas Antal földműves Sándor, Kosik Béla cipészsegéd Gyula, Nagy Lajos napszámos Sáudor, Majoros István földműves Bertalan és József (ikrek), Nováky György lakatos-mester József, Balázs Illés kir. tszki portás Sándor, Kugler Márton izr. hitk. portás Rozália nevű gyermeke. Eljegyzési tábla. Árvái Tóth Ferenc földműves és Flógyi Veronika hajadon egri, Nagy Dezső uraji kántortanító és Salamon Margit hajadon egri, Nováky István szabó-mester és Grégász Mária hajadon egri lakosok — jegyesek. Házasságot kötöttek. Szabó József földműves és Grégasz Margit dohánygyári munkásnő egri, Vinczepap Gáspár földműves és Kocsis Anna dohánygyári munkásnő egri, Bányai István földműves és Losonczi Anna földművesnő egri, Szecskó József földműves és Ma- kovics Erzsébet szolgáló egri, Varga Gyula kovács-segéd és Rozsházi Róza varrónő egri, Antonovics Illés cukrász és Koncz Rozália hajadon egri lakosok. Halottak névsora. Oláh Jánosné szül. Balog Eszter 18 éves, Szabó Sándor gyári munkás 45 éves, Cseh István földműves 70 éves, özv. Punyi Jánosné szül. Molnár Rozália 72 éves, Bóta Gá<pár 7 hónapos, Lapcsák Margit 7 hónapos, Lintaller István földműves 65 éves, Ungerleider Sománé szül. Blau Amália 51 éves, Barthos Mihály ny. körjegyző 69 éves, Molnár Ignác földműves 61 éves, özv. Tamási Ber- nátné szül. Nagy Mária 83 éves, Jónás Erzsébet 13 hónapos, Kovács Sándorné szül. Kánya Mária 41 éves, Balogh Lajos 21 hónapos, Gö- möri Bernát földműves 56 éves, Frankó Fe- rencné szül. Liteczky Ilona 41 éves, Gál Imréné szül. Mészáros Rozália 70 éves, özv. Urbán Ferencné szül. Szabó Amália 67 éves, Mészáros Rozália cseléd 43 éves korában. Népesedési statisztika Eger városában az 1913. év január havában született összesen 74 gyermek, meghalt 62 egyén. A születési esetek tehát 12-vel múlják felül a halálozási eseteket. Házas-ágot kötött a lefolyt hónapban 17 pár. Apró krónikák. Az abasári hitvesgyilkos. Pipis János abasári lakos a feleségét, Szabó Katalint Gyertyaszentelő Boldogasszony üunepén hajnalban több fejszecsapással halálra sebezte. A szegény asszony belehalt borzasztó sebeibe. A gyilkos férjet letartóztatták és beszállították az egri kir. ügyészség fogházába. — Hűtlen köz- tisztviselők. Selmeczy Viktor makiári segédjegyzőt az egri kir. törvényszék 7 hónapi börtönre ítélte közokirat hamisítás vétsége miatt. Ugyancsak közokirat hamisítás miatt Szabados László sarudi községi jegyzőt letartóztatták. — Eltűnt szabóinas. Tiszafüredről eltűnt egy Öller János nevű 15 éves szabó-inas. Január 3-án délután látták utoljára, amint szülei lakásáról eltávozott. Azóta nyomaveszett. Körözik. — Betörések. Az egri rendőrségnek sok gondot okoznak most a betörők, akik az utóbbi időben sűrűén kísérleteznek veszedelmes mesterségükkel. Pár nap előtt a Csiky Sándor utca felső részén levő Seffer-féle korcsmába törtek be az ismeretlen tettesek és a helyiségben talált italkészletet ellopták. Szerdáról csütörtökre virradó éjjelen pedig a Baktai-uti péküzletben tettek látogatást a hívatlan vendégek, azonban mielőtt még a fosztogatáshoz foghattak volna, a zajra felébredt házbeliek a vakmerő betörőket elriasztották. Rövid hírek. A 10 koronás bankjegyek végnapjai. Az Osztrák-Magyar Bank részéről 1905-ben bevont (1900. márc. 31. keltezésű) 10 koronás bankjegyeket már c<ak 1913. február hó 28-áig váltják be a Bank fő- és fiókintézetei, tehát az egri fiókintézet is, és ezen határidő után az említett bankjegyek teljesen értéküket vesztik. — A törvényhatósági telefon-hálózat. Hevesvármegye községei egymásután kapcsolódnak be a törvényhatósági telefon hálózatba, ami rendkívül meggyorsítja és közvetetlenebbé teszi a közigazgatást. Az 1912. évi végén Nagyfüged, Tarnaszentmiklós, Sarud, Tiszanána és Ujiői rincfalva községek elöljáróságai szerelték fel a községük közházát telefonnal és igy ez az öt község is beletartozik már a mindinkább terjeszkedő helyközi telefon-hálózatba. Iskolaügy. A kát. tanítók fizetésrendezése. Hiába, az ilyen cimű cikkek és hírek — bár, az igazat megvallva, nem igen nyújtanak változatosságot — nem mellőzhetők, sőt állandóan napirenden vannak és lesznek, mig csak közmegnyugvás nem fakad a „rendezés“ nyomán. A nem-állami tanítókra nézve nem egy sérelmet hozott az uj és egyébként mindenesetre nagy haladást matató Zichy-féle fizetésrendezési