Eger - hetente kétszer, 1913
1913-11-15 / 92. szám
4 EGER. (92. sz.) 1918. november 15. lelkükön viselik az egyház ügyeit s utat-módot keressenek és találjanak arra, hogy a vallás egéröl, amelyre — sajnos! — az utóbbi időben sötét felhők nehezedtek, elűzzék azokat. Csodálatos, hogy még a Világ mondja fanatikusnak a katolikusokat, akik mindent csak a maguk malmára hajtanak (bárha ez a legnagyobb valótlanság!!) És kell e annál nagyobb fanatizmus, bigottság, — vagy nem is tudom hirtelen minek nevezni — ha szándékosan olyanokat magyaráznak ki az elhangzott, nagyon is megfontolandó beszédekből, ami a szónoktól a legtávolabb állott?! Nem alkalmas e hely arra, hogy itt most sorba vegyem a példákat, azonban tessék elolvasni a bészédeket és tessék összehasonlítani a Világ beszámoló cikkével, mindjárt szembeötlik, minő szándékos félremagyarázás és fanatizmus vonül át a beszédek ismertetésén. De nem megyek tovább. Nem bocsátkozom részletekbe. Még csak annyit: akiben oly nagy a lelkiismeretesség, mint amily nagy a Világ gárdájában a lelkiismeretlenség, hasson oda minden erejével, hogy „visszafoglalhassuk az apáink által kardcsapás nélkül átengedett nagyhatalmat“ : a sajtót, amely a mi igaz eszméinknek legyen hordozója világszerte! (Sz,) * Aratás a sivatagban. A katolikus sajtóról van szó; arról, amely — sajnos — csak a sivatagban arathat és nagyon jó, ha olykor-olykor egy marék virágot kap. így beszélt a katolikus nagygyűlésen Krüger Aladár dr., akit Egerben is hallottunk már lelkesen szónokolni a keresztény világnézet mellett, annak érdekében. „Magyarországon 1911-ben kerekszám ezer újság és folyóirat volt s ebből katolikus 100.“ De ez a száz is csak éppen hogy él, jobbára tengődik, leszámítván legfeljebb 8-at, 10-et, amely boldogul. „A keresztény magyarságnak — mondja szintén Krüger Aladár dr. — a maga példás bőkezűségeben milliói vannak úri passziókra, választási virtusokra, ... de a katolikus sajtóra a garast kétszer a fogához verve, háromszor megolvasva, százszoros sóhaj közt adja ki. És ha egy garast adott, feljogosítva érzi magát arra, hogy egy főnyeremény árát kritizálja érte.“ Valóban „800 nem keresztény lap mellett 100 katolikus újság van Magyarországon, de ennek a 100-nak van annyi kritikusa, mint a 800 ellenséges lapnak — előfizetője.“ Tapasztalatból tudjuk, hogy egy sajtóhibát tizen a tányérunkra raknak, egy — nagy ritkán előforduló — tárgybeli tévedést százan fel- hánytorgatnak, de számainknak egész sora jelenik meg úgy, hogy a szerkesztőségen kívül álló tolitól csak egy rövidke hirt is kapnánk. A katolikus sajtónak a legrutabb közönyösséggel, a legbotrányosabb kárörvendéssel és a legmaróbb kritikával fizetnek a — katolikusok. Még az elismerő szót is sajnálják tőlünk, akik pedig — idegőrlő munkánkért — ezt is nagy hálával és köszönettel vennénk, mert legalább ez adna erőt a további küzdelemhez. Mi nem is a sivatagban, hanem a sivatagok sivatagjában vagyunk . . ., ahol mintha mindenki és minden ellenségünk volna. Történelmi strohmannok. Kik azok ? Vázsonyi Vilmos keddi képviselőházi beszéde szerint Széchy Dezső, aki Róbert Károlyért és Kemény Simon, aki Hunyadi Jánosért áldozta föl magát. Szép felfogása a történelemnek, amelyet egyébként várni lehetett a demokrata-lügget- lenségi-pártonkívüli, „legmagyarabb“ honmentő képviselőtől, aki szerint Kinizsi meg Dobó István is csak „kulturbestiák“ voltak. Nos, ilyen hazaffyak tanítják a nemzetet honszeretetre s ezek mondják a másik politikai párton lévőknek, hogy hazafiatlanok, sőt honárulók. * Az egri fürdő hirdetménye. Most, hogy az érseki fürdő csakugyan eladásra kerül és a város tulajdonába megy át, nem érdektelen az a hirdetés, amely 1843. áprilisában jelent meg a Pesti Hírlapban s mely a következőképen szól: „Az egri fürdő, melly hogy egyéb bel- ’s külbajokat, mellyekben több évek során sikeresnek tapasztaltatott, ne említsünk, az aranyérnek minden formáiban kitűnő jeles hatással bir, minthogy az idő a’ legszebb tavaszira változott, a’ jövő hó folytával meg fog nyittatni, mellynek jótéteményeiben részesülni idegenekre nézve nem megvetendő egy ok az élelmezésnek nálunki igen jutányossága, mit a’ pár év óta városunkba vonuló ’s falaink között szép számmal megtelepedő nyugalmazott haditisztek és mások is eléggé igazolnak. A’ nmélt. földesuraság gondoskodásából a’ fürdő közelében, az itt kezdődő jegenyesor végén roppant vendégfogadó készül, ’s legrövidebb idő alatt megnyílik idegenek elfogadására. Költ Egerben április 6kán 1843. Dr. Nagyfejeő, fürdőorvos.