Eger - hetente kétszer, 1913
1913-01-25 / 8. szám
1913. január 25. EGER. (8. sz.) 3 rekvése, sanyarú kuporgatása mellett összegyűjt félannyit, amennyit Pallós—Pollák ur ifjú korában egy negyedév alatt költött becses személyére. HÍREK. Eger, 1913. január 24-én. Tájékoztató. Január 25. Az Egri Dalkör hangversenye. „ 26. A hevesmegyei önálló kereskedelmi és iparkamera ügyében nagygyűlés Egerben „ 26. Ismeretterjesztő előadás a föreáliskolában. „ 26. Az Egri Club közgyűlése. „ 28—29. A Kereskedelmi és Iparkamara tagjainak választása Egerben és Gyöngyösön. „ 29. A szimfonikusok hangversenye. Február 1. Ismeretterjesztő előadás a Kér. Iparoskörben. „ 1. Az „Úri Banda“ estélye. „ 2. Gyertyaszentelő Boldogasszony. „ 2. Ismeretterjesztő előadás a főreáliskolában. „ 2. A Kát. Legényegylet jelmezestélye. „ 2—3. Országos vásár Gyöngyösön. „ 3. A Hevesmegyei és Egervidéki Jótékony Nőegylet jelmez-estélye. „ 3. Hónapos állatvásár Egerben. „ 3. Hatvani főszolgabíró tárgyalási napja Apeon. „ 5. Hamvazó szerda. „ 5. Katonai utóállítás Egerben. „ 5. Tiszafüredi főszolgabiró tárgyalási napja Tiszaigaron. „ 9. Ismeretterjesztő előadás a főgimnáziumban. „ 9. Országos vásár Poroszlón. „ 10. Közigazgatási bizottság ülése. „ 10—11. Országos vásár Hatvanban. „ 10. Pétervásárai főszolgabiró tárgyalási napja Nagybátonyban. „ 11. Katonai felülvizsgálat Egerben „ 15. Ismeretterjesztő előadás a Kér. Iparoskörben. „ 15. Egri főszolgabiró tárgyalási napja Kápolnán. „ 15. Hevesi főszolgabiró tárgyalási napja Kiskörén. „ 15—16 Hangverseny a főreáliskolában. „ 16. Jubiláris ismeretterj. előadás a főgimnáziumban. A piros lámpás. — Az egri diákok réme. — Megnyílt a jégpálya. Van öröm a diákok között. Mindenki erről beszél. A szülők, kik félve gondolnak a félévi értesítőre, egész ostrom alatt vannak. A sok erős fogadás, hogy akkor még szorgalmasabban, még jobban fognak tanulni, végre hatnak, és a múzsafiak jeggyel vonulnak a jégpályára. Nem fáznak egy cseppet sem, ha mindjárt 12 fokos is a hideg. És nem késnek el egyszer sem. Igazán gyönyörűség nézni őket. Ennyi vidámságot, sok idő elmegy felettünk, mig együtt látunk. így a nézőközönségnek is kijut az élvezetből. Itt apró-cseprő gyerekek próbálják az első lépéseket. Százszor elesnek, de azért egyik sem sír, egyik sem haragszik. Ott már ügyesebben mozognak és vannak egypáran, akik szinte művészek. Öröm nézni az egészséges, kipirult arcokat. Az egész pálya hangos a vidám kacagástól. De mi történt egyszerre ? A vidám arcok komollyá válnak. Mint valami végső küzdelemben részt vevők, sietnek még legalább egyszer körülmenni . . . Aztán mindennek végei Megjelent a piros lámpás, mely bombaként hat a diákok között. Óh, az az átkozott piros lámpás, mennyi keservet és bánatot hoz az egri diákra! De hogyan tudták ezt a piros lámpást olyan pontosan megszerkeszteni?! Nincs a technikának olyan csodálatos pontosságú találmánya, mint ez, mert mindeniknél — még a legbámulatosabb szerkezetű kronométernél is — lehet valami zavar. Ennél soha. Másutt ugyanis 6 órakor van hat óra, de a jégpályán akkor, amikor a vidámságbontó piros lámpás megjelenik. És a piros lámpás csalhatatlanságá- ban senki sem kételkedik, pedig mennyi indulatos tekintet irányul felé. A piros lámpás azonban nagyon jól tudja, hogy az ő megjelenésének — bármily fájdalmasan hasson is — nagyon sok jó oldala van. Bizonyára igy beszélget ilyenkor magában: — Kedves fiatal barátaim! Igazatok