Eger - hetente kétszer, 1913
1913-11-29 / 96. szám
1913. november 29. EGER. <96 5 Iskolaügy. A birtokos által fenntartott iskola. A birtokos által fenntartott (1868: XXXVIII. t.-c. 36. §.) iskola magániskolának nem tekinthető, mert nem magánvállalkozás jellegével bír, nem a birtokos személye van felruházva iskoiafeiintartási joggal, hanem a binokelvezet. A birtokos úgy az 1868. évi XXXVIII. t.-c. 36. §-a, mint az 1907. évi XLV. t.-c. értelmében köteles a birtokon lévő tankötelesek iskoláztatásáról gondoskodni. Ez a kötelezettség adja meg a birtokosnak (akár egyén, akár részvénytársaság a birtokos) a közjogi alany természetét és ebből ered az általa fentartott iskola közjogi jellege. Hogy ez valóban így van, igazolja az a ténykörülmény, hogy a kincstári iskolák (itt az állam a birtokos) a törvényjavaslatban (az 1913: XVI. t.-c.) az állami iskolák csoportjába soroztattak, de a képviselőház közoktatásügyi bizottsága kimondotta, hogy ezek felekezeti iskolák, ezt az országgyűlés el is fogadta. Veszprém megye közigazgatási bizottsága 1911-beu egy konkrét es-tben felterjesztést intézett a vall. és közoktatásügyi miniszterhez s abban azt vitatta, hogy a magániskolák jogi természetét az 1868. évi XXXVIII. t.-c. 16. §-a világosan tisztázván, a birtokos, vagy részvénytársaság által fenntartott iskola nem minősülhet magániskolának, mert a hivatkozott törvényszakasz szerint a birtokos nem okleveles tanító, a részvéuytársaság pedig nem iskolafenntartásra alakult társaság. A magániskola fogalmát kellőképen megvilágitja az 1908. évi XLVI. t.-cikkhez, mint törvényjavaslathoz fűzött miniszteri indokolás is, midőn azon iskolákat mondja magániskoláknak, melyek magánvállalkozás jellegével bírván, az iskolatulajdonosnak jövedelmi forrásul szolgálnak. Hogy a birtokosok és részvény társul átok által fenntartott iskolák csakugyan nem magániskolák, tehát nem is felekezetnélkűliek, igazolja az 1896. évi XXVI. t.-c. végrehajtására a közigazgatási bizottságok számára kiadott 4501/896. sz. a. kelt utasítás, mely szerint a pusztai iskolák községi jellegűek és csupán abban az esetben tekinthetők felekezetieknek, amikor azt a birtokos egyedül tartván fenn, az alapítólevélben felekezetinek jelenei ki és az illetékes egyházi főhatóság vezetése alá helyezi. Nyilvánvaló e törvényes rendelkezésből, hogy a birtokosok és részvény- társaságok által fenntartott iskolák magán vagy társulati iskolák nem lehetnek. A vall. és közoktatásügyi miniszter az előadottakat a fennálló törvények alapján helyesnek jelentette ki s utasította a bizottságot, hogy az esetleg fenforgó vitás kérdéseket, a fenti jelentésében elfoglalt álláspontja alapján tárgyalja. Ebből most már világosan megállapítható, hogy az úgynevezett uradalmi, ipari és gyári vállalatok által fenntartott iskolák nem magániskolák, hanem a birtokos (társaság mint jogi személy) által fenntartott felekezeti, vagy községi jellegű iskolák, tehát az 1907. évi XXVII. és az 1913. évi XVI. t.-cikkek rendelkezései rájuk is kötelezőleg kiterjednek és igényük van a törvényben biztosított kedvezményre. Az a birtokos tehát, aki az 1868: XXXVIII. t.-c. 36. §-a alapján a törvénynek megfelelő iskolát tart fenn és az iskola fenntartására azon birtoka után, amelyen az iskola áll, egyenes állami adójának 5°/o-ánál nagyobb összeget fordít, államsegélyre jogcímet nyert, amit szintén miniszteri rendelettel (84108. sz. 1913) lehet igazolni. A tanít ói állást azonban nem a birtokos, hanem az iskolaszék szabályszerű választás által tölti be, s amennyiben a birtokos iskolájának felekezeti jelleget adott, a tanítóválasztás egyházhatósáailag, ha községi jelleget adott, a közigazgatási bizottság által hagyandó jóvá. A birtokos által fenntartott iskola helyi hatósága tehát az a jellegű és létező iskolaszék, amely községnek a határában az iskola fennáll ha az iskola jellegének megfelelő iskolaszék a községben nincs, ügy a törvény rendelkezése szerinti iskolaszék alakítandó akár a községi, akár a pusztai lakosokból. Külön pusztai iskolaszék nem alakítandó. (Vkm. 18778/877.) Mivel a birtokos által fenntartott iskola nem magánjellegű iskola, sem tandíj, sem a 30 filléres tanítói nyugdíjintézeti járulok a tanulóktól nem szedhető. (1908: ELVI. t.