“ Nos: e hirdetmény, amely hét évtizeddel ezelőtt kelt, ma nem érvényes, mert „az élelmezésnek nálunki igen jutányossága“ régen fuccs. Ma nem ide telepszenek, hanem — ha lehetne — innét szökuének a drágaság miatt. * Tejszövetkezeteink 1912-ben. E napokban olvastuk, hogy az elmúlt évben 561 tejszövetkezet működött hazánkban. A tagok száma 55,115 volt, az általuk szállított tej mennyisége 74.000,000 litert tett ki. 2.149,940 kilogramm vajat termeltek, mig 1911-ben 2.060,538 kilogrammot. Összes bevételük 10 millió korona volt, az 1911. évi kilenc millióval szemben. A szövetkezetek tagjai újabb befektetéseket tettek állat-állományuk javítása végett. Ez az örvendetes fejlődés ismét aktuálissá tette azt a törekvést, mely a szövetkezeteket egy középpontba akarja tömöríteni. * A katolikusok kulturmunkája Keleten. A francia katolikusok Keleten a művelődés legfontosabb tényezői. Syriában a jezsuiták a beiruti egyetemen kívül 140 iskolát vezetnek, amibe körülbelül 12.000 tanuló jár. A kapucinusok kezén 155 iskola van 6355 tanulóval. A lazaristák vezetése alatt 149 iskola áll, 7338 tanulóval. Egész Keleten a szerzetesek összesen 499 iskolát vezetnek s ez által 36.000 gyermeket részesítenek a kultúra áldásaiban. Ez azonban csak egy mozaikja annak a képnek, amit ellenségeink „az egyház ellensége a kultúrának“ címen szeretnek ismertetni. HÍREK. Eger, 1913. november 14-ón. Tájékoztató. November 15. Az egri főszolgabíró tárgy, napju Kápolnán. „ 15'. A hevesi főszolgabíró tárgy, napja Kiskörén. „ 15. Műsorral egybekötött Katalin-estély. „ 16, 17. Országos vásár Gyöngyösön. „ 17. Pótvásár Tiszanánán. „ 17. A pótervásárai főszolgabíró tárgyalási napja Tarnaleleszen. „ 20. Katonai utóállítás Egerben. „ 21. Katonai utóállítás Hatvanban. „ 22—30. Missió Egerben. „ 30. Advent első vasárnapja. Leszámolás. — A novemberi esküdtszéki ciklus. — Az idei novemberi esküdtszéki ülésszak is véget ért az egri kir. törvényszéknél, mint esküdtbíróságuál. Összesen 5 napig, 4 bűneset miatt, 14 vádlott felett Ítélkezett az esküdtbiróság. A vádlottak közül 1 szándékos emberölés kísérlete, 1 gyújtogatás és 14 halált okozó súlyos testi sértés bűntettével volt vádolva és az esküdtbíróság a következő Ítéletekkel szerzett elégtételt a megsértett jogrendnek. Szombati Lajos hevesi földműves legényt két évi börtönre Ítélte az esküdtbíróság, amiért volt kedvesét, Balog Máriát augusztus 2-án revolverrel lelőtte, mert ez már megunta őt és mással váltott jegyet. A leány felgyógyult. Nagy Kancza István gyöngyössolymosi ember gyújtogatás miatt állott az esküdtek előtt, mert julius 4-én éjjel az apósa házát felgyújtotta és ettől egy másik ház is leégett. Bűnügyében nem hozott Ítéletet az esküdtbiróság, mert a szerencsétlen elmebajosnak látszik és így elmebali állapotának megfigyelését rendelték el. Kovács Simon József, Bakos József, Bakos György, Bakos Lajos. Káli Flórián, Osz- lánczi Sándor és Nagy Pál István erdőtelki legények nagy verekedést rendeztek a falujukban május hó 12-én este és Tóth Lovász Já- .nost annyira megverték, hogy belehalt sebeibe. Az esküdtbiróság két napig tárgyalta az ügyet és valamennyit elitélte. Kovács Simon József 3 évi, Bakos György és József 2—2 évi fegy- házat, a többi 3—3 hónapi fogházat kapott. Kovács József, Péter János, Magyar Lajos, Szilágyi József és Nagy József ecsédi legények korcsmái duhajkodásból kifolyóan halálra verték Tír József gazdaembert, aki a gyöngyösi közkórházbau halt meg. Valamenuyiüket elítélte a bíróság és pedig Kovács Józsefet 4 évi fegyházra, Magyar Lajost és Szilágyi Józsefet 2 évi és 6 hónapi fegyházra, Nagy Józsefet pedig 6 hónapi börtönre. Ezzel a november 3-án kezdődött esküdtszéki ülésszakot nov. 8-án berekesztették. Személyi hír. Szmrecsányi Lajos dr., érsek, titkárával, Kriston Endrével, ma (pénteken) este 6 órakor érkezett vissza székhelyére a fővárosból, hol, mint megírtuk, a püspöki konferencián és a katolikus nagygyűlésen vett részt. Kitüntetés. A király, mint a hivatalos lap szerdai száma jelenti, Molinary M. Emerika irgalmas nővérnek, a Paulai Szent Vincéről nevezett irgalmas nővérek vezetése alatt álló miskolci érseki leánynevelőintézet főnöknőjének, a tan- és nevelésügy terén sok évi kiváló mű