javaslat. Meg is mozdult minden fórum s nálunk első sorban a püspöki kar, mely — mint értesülünk — a leghatározottabban állást fi g- lalt a katolikus tanítóság érdekei mellett és komolyan fáradozik azon, hogy ahol ez érdekeket veszély fenyegetné, azt meg is védje. E hathatós támogatáson kívül a Katolikus Tanügyi Tanács is akcióba lépett s mint legutóbb jeleztük is, memorandumba foglalta panaszait. Ennek az emlékiratnak lényege a következő : A memorandum hangsúlyozza, hogy a katolikus tanítóság örömmel fogadta a javaslat benyújtását, amelyben a miniszter jóindulatát látják. A 32.306 magyar tanító közül csak 7223 állami tanító van, a nemzeti kultúra munkája tehát a nem állami tanítóság vállain nyugszik. A katolikus tanítóság ugyan érzi, hogy a múlthoz képest a törvénytervezetben jólesőbb elbánásban részesülnek a nem állami tanítók, azonban a mindenben egyenlő erkölcsi és anyagi elbánás elvét nem látjuk megvalósítva. A mai törvényjavaslat ugyanis az állami tanítónak 40 év alatt 4800 koronával több törzsfizetést, tehát áJag évenkint 100 koronával több fizetést juttat, mint a nem állami tanítónak s ha tekintjük azt, hogy ez a fizetési különbség a szolgálat tizennegyedik évétől harmincnyolcadik évéig mutatkozik s abban az időben sújtja a nem állami tanítót, amikor a családfenntartás és gyermeknevelés gondjai legsúlyosabban nehezednek reá, nyilvánvaló, hogy a törvényjavaslatnak ez az intézkedése a nem állami tanítóságra nézve igen sérelmes. De még ennél is súlyosabb sérelme a nemállami tanítóságnak, a törvényjavaslatban megállapított lakbér. A nem állami tanító ugyanis már alkalmaztatása első napjától negyven évi szolgálata betöltéséig a lehető legkisebb lakbért kapja; annyit, amennyit az állami tanító szolgálatának már a két kezdő évében kap. Ezért a memorandum azt kívánja,, hogy a nem-állami tanítók az államiakkal egyenlő lakbért kapjanak. Egyúttal a családi pótléknak, a nemállami tanítók számára, az iskolafentartók által való törvényes biztosítását kéri. Sérelem a népnevelés terén érdemeket szerzett nem állami tanítóknak fizetésjelleggel adni szokott 200 koronás személyi pótléknak megszüntetése. Kérik, hogy az a személyi pótlék továbbra is fennálljon. A memorandum kéri a nem állami igazgatók díjának az államsegély kiutalásánál tanítói fizetés természetével biró járandóság gyanánt való elbírálását. Nem tartja a törvény szellemével megegyeztethetőnek a kántortanítók kántori járandóságait 1000 korona erejéig együttvéve tanítói fizetésnek minősíteni. — Végül a törvényjavaslatnak talán legsérelmesebb intézkedése az, amely az 1893. évi XXVI. te. életbelépte előtti tanítói szolgálatot a fizetés megállapításánál teljesen mellőzi (7. szakasz). Sérelmesnek tartja a magyar tauítóság az uj törvényjavaslatoknak a minősítésre vonatkozó Intézkedését s azt kívánják, hogy a magasabb fizetési fokozatba való előléptetés csak akkor legyen megtagadható, ha ez a jogerős fegyelmi ítélettel igazoltatott. Az emlékiratot már február elsején átnyújtották a miniszternek, aki nagy jóakarattal fogadta a küldöttséget és részletes válaszában a következőkre terjeszkedett ki: Nem kicsinylendő az a 11 millió, amit a tanítóság fizetésrendezésére fordítani kíván. — A lakbérre vonatkozóan nem zárkózik el teljesen a jogos kívánalmak elől. — Az 1893 előtt már szolgálatban állott tanítók kárpótlására egy bizonyos összeget már fölvett a törvényjavaslatba is. Belátja, hogy ez az összeg kicsi, de financiális okokból nem vehetett föl többet. A tanítóságnak egyik legnagyobb sérelme a minősítés. Kijelenti, hogy a minősítésnek a tanítóság által annyira kifogásolt módján változtatni Siessen addig, mig nem késő egészségéi visszaszerezni!^ Égy jelentéktelennek látszó meghűlés az összes légzőszervek legkülönfélébb megbetegedését vonhatja maga után. Igyekezzünk Idejekorán elejét venni a bajnak, mert a könnyelmű elhanyagolás sokszor végzetessé válhatik. A meghűlésből eredő köhögés, rekedtség, meghűlés, nehézlélegzés és a légzőszervek httrutos megbetegedéseinél kitűnően bevált az orvosi előkelőségek VI IDCK)3|bB Mindenütt kapható. Egy üveg ára Z korona 50 fillér által javasolt 1 mEKI Isi egy nagy üveg ára 5 korona. Postán leghevesebb 8 üveg Diana-gyógyszertár, Budapest, Károly-kSrut 5. szám InHl in l * I» "• • !»• MII MIM* I «IMII»* Zk50 I <Ü>