-c. 1- §•) A birtokos által fenntartott iskola közjogi intézmény, tehát abból senki ki nem zárható. Most már, eme döntvények alapján, végleg tisztázottnak tekintendő a birtokos (birtokosok, részvénytársaságok) által fenntartott iskola jellege, jogviszonya és rendtartása. Göndör Ferenc. Kinevezések. Jäger Péter nyiregyháza-király- telki, Bodnár Árpád sályi, Képes Lajos makiári, Feisthammel Károly szajoli, Manga Mihály jászapáti tanítóvá, Berencsy Etelka fényeslitkei, Ostrich Mária kőtelki tanítónővé kineveztettek és egyházhatósági megerősítést nyertek. Iskolaépítés. Az egri m. kir. államépítészeti hivatal — mint azt velünk a miskolci Kereskedelmi és Iparkamara közli — a Mikó- falván építendő uj róm. katolikus iskola összes munkálataira versenytárgyalást hirdet, melyet december hó 10-én tartanak meg. Elfogadott határozati javaslatok. A Katolikus Tanügyi Tanács tanítóképzö-szakosztály- ülése elfogadta és országos határozattá emelte a következő javaslatokat: 1. 1. A kát. tanítóság a modern pedagógia kérdéseivel mélyrehatóan óhajt, foglalkozui s a kellő haszonnal járó reformok értékesítését minden erejével előmozdítja. 2. A kísérleti pedagógia és gyermektanulmányozás eredményeit figyelemmel kiséri, ügyét támogatja. 3. Új részletes kát. népiskolai tanterv kidolgozását sürgeti, mely tanterv az állami és székesfővárosi népiskolák tantervének értékes anyagát a kát. népiskolák szelleméhez és viszonyaihoz alkalmazkodva egyesítse. 4. Az uj tanterv bő és részletes utasítással látandó el. Ugyancsak e tanterv szellemében minden tárgyhoz módszeres vezérkönyvek kiadása is kívánatos. 5. A reformok csak úgy terjeszthetők, ha a központ jeles kát. pedagógusokból, kiváló tanítóképző-tanárokból és képzett tanítókból megbízható és erős pedagógiai Írógárdát szervez. Ez csak úgy lehetséges, ha a munkáért érdemes tiszteletdij is járna. A szervezendő Írógárda képezné a kát. tanítók irodalmi szakosztályát. 6. A kát. tanítóság lapja bővítendő és olykép szerkesztendő, hogy a modern pedagógia kérdései, hazai és külföldi keresztény nevelési mozgalmak, szociális mozgalmak, szociális ügyek és egyesületi élet felől rendszeres tájékoztatást nyújthasson. A lapnak tehát ennek megfelelően állandó rovatai legyenek. A lap mintaleckéket is közöljön. II. 1. Néhány kát. tanítóképző mellé szer- veztessék rendszeres nyári tanfolyam. 2. A tanfolyam feladata, hogy kitűnő minta- tanításokat adjon és irányítója, vezetője legyen a tanítói továbbképzésnek. 3. Tanítóegyesűleti és tanítótestületi könyvtárak alapítása céljából állapíttassék meg a legkiválóbb műveket összefoglaló jegyzék. 4. Évenkint küldessék ki néhány kiválóbb kát. tanító külföldi tanfolyamokra és külföldi nevelési kongresszusokra. III. A kát. tanítóság csakis akkor fog eredményes munkát végezni, ha szétforgácsolt ereje egységessé válik. Azért a legsürgősebb és legelső teendő a Kát. Tanítóegyesületek Országos Szövetségének megalakítása minden további ha- lasztga’ás nélkül. Népiskolai és ismétlő-iskolai törzskönyv- nyomtatványok (egy ív 12 tanuló részére) ívenként 5 fillérért bekötve is kaphatók az érseki líceumi könyvnyomdában. Felelős szerkesztő: Breznay Imre. Laptulajdonos: Egri érseki líceumi nyomda. AZ UJ »BBRSON" Gummi- sarKot, '«mindenki viseli,aki eleganciára fce ííeroes járásra valamit éd. tteraonművek, Budapest vit Alapíttatott 1899-ben. Alapíttatott 1899-ben. Vilmos kocsigyártó és fényező Egerben, Almagyar-utca 4. sz., saját-ház. Van szerencsém a nagyérdemű közönséget tisztelettel értesíteni, hogy a, gr 37- készkocsi a mai kor legmagasabb műízlését is minden tekintetben kielégítő ruganyos, új és javított kocsikkal felszereltem. Raktáramban a legfinomabb kivitelű és a legeggszerűbb kocsik állandóan készen kaphatók. — Uj kocsiknál 2 évi jótállást vállalok. Használt kocsikat a legmagasabb árban becserélek. Javítást és átalakítást szolid árban, pontosan és lelkiismeretesen eszközlök. Levélbeli megkeresésre kívánatra személyesen megjelenek. IMP Kész ruganyos kocsi-ülések mindenkor kaphatók. "TWf
