Eger - hetente kétszer, 1913
1913-12-10 / 99. szám
4 EGER. (99. sz.) 1913. deczember 10. hatták a lehető legbuzgóbb pásztorkodásban: most értették meg igazán, hogy mit nyertek főpásztorukban. Érsekünk kifejtette válaszában, hogy a missió fényes sikere nagy bizalmat öntött az ő leikébe. Öröm volt látnia, hogy úgy a művelt osztály, mint a nép szívvel-lélekkel ragaszkodik őseinek szent hitéhez. Most már bízvást reméli, hogy főpásztori munkája jó talajra lel és nem marad gyümölcstelen. A hazafias és vallásos lelkületű egriekkel örömest fog fáradozni, amig teheti, a közjóért. Köszönetnyilvánítás. Egy magát meg nem nevezni akaró helybeli úriasszony — saját szavai szerint — megértvén a jó misszionárius atyák azon intelmét, hogy „az a Ház, melyben az Isten lakozik, legyen szép és díszes“ — templomunk renoválására 500 koronát volt kegyes adományozni. Midőn ezen nagylelkűséget a nyilvánosság előtt hálás szívvel megköszönöm, arra kérem az Istent, adja, hogy fenti úriasszony példája sok-sok követőre találjon ... Flatsker Nándor minorita házfőnök. u Cyászhir. Őszinte részvéttel értesülünk, hogy özv. Erdödy Istvánná szül. Stészel Mária életének 60-ik évében folyó hó 8-án elhúnyt. A boldogult hült tetemét holnap (szerdán) d. u. 3 órakor temetik a gyászházból (Kertész-u. 2. sz.) a „Kisasszonyáról nevezett sírkertbe. Az elhunyt matróna, kit öt gyermeke, három testvére és két unokája gyászol, testvére volt Stészel Sándor irgalmasrendi perjelnek. Ismeretterjesztő előadás a főgimnáziumban. Nagyértékű összefoglaló irodalomtörténeti előadásban gyönyörködött vasárnap délután az az előkelő közönség, mely vasárnap délután 4 órára szinültig megtöltötte a főgimnázium ter- mészettani előadótermét. Madarász Flóris dr. volt az előadó, akinek esztétikai fejtegetései, jelesebb Íróinkat ismertető értekezései annyi sok gyönyörűséget és annyi sok tanulságos órát szereztek már közönségünknek. Elmondhatjuk mégis, hogy ez alkalommal minden eddigi előadásnak értékét felülmúlta. Budapestről beszélt, mint irodalmi középpontról. Abból indult ki, hogy mikor ez alkalommal irodalomról beszél, ezt a szót nem abban az értelemben használja, amelyben a művelt társaságban közkeletű. Nemcsak a kiváló szellemi termékeket akarja vele összefoglalni, hanem azokat a törekvéseket is, amelyek a későbbi virágzást előkészítették s neveket, amelyeket nem remekművek tettek feledhetetlenekké, hanem az áldozatos nagy munka, a talajkészítés, a magvetés verejtékes munkája, amely csak későbbi évtizedekben, az igazi nagyok működésében hozhatott értékes gyümölcsöket. Ilyen lelkes, hazafias törekvéseknek köszönhető az igazi irodalmi élet, tehát a szerves, élő irodalom megteremtése a XVIII. század végén Bécsben. Ettől kezdve egyre sűrűbben keletkeznek irói egyesülések, melyekben a magyar Írók egymásra hatva, egymás példáján okulva s lelkesedve, közös eszmék kultuszának oltárára hordták áldozatul szellemi képességeik legjavát. Mig azonban eleinte a magyar szellemi élet középpontja Bécs, addig Kármán József megnyitja azoknak a törekvéseknek sorát, melyeknek célja, hogy az ország fővárosa, Pest, legyen a magyar irodalom középpontja. Hogy milyen merész gondolat volt ez, azt az előadó a régi Pest viszonyainak vázolásával bizonyította. Majd áttért az első pesti magyar irodalmi szalónnak, gróf Beleznay Miklósné szaténjának ismertetésére. Méltatta az Uránia- kört s Kármán Urániájának rövid pályafutását. Beleznayné halála után Teleky László gróf háza gyűjti össze a magyar Írókat, majd Kulcsár István házában lelnek barátságos tanyát. Kulcsár érdemeinek méltatása után áttér Vitkovics Mihály körének ismertetésére. Beszél Kazinczy triászáról, melyhez Vitkovicson kívül még „az utolsó ázsiai magyar“, Horváth István, továbbá Szemere Pál tartoznak. Ezek körül gyülekeznek lassankint az összes pesti irók s innen indulnak ki az összes nevezetesebb irói törekvések. Tagja lesz a Körnek a magyar irodalomnak 1819 ben nagy fénnyel feltűnt csillaga, Kisfaludy Károly. Nagy jártassága az esztétikai kérdésekben és a külföldi irodalmak ismeretében, s egyáltalán szellemének gazdagsága nemsokára őt teszik az irók társaságának középpontjává, különösen amikor megalapítja az Aurora című almanachjár. így jön létre az AuroraKör, amelynek tagjai már Bártfai Lászlónál lelnek vendégszerető tanyára, s ő, valamint nagyműveltségű és szeretetreméltó modorú felesége egy évtizeden át összekötő kapcsai lesznek a magyar Íróknak. Az Auróra-Kör tagjai között találjuk már az újabb irodalom vezéralakjait: Yörösmartyt, Czuczort, Bajzát, Toldyt. Ebben az időben a főváros már két- ségbevonhatatlanul középpontja az irodalomnak. Ez a centralizáció szükséges feltétele volt irodalmunk megerősödésének, teljes kifejlődésének. Hogy szükséges-e még ma is, erről sokat lehetne beszélni. Ennek a kérdésnek tárgyalását és egyáltalán a modern Budapest és a modern magyar irodalom viszonyának megvilágítását máskorra Ígérte az előadó. — A közönség igen nagy melegséggel, lelkesen ünnepelte az előadót nagyértékű és szép előadásáért. Jogakadémiánk köréből. Az Érseki Jogakadémia tanári kara és katolikus hallgatói számára a szokásos ádventi szent beszédek vasárnap, e hó 7-én kezdődtek meg. A szent beszédeket Dambrovszky Imre jogakadémiai hitszónok mondja. — A Jogakadémiai Körben az idén szokatlan buzgalommal folyó, serény munkásságnak újabb tanujelekép, szerdán, dec. 10-én délután 6 órakor, a kör helyiségében (Líceum, II. emelet) báziest lesz a következő programmal: 1. Emlékország. Vers. Irta és felolvassa: Szöllössy Alfréd. 2. A tfiz feltalálása és jelentősége. Irta és előadja: Légmán Leó. 3. Rudnyánszky Gyula. Irta és felolvassa: Szabó Ernő. 4. a) Havasi Kürt. b) Ezt a kerek erdőt, c) Szomorú a nyárfaerdő. Hegedűn előadja: Ajtay Gyula. Vendégeket szívesen lát az irodalmi szakosztály. Belépő dij nincs. A Két Daru testvér történetét nagy haszonnal olvassák ott, ahol a szociáldemokrácia téveszméi megzavarták a fejeket. Az első kiadás elfogyott már Kr.ston Endrének e jó népies füzetjéből, de a második kiadás még kapható, példányonkint 20 fillérjével, Egerben, a Líceumi nyomdában. A Katolikus Legényegylet téli programmját most vettük kézhez. Örömmel látjuk, hogy ez az áldásos intézmény mily lelkesen végzi a maga szép missióját: az iparos segédeknek keresztény szellemben való nevelését. Az idei télre például a következő művelődési eszközökről, alkalmakról és szóiakozásokról gondoskodik: 1. Minden hétfőn és csütörtökön este ‘/,9-tól 7210-ig német nyelv, közvetlen beszélgetés alapján. (Csak a tanfolyamra beiratkozottakra kötelező.) — 2. Minden szerdán 8—10-ig dalárda. (Csak a dalárdistákra kötelező.) 3. Minden pénteken este 7a9-V*10-ig vallásos, szociális tudományos előadások, melyeken a rendes tagok tagsági könyvükkel kötelesek megjelenni. — 4 Dec. 14. 