Eger - hetente kétszer, 1913

1913-10-04 / 80. szám

1913. október 4. EGER. (80. sz.) 5 Házasságot kötöttek. Szajlai Ferenc föld­műves és Bene Anna földművesnő, Molnár Gás­pár földműves és Fülöp Mária dohánygjári munkásnő, György János földműves és Molnár Anna földművesnő, Hanus János földműves és Csajbok Mária földművesnő, Csutorás Sándor földműves és Erős Mária dohánygyári munkásnő, Kálmán János magánzó és Kreiszel Mária ma­gánzónő, Atkári Károly csizmadia mezőkövesdi és Trajtler Margit varrónő, Becskei József földműves és Molnár Anna dohánygyári mun­kásnő, Pogonyi György földműves és Pogonyi Borbála földművesnó, Nagy Sándor földműves és Varga Anna földművesnő egri lakosok. Halottak névsora. Özv. Kohn Antalné szül. Bóth Terézia magáuzónő 82 éves, Sütő József 7 hónapos, Göböly József kocsis 60 éves, özv. Kelemen Mihályné szül. Tamasi Rozália 87 éves, Tregova Anna 3 hónapos, Jónás Teréz 4 hónapos, Fehér Gábor földműves 36 éves, Nagy G. Imre földműves 38 éves, Mészáros Julianna 2 éves, Timon Tamás 12 napos, özv. Hangácsi Jánosné szül. Bóta Erzsébet föld­művesnő 79 éves, Laczi Ferenc pinczér 27 éves korában. Népesedési statisztika. Eger városában a folyó év Ill-ik negyedében született összesen 249 gyermek, meghalt 231 egyén és házassá­got kötött 62 pár. Apró krónikák. Az alkohol. Hasznoson is csak korcsma a korcsma, ahol bizony nem egyszer vérrózsákat fakaszt az alkohol. A hasznosi korcsmában sem történt egyéb, minthogy Szőke András és néhány társa „italozás“ közben rá­támadt Laigut Ferencre és amint ez már ilyen­kor szokás, néhány helyen kilyukasztották a bőrét. — Mentés az utcán. Csütörtök délelőtt Singer József öreg ember az Újvilág-utcai zsidótemplomból kijövet hirtelen rosszul lett és összeesett. A mentők beszállították a kór­házba. — Elveszett arató. Magyar József 56 éves, nős, családos, hevesi aratómunkás még a nyá­ron aratni ment az abaujmegyei Halmaj köz­ségbe. Innen julius 31-én Szikszóra indult, ha­nem oda már nem érkezett meg és teljesen nyoma veszett. A családja kérelmére a hatóság körözteti. — Leégett cséplőgép. Füzesabonyban Mlinkó Áron 2000 koronára biztosított cséplő­gépe leégett. Minthogy a tűz okául szándékos­ságot sejtenek, a kir. ügyészség a vizsgálatot elrendelte. Minden alapvizsgára-, szigorlatra-, ügyvédi vizsgára készülő-jelölt forduljon tanácsért és útbaigazításért a Dr. Dobó Jogi- és Ügyvédi Sze­mináriumhoz, mielőtt a készülést megkezdené. Feltétlen szüksége van minden jelöltnek be­vezető tanításra, szakszerű utasításra és ma­gyarázatra. Enélkül a tankönyvekből készülve az anyag előtte nehézkes elv és szabálytömeg. Az intézet fokozatosan bevezeti az illető vizs­gái tárgyakba. Szorosan alkalmazaodik a ta­nárok kérdezési módjához és felfogásához. Az intézet utján eléri a célt, rövid idő alatt elkészül, biz­tosítja vizsgája sikerét, tudása a vizsga-követelmények­nek mindenben megfelel. Vizsgájára feleslegeset nem tanul. Ami fontos; az intézetünkben nyomatékosan lesz kiemelve. Otthonkészülök számára rövid, össze­foglaló jegyzeteink vannak; mindenkor a vizs­gaviszonyoknak megfelelők. Az intézet díjmen­tesen küldi meg a Jogi vizsga letétele cimű és az ügyvédi vizsgára vonatkozó kiadványát. Néhány előadást mindenki díjmentesen hall­gathat végig a módszer megismerése végett. Felvilágosítás és eljárás mindennemű egyetemi és vizsgaügyben díjmentes. Levélbeli megke­resések