Eger - hetente kétszer, 1913

1913-10-29 / 87. szám

4 EGER. (87. sz.) 1913. október 29. tanítók reményeit a megvalósuláshoz — hálá­san vette tudomásul a tanítóság, de méltán keltett keserűséget az, hogy ismét jelentős különbséget tett az állami és nem állami ta­nítók között. Helyesléssel szögezték le azt a kijelentést, hogy ebbe a róm. katolikus tanító­ság nem nyugodhatik bele s ennek megváltoz­tatása érdekében minden lehetőt elkövet. Az elnöki előterjesztések tudomásul vétele után, bemutatták a legutóbbi közgyűlés jegyző­könyvét, melyet — mivel kíayomatva megjelent és minden tag kezéhez eljutott — felolvasott­nak tekintettek. Bukna Józsefnek nagytei jedelmű, tartalmas, az egyesület működését és állapotát részlete­sen ismertető jegyzői jelentését elismeréssel vették tudomásúl és elhatározták, hogy egész terjedelmében jkönyvbe igtatják. A jelentés Szmrecsányi Lajos püspöknek koadjutorrá kine­vezéséről, majd székfoglalásáról, a b. e. Samassa József dr. bíbornok-érsek gyémántmiséjéről, majd haláláról és az elhunyt főpap nevelési elveiről, a tanítóságról vallott nézeteiről, elvei­ről és a magyar kultúra oltárára rakott óriási áldozatairól emlékezett meg. Kitért az elnök ségben beállott változásról s méltatta Blazse- jovszky Ferenc érdemeit s a Venczell Ede jövő mű­ködéséhez fűzött reményeket szólaltatta meg az uj elnök eddigi működése alapján. Kegye­lettel szólott azután Katinszky Gyula prépost­kanonok elhunytáról, akinek elnöki és általában pedagógiai működését méltatta és az elhunytnak jellemrajzát adta meleg szeretettel. Ezután részletesen szólt a körök működéséről, az elnöki megnyitókról, a tanácskozások színvonaláról, a pályamunkákról, a gyakorlati tanításokról stb. stb., külön és névszerint is. fölemlítvén a leg­munkásabb tagokat. Összesen 79 előadást, fel­olvasást és gyakorlati tanítást tartott 54 vi­lági és 5 egyházi tag. A pályamunkákért nyert sok pályadíj között első sorbrn említette Or- sovszky Gyula nyíregyházi rk. tanítót, akit a M. Tud. Akadémia az 1000 koronás Wodiáner- díjjal tüntetett ki. Végűi több tagnak 25, illetve 50 éves érdemeit jubilálták a körök és az el­hunyt tagok búcsúztatásáról és a központi bi­zottság működéséről emlékezett meg a jelentés. A jegyzői karnak részletes jelentését kö­szönettel vették tudomásul és kimondották, hogy jövőre a köri gyűléseken a tagoknak is­kolán és egyesületen kívüli kulturális működé­sét jegyzékbe veszik és ajközgyűlési jegyző­könyvekben összegezik, mert evvel is munkás­ságra akarja buzdítani a tagokat. A képviseleti közgyűlés ezután egyhangú lelkesedéssel és újból vil. elnökké választotta Kelemen Lajost, ki eddigi működésével rászolgált a bizalomra. Jegyzők lettek: Csanády László dr. (Bukna József helyett, ki egyéb elfoglaltsága miatt nem vállalhatta tovább a jegyzőséget), Róvó Lajos és Gáspár István. Pénztárossá ismét Biró Kálmánt választot­ták meg, kinek pénztárosi jelentését egyhangú­lag tudomásul vették, részére a fölmentvényt megadták és a hátralékok befizetéséről ren­delkeztek. Az Egerben létesítendő Tanítók Házának va­gyona most 15,245 kor. 14 fillér. Ezután a főpásztor elé járultak a közgyű­lés tagjai. Szmrecsányi Lajos érsek az érseki rezidencia középső épületének első emeleti nagy­termében fogadta a közgyűlés tagjait. A fő­pásztor, akit lelkes éljenzés fogadott, Ridárcsik Imre kanonok, érs. irodaigazgató és Kriston Endre titkár kíséretében jelent meg s Venczell Ede t. kanonok, egyházm. tanfelügyelő mint egyesületi elnök a következőkben üdvözölte az érseket: Nagyméltóságu és Főtisztelendő Érsek Úr! Kegyelmes Urunk, Atyánk és Védőnk! Az „Egri Főegyházmegyei R. K. Tanító­egyesület,“ melynek gyűjtő fogalma alatt egye­sítve vannak, az egri főegyházmegye összes népoktatási intézetei, mostani képv. közgyűlése alkalmával megjelent Excellenciád előtt, hogy legmélyebb fiúi hódolatát és tiszteletét kife­jezze és Excellenciád atyai áldását egyházunk és hazánk érdekében kifejtendő kulturális mun­kálkodására alázattal kikérje. Egyesületünk nagy súlyt vetett arra, hogy Excellenciád érseki trónfoglalása után első képv. közgyűlését akkor tartsa, amikor már az egyházmegye tanítósága is Excellenciád magas szíoe elé járulhat. Mi ugyanis mind­nyájan a vallásos és hazafias nevelést önma­gában egyesítő kér. kath. nevelés szolgálatá­ban állunk és mint ilyenek meg vagyunk győ­ződve arról, hogy tanitó-nevelő működésűnkben sem az Egyház által hirdetett tekintélytiszte­let elvétől el nem térhetünk, sem Isten termé­szetfölötti segedelmét nem nélkülözhetjük. En­nek az erős meggyőződésünknek kívántunk ünnepélyes kifejezést adni, amikor Excellenciád