Eger - hetente kétszer, 1913
1913-02-08 / 12. szám
4 EGER. (12. sz.) 1913. február 8. Nagyböjti konferencia-beszédek az egri érseki jogakadémián. I. Február 9. Jézus Krisztus istensége. (Folytatás.) II. Február 16. A keresztény katolikus vallás isteni eredete, lényege, célja, történelmi hivatása. III. Február 23. A társadalmi problémák viszonya a megoldás szempontjából a kér. katolikus valláshoz. IV. Március 2. Az exakt tudományok és a metafizika. V. Március 9. A penitenciatartás szentsége és az Oltáriszentség. * E nyilvános konferencia ■ beszédeket Dr. Huttkay Lipót, jogakadémiai tanár és hitszónoklelkész tartja a líceumi kápolnában a rendes vasárnapi 10 órai jogász-misék keretében. Március 13-ibán reggel 9 órakor a jogakadémia kát. ifjúságának szent gyónása és áldozása a líceumi kápolnában. Kinevezés. A dohányjövedéki központi igazgató Kunsay Gyula egri lakost az egri dohánygyári igazgatósághoz ideiglenes minőségű díjtalan dohányjövedéki gyakornokká nevezte ki. Anyakönyvi kinevezés. Hevesvármegye főispánja Gyurcsó Gyula jegyzőgyakornokot az al- debrői anyakönyvi kerületbe anyakönyvvezető helyettessé nevezte ki. A Patronázs-Egyesület gyűlése. Az Egri Kát. Patronázs-Egyesület választmányának f. hó 9-én, vasárnap, a vármegyeház kistermében tartandó gyűlése, a szétküldött meghívók szerint délután 4 órakor lenne. Az elnökség ez utón is tisztelettel közli, hogy a gyűlés a jelzett napon és helyen nem délután 4 órakor, hanem délelőtt 11 órakor lesz. Lelkigyakorlatok. Az angolkisasszonyok egri érseki leánynevelőintézetében most folynak (csütörtök—szombat) a nagyböjti lelkigyakorlatok. A szentbeszédeket P. Biró S. J. tartja. Köszönetnyilvánítás. Mindazok akik boldogult édes testvérbátyám temetésén becses megjelenésükkel fájdalmunkat enyhítették, valamint azok, akik meg nem jelenhettek, de részvémyilatkozatukat kegyesek voltak kifejezni, fogadják hálás köszönetünket. Eger, 1913. február 6. Hamza István és neje. A miniszter jóindulatú arca egyszerre elborult : — Kár volt, kár volt. — De hiszen a kérvényük elutasításából két-három hét múlva úgy is megtudták volna. — Igaz, igaz. De legalább addig is örültek volna szegények. A magyar költő. Hogy számtani egységben beszéljünk, az irodalmi körök abban különböznek a filiszter köröktől, hogy ezeknél például 30 egység gúny, már halálos sértés, amíg amazoknál 300 egység is csak jó tréfa. De csak úgy, ha jó. A rosszból már 0‘003 rész is durva sértés. De ha igazán jó a gúny, akkor az ember az apját se sajnálja, mivel minden jó ötlet elnyomása az apagyilkosságnál is több, az ilyen bűnt pedig a nagy Széchenyi is megbocsáthatónak mondta. Imigyen fertőtlenítve most már jöhet a történet. Egyik szeretetreméltó írótársuuk, aki felséges verseket irt, azonfelül pedig a szerénység megtestesülése volt, már kezdetben a napisajtóban, mint jóravaló tudósító szerezte meg a mindennapi kenyerét. Szabad perceiben és Az ügyvédi kamara közgyűlése. Az egri ügyvédi kamara vasárnap délelőtt tartotta rendes közgyűlését, amelyen Babocsay Sándor kamarai elnökhelyettes elnökölt. A választmány évi jelentésével kezdődött a közgyűlés, amelyet