van, mikor haragosan néztek reám, mert megzavarom a mulatságtokat. Ismerlek már én titeket aunyira, hogy belelátok a lelketekbe. Ti, mikor elragad benneteket a játék heve, a világ minden szeknndáját szívesen vállalnátok, csak itt maradhassatok még egy darabig .. . Higyjétek el, nem irigylem én tőletek a mulatságot; nem azért jelenik meg az én haragos vörös fényem, hogy a ti kedveteket rontsa, hanem inkább azért, hogy titeket a kötelességeitekre figyelmeztessen. — Olyan vagyok én, mint az élő lelkiismeret, melynek szavát nem szívesen halljuk, de amelyre hallgatni nagyon helyes erkölcsi életelv. — Kedves fiatal barátaim! Az élet nemcsak mulatság, nem csupán szórakozás, hanem a kötelességeknek, a munkának szakadatlan láncolata. A kötelesség, a munka útja nem olyan sima, nem olyan élvezetes, mint a jégpálya tükre, hanem szúrós, rögös, melyen — kivált eleinte — nagyon nehéz haladni. Nehéz, de az méltó az emberhez, mert a munka fölemel, a munka megtisztít, a munka jobbá, nemesebbé tesz és a munka — ha megszokjuk — élvezet, életszükséglet, mely anyagi jólétet teremt és — mivel elvon a rossztól, tiszta erkölcsi világot . . . — Ne haragudjatok azért reám, mert én a javatokat akarom, boldogságtokra törekszem. Nem avval, hogy pillanatra nyújtok örömet, élvezetet, hanem avval, hogy a jövő biztosítására serkentelek titeket. Látjátok, én valóságos jótevőtök vagyok, nem pedig — mint ti gondoljátok — rosszakarótok. ... És a piros lámpás haragos fénye — rózsaszínűvé változik. Őszi rózsa. Személyi hír. Spitkó Lajos kir. tanácsos, a pestvidéki tankerület főigazgatója tegnap végezte be hivatalos látogatásait középiskoláinkban s ma délelőtt utazott vissza székhelyére. A főreáliskolában ma főigazgatói szünet van. Kinevezés. Király őfelsége Búzás Iván és Laszy Józset dr. egri kir. törvényszéki albirókat, állomáshelyükön való meghagyással birákká nevezte ki. Ismeretterjesztő előadás a főreáliskolában. Vasárnap délután 4 órakor Böröezffy Kálmán tanár tart előadást a főreáliskolában. Az előadást vetített képekkel kiséri és tárgya a „francia gothika.11 Tiltakozó gyűlés az adótörvények ellen. Vasárnap délután az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülés gyöngyösi helyi szervezete népes közgyűlést tartott Gyöngyösön, a város közháza nagytermében és az uj adótörvények életbeléptetésének elhalasztása mellett foglalt állást. Az előadói tisztet Balkányi Kálmán, az OMKE. titkára töltötte be, aki hosszasan fejtegette az uj adótörvények hátrányait. Majd Rosenfeld Emil határozati javaslatot terjesztett elő, mely szerint az uj adótörvények életbeléptetésének 1914. január 1-ig való elhalasztását, a törvényeknek revízió alá vételét és a betegápolási pótadónak 10% helyett, a régi 5%*ra való visszaállítását követelik. A közgyűlés ehhez a határozati javaslathoz hozzájárult. Jelmezestély. Az Egri Kát. Legényegylet 1913. évi február hó 2-án (farsang vasárnapján) saját helyiségében zártkörű jelmezestélyt rendez, a belépődíj személyenkint 1 korona. Kezdete este 8 órakor. A jelmezesek felvonulása llt9 órakor. Az Országos Pázmány-Egyesület, a katolikus irók és hírlapírók egyesülete, január 30-án, (csütörtökön) d. u. 6 órakor tartja Budapesten, a Szent-István-Társulat dísztermében XV. rendes közgyűlését, amelynek napirendje a következő: 1. Elnöki jelentés. 2. A főtitkár jelentése. 3. A védőiroda jelentése. 4. Pénztári jelentés és a számvizsgáló-bizottság javaslata a fölmentés megadása tárgyában. 