e címre küldendők: Dr. Dobó Jogi- és Ügyvédi Szeminárium Kolozsvár, Bolyai-utca 3. Színház. A diákhercegnő. Kedden este ismét premier volt. A „Diáküerceguő“ cimű operettet mutatta be a társulat. A darabot komolyabban mérlegel­nünk alig kell. Azok közé tartozik, amelyek hamar elröppennek. Nem akarnak örökérvé- nyüek lenni, nem nagy az igényük. Rendelte­tésük mindössze az, hogy egy-két este mulat­tassanak s ennek ez a kedves, poetikus operett, ha nem is fényesen, de többé-kevésbbé meg is felelt. A szöveg a Willner és Bodánszky ope­rettgyártó társascég munkája. Az első felvonás unalmasabb részeit leszámítva, elég hangulatos és néhány jelenete igen sikerült. A darab me­séje az első és második felvonásban sok helyütt emlékeztet a Heidelbergi diákéletre, természe­tesen attól messze marad, mert — főleg az utolsó részben — a mai operettek üressége ráüti bélyegét. A cselekmény egy hercegnő körül forog, aki leereszkedik a lumpoló diákok, a göppingeni egyetem hallgatói közé. Ezt a helyzetet használja ki a darab néhol elég szel­lemesen. A Hirschfeld Félix alakjának beállí­tása pompás. A végén persze az operettekben előirt házasságok nem maradnak el. Kár, hogy a harmadik felvonásban néhány ízléstelen és oda nem tartozó kupié befeketítette az operettet. A darab muzsikája nem sokat mondó, egy­szerű. Mindössze egy-két fülbemászó dallam van benne. A táncbetétek ügyesek. Az előadás az operett személyzet őszi búcsújához méltóan, jó volt. Tisza Carola, mint a babeni fejedelem fia, pajkos joghallgatócska volt. Kedvesen, me­legen játszott. Tisztán csengtek dalai. Tánca hatásos volt. Halmos Mici a főszerepben, Miskey a tanáraira gúny verseket irkáló fódiákkolompos szerepében rászolgáltak a meleg elismerésre. Eltalálták a kellő hangot és odaadással ját­szottak. A kedvenc Holtai (Hirschfeld Felix) volt és méltán. Hűen teljesítette szerepének követelményeit. Apró mókáival gyakran neve­tésre fakasztotta a közönséget. Táncművészete teljesen érvényesült. Füredi (Flemming dr. ta­nárnő), D’Arrigo (Von Strellingen Kurt), Vidor (Baben-Baben fejedelme) sikeresen tolmácsol­ták szerepöket. Dózsa koresmárosa tökéletes volt. Általában Dózsa minden szerepét, még ha je­lentéktelen is, a legapróbb részletekig hűen ki szokta dolgozni. (Csak épen azt nem tudjuk megérteni, hogy miért kell egy ambiciózus, tehetséges, a súgóra sohasem rászoruló drámai színésznek minduntalan operett statiszta sze­repeket adni, holott annak, hogy mást is tudna adni, már több esetben sikerült tanujelét adta!) Cserényi (főudvarmesternő) élethű volt, Bátorinak, sajnos, ezúttal nem jutott jelentős szerep. Liptai, Nyulassy, Hamvai, Hegedűs és a többiek is sokat fejlődtek e színi szezon alatt,. A zenekar ki­fogástalan volt. A rendezés Rátkai érdeme. A darab a bemutató alkalmával bérlet­szünetben ment telt ház előtt. A szerdai meg­ismétlés szintén telt házat vonzott. Tisza Carolát és Halmos Micit tisztelőik virágcsokorral lepték meg. (F.) A telefon. Palágyi Lajos színtársulata be­fejezte Egerben az idei színi szezont és be­vonul téli szállására, Miskolczra, ahol holnap lesz a szezon-nyitás. Ez a hét bucsuzkodásokkal telt el. Kedden és szerdán az operett-személy­zet, csütörtökön és ma, pénteken a drámai személyzet búcsúzott az egri közönségtől. És a bucsuzás nem volt fájdalmas. Mind a négy estén derűs kacagás töltötte be a Házat. A for­dulatos, ötletes