Erlach Sándor dr. titkár olvasott fel és amelyet a közgyűlés az igazságügyminiszterhez felterjeszteni rendelt. Ezután a múlt évi számadást és az idei költségvetést tárgyalta a kamara. A számadásra nézve Ott Péter dr. pénztárosnak a fölmentést megadta; a kamarai díjat pedig 120 koronában állapította meg. Elhatározta még a közgyűlés, hogy az ügyvédi díjszabásnak rendezése tárgyában átír az egri kir. törvényszék elnökéhez, majd pedig Cserjén Károly gyöngyösi ügyvéd és tizenagy társának határozati javaslatára kimondotta a kamara, hogy elitéli a törvényalkotásnak 1912. junius 4-ike óta divó módját; továbbá végzetesnek tartja alkotmányunk garanciális intézményeire nézve a kivételes állapotokról alkotott törvényt; sürgősen követeli a jogfolytonosság helyreállítását, a választójogi reformban az általánosság alapelvének és a titkos szavazásnak keresztülvitelét; a városi polgárságnak az adóreform revíziója iránt indított mozgalmához csatlakozik, és végül, hogy ezt a határozatát az összes társkamarákkal közli és őket hasonló állásfogla'ásra szólitja fel. — Persze amit itt leirtunk, az elfogadott határozati javaslatnak csak komprimált kivonata. Azonban már ebből is látható, hogy az igaz- ságügyminiszter a határozatot meg fogja semmisíteni, mert az ügyvédi kamarának politizálnia — nem szabad. Ezt egyébként a javaslat indoklásában maguk az indítványozók is sejttetik, amidőn kijelentik,hogy: „. ..szabad emberek szabad véleményeinek ott kell megszólalnia, ahol annak tere nyílik“. . . És politikai szabad véleményüket megszólaltatták ott, ahol ennek tere — nem nyílt. Beethoven zenei egyéniségéről szól a ciszt. r. főgimnázium XII. évi 99. előadása, vasárnap délután 4 órakor. Az ismertető előadást Kalovits Alajos dr. főgimn. énektanár tartja s az ismertetéssel kapcsolatos hangverseny során előadásra kerülnek: 1. Beethoven: Mignon (Op. 75.) Énekli a főgimnázium ifjúsági énekkara. 2. Beethoven : Csókvizsga (Bassus-solo). Zenekari j kísérettel énekli Barthos Károly. 3. Beethoven : az előszobákban verseket írván, áldozott a magasabb rendű Múzsáknak. De az bizonyos, hogy nem jött szerencsés ábrázattal a világra. Mindnyájan ismertük és szerettük, ami abból is kitetszik, hogy mindenki rajta köszörülte a nyelvét. Hiszen köszörűkének jó kemény is volt, az igaz. Természetesen mint afféle poéta-lélek a közművelődési dolgok felé húzott. Egyszer a szerkesztő elküldi a hülyék évi záróvizsgálatára, hogy onnan Írjon valami szépet. Wlassics Gyula is ott volt, akkor kultuszminiszter. A fiatal költő-riporter, akit a miniszter még nem ismert, a vizsgálat folyása alatt csöndesen meghúzódott az utolsó padban. Révedező, ábrándos szemeivel onnan figyelte, hogyan megy a különös vizsgálat. A miniszter maga is kérdéseketintézett a szerencsétlen növendékekhez. Persze nagyon naiv kérdések voltak. Egyszerre csak föltűnt neki az utolsó padban révedező, kevésbbé szerencsés ábrázatú alak. Intézeti növendéknek hitte. Bevezetés nélkül odalép: — Hát maga fiatal barátom, úgy-e maga már sokat tanult? Az ifjú kyklops szertelenül meg volt ille- tődve. Fölállott és akadozott: II. Szimfónia (D-dur, Op. 36.) Előadja a cs. és kir. 60. gyalogezred zenekara. 