5. A tisztikar választása, 60 választmányi és 3 számvizsgáló-bizottsági tag választása egyévi időtartamra. 6. Esetleges indítványok. A közgyűlés napján este 8 órakor a Budapesti Kát. Körben Pázmány-lakoma. A szimfonikusok szerdai hangversenyére, mellyel a vonal alatt foglalkozunk bővebben, a Bauer H. cégnél lehet előjegyezni, illetve jegyet váltani mérsékelten fölemelt színházi árak mellett. Az érdeklődés, amelynek a magasabb rangú és tiszta művészet szempontjából csak örülni tudunk, igen nagy s a legkedvezőbb reményekre enged következtetni. Részletes felvilágosítást adnak a plakátok. Helyettesítések a jegyzői karban. Az egri járás főszolgabírója a fölfüggesztés folytán megüresedett makiári rendszeresített segédjegyzői állásra Gremsperger Ferenc füzesabonyi rendszeresített segédjegyzőt, ennek helyére pedig Papp Kálmán oklev. segédjegyzőt rendelte ki; a tiszafüredi járás főszolgabírója a szintén felfüggesztés folytán megüresedett sarudi községi jegyzői állásra Sólyom József tiszaszőllősi segéd- jegyzőt, mig a pétervásárai járás főszolgabírója a lemondás folytán megüresedett bátori körjegyzői állásra Szajcz István pétervásárai rendszeresít ettsegédjegyzőt rendelte ki helyettesekül. Kabaré est volt tegnap este a városi színházban. Pintér Imre, Parlaghy Kornélia és Szemere György bohóságain majdnem telt ház kacagott. A Pintér Imre enemű estélyeiről azért emlékezünk meg szivesen, mert sok-sok tréfája mellett is a tisztes hang jellemzi. Egyszóval: nem kell mindjárt erkölcstelen ostobaságokra gondolni, mihelyt kabaréról van szó. Városi képviselő-választás. Gyöngyösön az V-ik választókerületben városi képviselő választás volt. A választást Török Kálmán prépost-plébános, választási elnök vezette. Rendes taggá Kornics Antalt, póttaggá Nagy Ferencet választották meg. Az álapostolok szócsöve. A belügyminiszter a Budapesten megjelenő „Népszava“ c. politikai napilapnak utcai árusítását, illetve terjesztését az ország egész területére nézve megtiltotta, mert a lap „hosszabb idő óta a fennálló állami és társadalmi rend ellen irányuló s osztály elleni gyűlöletre izgató cikkeket közöl.“ Majzik Viktor alispán a miniszter rendeletének, Hevesvármegye területére nézve azonnal érvényt szerzett és a lap házaló és utcai elárusítására kiadott engedélyét, újabb intézkedésig, visszavonta. Újszülöttek. Eger városában a lefolyt héten (1913. január 17 tői 23-ig) a következő születési esetek történtek: Veres Mihály szabómester Sándor, Turcsányi András kőművessegéd Erzsébet, Tamasi János gyári munkás Mária és Anna (ikrek), Bozsik Sándor napszámos Terézia, Vincze István gyári munkás József, Lintaller János napszámos Sándor, Őszi Antal földműves Antal, Koreny József festőművész Gyula, Bús Aladár zenész Aladár, Grünstein Ilona Lajos, Stein Oszkár utazó Hona, Molnár Ignác bérkocsis Piroska, Puskás József máv. pályamunkás Béla, Kohn Salamon pék-mester Margit, Szilágyi Gizella szobaleány Mária nevű gyermeke. Eljegyzési tábla. Bóta Gábor földműves és Vincze Erzsébet gyári munkásnó egri, Sándor János cs. és kir. gyaloeo-f és Kelemen Margit hajadon egri, Varga Gyula kovács-segéd és Rozsházy Róza varrónő egri lakosok — jegyesek. Házasságot kötöttek. Csetényi László kőműves-segéd és Rida Mária varrónő egri, Joó Ignác földműves és Túri Rozália földművesnő- egri, Bóta Sándor földműves és Vladár Erzsébet földmflvesnó egri, Csanádi János földműves