kegyes szine elé vágyva-vágytuuk, hogy mint az apostoloknak lánglelkü utóda, az egri fő­egyházmegye főpásztora és legfőbb tanítója iránt érzett mélységes tiszteletünket és törhe­tetlen hűségűnket érseki trónjának zsámolyára tegyük; hogy a világnézetek most dúlő harcá­ban, melynek hullámai a tanítás és nevelés mezejére is átcsaptak a Krisztusi nevelési el­vekhez való hűséges ragaszkodásunkról Excel- lenciádat biztosítsuk; hogy ez elvek szellemé­ben való további munkálkodásunkat Excellen­ciád előtt ünnepélyesen Ígérjük és fogadjuk. Talán fölösleges is hangsúlyoznom, hogy ilyen szellemű munkálkodásunkkal hazafias köteles­ségünket is teljesítjük és pedig nem a parancs szükségességéből, hanem hazaszeretetünk ön­kénytelen föllángolásából. Tiszta szándékunk, nemes törekvéseink, megfontolt Ígéretünk megvalósításához azon­ban — gyarlóságunk tudatában érezzük, — szükségünk van Isten segedelmére és gyámo- litására is. Ezt az isteni segedelmet és gyá- molitást pedig nagyobb mérvben reméljük meg­nyerhetni, hogy ha Excellenciád, ez első kegyes fogadtatásunk alkalmával bennünket és jövendő munkálkodásunkat föpásztori áldásában része­síteni méltóztatik. Midőn Excellenciádnak hálás köszönetét mondok kegyességéért, hogy bennünket fogadni méltóztatott, legmélyebb alázattal kérem mél- tóztassék fiúi hódolat-nyilvánitásunkat kegyesen elfogadni s ránk valamint jövő munkálkodá- J sunkra atyai áldását adni. Szmrecsányi Lajos érsek, meleg, közvetetlen beszédben válaszolt az üdvözlő szavakra s mi­után főpásztori áldását adta a megjelentekre, zárt borítékban kétezer koronát adott át az egye­sületi elnöknek az Egerben létesítendő Tanitók Háza céljaira. Az érsek azután többekkel szívélyes sza­vakat váltott s kegyesen bocsátotta el a köz­gyűlést. A lapunk vezető helyén közölt főpásztori szózat meghallgatása után a képviseleti köz­gyűlés tagjai visszatértek az érseki palota fogadóterméből a Líceumba és folytatták az egyesület védnökénél tett tisztelgés miatt meg­szakított közgyűlést. Venczell Ede t. kanonok, egyházmegyei tan- felügyelő, elnök mindenekelőtt bejelentette, hogy a főpásztor az egyházmegye tanitósázá- val történt első találkozásának emlékére 2000 koronát ajándékozott a Tanitók Háza alapja javára, azután két 200—200 koronás pálya­dijat tűzött ki a legjobbnak Ítélt két tanitás- ügyi pályamunka jutalmazására. A közgyűlés lelkes éljenzéssel jegyzőkönyvbe iktatását ren­delte el a főpásztor ajándékai felett érzett hálájának és köszönetének. Az alapszabályok módosítására vonatkozó tervezetnek tárgyalása következett ezután. A középponti bizottság javaslatára a tervezetet készítő bizottságnak jól megfontolt és teljesen előkészített tervezetét fogadta el a közgyűlés. Nagyobb vita csak a tagsági dijaknak meg­állapításánál és annál a szakasznál volt, amely kimondja, hogy az egyes tanítói körök csak abban az esetben léphetnek be, mint testület, más egyesületnek kötelékébe, ha az erre vo­natkozó határozatukhoz a képviseleti közgyű­lés is hozzájárul. A tagsági dijaknál ugyanis a tervezet a rendes tagok évi dijául 5 koro­nát állapit meg, amelyből 10°/o az egyesüle­tet illeti, 10°/o a körök szükségleteinek födö- zésére szolgál és 80 % a Tanitók Háza alap­tőkéjéhez csatolandó. A tagsági dijat — ké­sedelmes befizetés esetén — az iskolai igazgató­lelkészek a tanító fizetéséből le is vonhatják. Orsovszky Gyula azt javasolta, hogy a tag­sági dijat emeljék évi 7 koronára, melyből 2 korona a Kát. Tanitók Segélyalapját illesse. Mások az 5 kor. tagsági dijnak akként való megosztását kívánták, hogy az egyes körök­nek több jusson belőle. A közgyűlés az ere­deti javaslatot fogadta el és a módosításra vonatkozó indítványokat mellőzte. Ugyanigy történt a más egyesületekbe való belépést sza­bályozó intézkedésnél is, mert azokat, akik túlságos és fölösleges gyámkodást láttak a javaslatban, arról győzték meg az elnök föl­világosító szavai, hogy az egyéni elhatáro­zásra nemcsak hogy nem gyakorol befolyást ez az intézkedés, hanem azt még bizonyos tekintetben előnyösebben függetleníti, mert a körök tagjai szabadon léphetnek be más tanító­egyesületekbe is, és nem kényszeríthetők arra, hogy a körrel együtt, esetleg akaratuk elle­nére, olyan egyesületeknek legyenek akár csak közvetve is tagjai, amelybe tagul belépni nem kívánnak. A Tanitók Háza ügyében az intéző bízott­A. 3LEGBRÄGÄBB I 23'JäEC ■GJOBB "(O'tszroA^MzruicZyUi. AvJiuv-oíyeJo /íruritAjLJ/in oc^UÁIb /ny&rnxiMh/TvcrflfAÍe­'rnivxlr/niklle wM-cmsrie 'trón mzny(rniá<M-cio aj. vödjjgyAzó .ayyákci Ailai/íáéa Főraktár Özv. Wahl Adolfné m. kir. dohány-nagyárudájában.

Next

/
Thumbnails
Contents