4. Beethoven: Kit a leányok védnek . . . (Bassus-solo). Zenekari kísérettel énekli Barthos Károly. 5. Beethoven : Isten dicsősége (Op. 48. Nro 4.) Nagy zenekari kisérettel előadja a főgimnázium ifjúsági énekkara. A 2., 3. és 4. számokat a cs. és kir. 60. gyalogezred karmestere, Linke Vilmos vezényli. — A legközelebbi ismeretterjesztő előadás, a 100-ik, február 16-án délután 5 órakor lesz. E jubiláris előadást, mint már megírtuk, Békefi Rémig dr. zirczi apát tartja. Február kilencediké, vagyis a legközelebbi vasárnap, a gyűlések napja. A Kát. Patronázs- egyesület választmányi ülésén kívül, mely II órakor lesz a vármegyeház kistermében, ugyancsak 11 órakor tartja közgyűlését az Ipartestiilet (Kér. Iparoskor nagyterme) és a Tisztviselők Fogyasztási Szövetkezete (Kaszinó-utca, üzlethelyiség); V, 11 órakor pedig a Hevesmegyei Takarékpénztár közgyűlése lesz. — Délután 4 órakor lesz ezeken kivül a főgimnázium ismeretterjesztő előadása és Beethoven-hangversenye. A Lancelotti- és Kiszely-alapitványok. Eger város polgármestere a néh. Lancelotti Ede által tett jótékony célú alapítvány kamataira, melyekből évenkint 6 férjhez menendő, kifogástalan magaviseletű, polgári osztálybeli, szegénysor-tű hajadon és 6, bármely osztályból való, elszegényedett, özvegy nő részesítendő, — pályázatot hirdet. Ugyanezen alkalommalaKiszely- féle alapítvány is két szegénysora bármely osztálybeli özvegy nő részére kiosztásra kerül. A polgármester felhívja mindazokat a hajado- nokat és özvegyeket, akik ezen alapítványok kamataiban részesülni óhajtanak, hogy szegénységi és erkölcsi bizonyítvánnyal fölszerelt kérvényüket Eger város polgármesterénél, vagy helyettesénél f. évi február hó 15-ének d. u. 5 órájáig adják be, illetve szóbeli kérelmüket — az említett bizonyítványok felmutatása mellett — ugyanezen határidőig terjesszék elő. Eger város gyomra. A vágóhídon levágott és közfogyasztásra szánt állatokról vezetett nyilvántartás érdekes adatokat szolgáltat arról, hogy menuyi húst fogyasztott Eger város közönsége az 1912. évben, a magánházaknál leölt sertéseken, szárnyasokon és a vadakon kivül. Az egri vágóhídon ugyanis a múlt évben ösz- | szesen 71 bikát, 280 ökröt, 1798 tehenet, 95 — Bi-bi-bizonynyal, de ... de ... de . . . — No jól van, jól van. Hát megtudná-e mondani, hogy összesen hány ujja van kezén- lábán ? — De...de... de...ke...kérem... én... én... — Nem baj no! Hát akkor hány ujja van az egyik kezén? A miniszter jóakarólag mutatta föl neki a jobbkezét; — No nézze, fiam. Ez itt egy, egy kettő ... Szeretetreméltó barátunkat ennyi megaláztatásra elöntötte a szégyen. Elvörösödött és egyszerre megjött a szava: — De az istenre kérem excellenciádat, hiszen én nem vagyok hülye ? A miniszter csodálkozott. — Hát akkor mi maga? A poéta-riporterben fölforrt az olympusi büszkeség. Kidüllesztett mellére büszkén mutatott rá a mutatóújjával: — Én, kérem, magyar költő vagyok! A miniszter megfordult és részvéttel igy szólt a vigyorgó tanár urakhoz: — Úgy?! Hát azért ültették az utolsó padba! Nem tudtam, hogy ennyire van! Szerencsétlen ifjú!