21. Jan. 11. 25. Febr. 8. 15. Márc. 8. 29-ikére eső vasárnapokon délután 5 órakor közművelődési előadások lesznek. (Ezekre az előadásokra mind-n vendéget szívesen látnak. Bedépti díj nincs.) — 5. Ünnepélyek: Dec. 7-én Kolping-ünnepség; dec. 26-án és 28-án karácsonyi színjáték; dec. 31-én tea-estély tombolával; jan. 18-án közgyűlés; február 1-én bál; febr. 22-én bohóc-estély és márc. 15-én színdarab. — Az egyesület foglalkozik egy nyári tanulmányút tervével s erre az egyleti takarékban gyűjthetnek a tagok. — Szép programm- pontok ezek, amelyek — hozzávéve a vallásgyakorlatokat — csak derék, becsületes polgárokat nevelhetnek! Az egri keresztény szociális egyesület megkezdte ismeretterjesztő előadásait, Dec. hó 7-én Subik Károly, hitoktató a Konstantin-jubileum jelentőségéről beszélt. Dec. 8-án Gyürky Vidor, egervárosi káplán, az „Egyház és az iskola“ címen tartott előadást vetített képekkel. Dec. 15-én és 23-án két előadásban Kaiovita Alajos dr. bemutatja kísérletekkel a villamosságot és a távírót. Népszövetségi gyűlés. Az egri kath. nép- szövetségi tagok december hó 8-án délelőtt 10 órakor a kér. szociális egyesület nagytermében gyűlést tartottak. A lelkesítő beszédet Nagy János dr. teológiai tanár, népszövetségi igazgató tartotta, melynek hatása alatt több tag belépett a Népszövetség kebelébe. Apró krónikák. Öngyilkossági kísérlet. Dec. 4-én, Gyöngyösön Barát Erzsébet, aki a gyöngyösi közkórházbau volt ápolás alatt, egy óvatlan pillanatban felakasztotta magát, azonban még idejekorán észrevették és igy sikerült megmenteni az életúntat az életnek. — Elgázolt gazda. Pitlik Demeter domoszlói gazdát a gyöngyösi hetivásáron elütötte egy kocsi, Pitlik oly súlyos sérüléseket szenvedett, hogy most élet és balál között lebeg a gyöngyösi kórházban. A kocsi tulajdonosát keresik. — A gyilkos tüzelöfa. Reiprik Mariska 14 éves kisleányt a gyöngyösi Barna-féle fahámozó-tele- pen, forgácsszedés közben, az ott összehalmozott fahasáb tömegből egy leguruló fahasáb agyon nyomta. Mire segítségére siettek, már halott volt. — Hirtelen halál. Kovács Ignácné szül. Nagy Julianna, 75 éves asszony tegnap, hétfőn, délután 5 órakor Agyag-utca 17. sz. lakásán szivszélhüdés következtében hirtelen meghalt. — Meggondolatlan játék. Hatvanban Macska János és Kasza Mihály 14 éves fiúk egy pisztollyal játszottak. A pisztoly azonban töltve volt és elsült. A golyó Kasza Mihályon könnyebb sérülést ejtett. — Betegség elöl a halálba. Rosner Jenő, az Egri Gőzmalom R.-t. pénz- tárnoka, Budapesten, az István-út 7 számú ház harmadik emeletéről leugrott és rövid szenvedés után meghalt. Az ügybuzgó tisztviselő kinzó gyomorbajára keresett orvoslást Budapesten, s mert ez nem sikerült, elkeseredésében követte el végzetes tettet. Rövid hirek. Színészek Hevesen. Hevesen december hó 6-án Farkas Mihály színtársúlata szíuiszezont nyitott meg. A bemutató az „Aranyesö“ operett előadása volt. — Napközi Otthon Ujhatvanban. A vasutasszövetség Uj hatvanban a Hatvanba bejáró áll. elemi iskolai tanulók részére napközi otthont létesített, ahol állandó felügyelet alatt lesznek a gyermekek. Felelős szerkesztő: ßreznay Imre. Laptulajdonos: Egri érseki líceumi nyomda. irdetések jutányos áron felvétetnek a kiadóhiva alban. Eger 1913. Az érseki lioeam könyvnyomdája.