jelenetek egymást érték, hanem azért a két utolsó estén utóíze is volt a ka­cagásnak. Még a legedzettebb törzs-színház­látogatók is különösnek találták, hogy miért éppen a Telefon ledér frivolitásain kellett leg­utoljára — kacagni. Vígjátéknak nevezték el a darabot, valójában pedig telivér francia szín­padi pornográfia, a — legvaskosabb kiadásban. A meséje és cselekménye még csak nem is a megszokott könnyűvérü francia pikantériákon épül föl. Durva perverzitás az egész. Hanem a mesét megjátszó alakok jók és alakításuk elismerésre méltó. A fő női szerepeket Retteghy Margit (Germaine) és Vajda Ilonka (Mamette) játszották és bájos művészetük az erkölcsi mocsárban is fényesen érvényesült. A férfiak közül Vidor és Doktor (két orvos), Fenyő Emil (Serpolet) és D’Arrigó (Rocrense) aknázták ki szerepkörük összes előnyeit. Makai Berta (Clára) kis szerepében szintén sikert aratott; partne­rének, Császár Kamillának (Eveline) pedig ez­úttal tökéletesen sikerült összetévesztenie a színpadot az orfeum deszkáival, mert olyan lehetetlenül szűk és lenge öltözékben jelent meg a lámpák előtt, aminél még az a bizonyos paradicsomi kosztüm is kevesebbet mutat. Azt azonban készséggel elismerjük, hogy a darab miliőjében ő volt a legstilszerübb alak. (K.) Iskolaügy. Katona-tanítók. Az 1870—71-iki nagy német világháború után világszerte ismeretes lett az a mondás, hogy a franciákat a német tanítók verték meg. A hadvezetőségek az átvitt értelmezésben helytálló véleményt magukévá tették. Az idők folyamán a hadsereg a népnevelés hatalmas tényezője lett. Tisztikar, egyes polgári rajongók, váll­vetett munkával „ifjúsági nevelést“, „analfa­béta oktatást“ teremtettek. Hála Istennek. Eddig rendben volnánk. Egy-két miniszteri el­ismerés a polgári szakembereket nem elégítette ki. Méltán. Az ingyen küzködők tábora meg­csappant. A két akció közül a fontosabb, „az analfabéták oktatása“ stagnál. Az uj védőtörvény besoroz füt, fát. Az eddigi jobb elem nagy része az elemi iskolai képzettséggel öltötte magára a cifra mundért. A kevésbbé alkalmas bevonulok nagy százalé­kát a korai munka őrölte meg az élet kezdetén. Az irás, olvasás mesterségére nem maradt idő. Az analfabéták száma — előre jelzem — meg­döbbentően szaporodni fog. Nem tárgytalan talán, ha a kezdet kez­detén egy látszólag merész, de igen kívánatos indítvánnyal fordulok a mi honvédelmi minisz­terünkhöz, Hazai báróhoz: Szervezzenek zászlóaljanként egy katona-tanítói főtiszti állást. Nem ördögi mesterség. Nem teher. Áldás száz meg százezer parasztgyerekre, kenyér két-háromszáz tanítónak. Az indítvány realitását megokolom a kö­vetkezőkkel : 1. A tisztikar munkamegterhelése az utolsó tiz év alatt a hatszorosára növekedett. A csa­pattiszti létszám, nem a papiroson, de kint a kaszárnyákban, az elvezénylések folytán a fe­lére csökkent. Szellemi foglalkozást kívánni tőlük, szol­gálati időn kívül, közcélra, embertelenség lenne. 2. Polgári iskolák tanítóitól ingyen munkát a mai nehéz megélhetési viszonyok mellett nem kívánhat senki; nem tekintve azt, hogy a munka eredménye, katonai fegyelem híján, édes-kevés. VÉDJEGY ClfJISP ü JV I/EGD0ÄGÄBB A. ! & StJp”"(O^voMs/tciAi.á-cÁ-ta^stjyyíJí, p ft... 'zrurbtMsÁmiuTjJiaJl /nycnn&X£aAzo£-A£& mi/nxt&nüußewJMmm# vtx/n í ^ MaiuUa Főraktár Özv. Wahl Adolfné m. kir. dohány-nagyárudájában.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents