Eger - hetente kétszer, 1913
1913-08-30 / 70. szám
1913. augusztus 30. EGER. (70. síri zolásban kellő eredményt elért tanulók meg- jutalmazására 615 koronát fordítottak az alapítványok kamataiból és a gyűjtött adományokból. 8. A kereskedőtanonc iskola. Az egri kereskedő-tanonc iskola 1912/13 tanévi értesítőjét Szőke Sándor igazgató közli A rendes évi beszámoló meleg hanga uek rológgal kezdődik. Ifj. Hám Lajos felügyelőbi zottsági tag és Skultéthy Béla kereskedőtanonc iskolai tanító elhunytáról emlékezik meg sze retetteljes részvéttel az igazgató. Az iskola belső életében nem zavarta semmi a tanítói kar békés és nyugodt munkálkodását. Csak az iskolamulasztások aposzt- rofálásánál jegyzi meg az igazgató, hogy az iskdalátogatás az üzletfőnök érdeme, avagy hibája inkább, mint a tanulóé s mindjárt rámutat az idei 592 felnapi mulasztásra, melyből csak 17 a nem igazolt, tehát 575 mulasztás minden súlyával az üzletek könnyen igazoló hajlamára és nem a tanulók betegségére esik, amit az is bizonyít, hogy mig három kereskedőnek tanulói egyetlen órát sem mulasztottak, addig két üzletfőnök közül az egyiknek 87, a másiknak 106 félnapot mulasztottak a tanulói. Az iskola tantestülete az igazgatóval együtt három tagból és három hitoktatóból áll. A tanulók száma 71 volt, kik közül a tanév folyamán kimaradt 6 és fölszabadult 3. A tanulók osztályok szerint igy oszlottak meg: az I. osztályba 34, a li ba 26, a III-ba 11 járt. Vallásra nézve a tanulók közül 35 róm. kát., 2 ref. és 34 izraelita. Az iskola fönntartására 2900 koronát fordítottak. 9. Az állami népiskolák és ovodák. Az egri állami elemi iskolák és ovodák értesítőjét az 1912/1913. tanítási évről Csep- reghy Gyula és Vadász Lajos igazgatók állították össze. Három kiemelkedőbb mozzanatot találunk följegyezve az iskolai év történetére vonatkozó igazgatói jelentésben. Egyik a népiskolai növendékek által, karácsonykor, a Kát. Legény- egylet dísztermében előadott pásztor-játék, amely 228 kor. 26 fillér tiszta hasznot hozott az iskolával kapcsolatos „Napközi Otthon“ alapvagyonának gyarapítására. A másik, magának a „Napközi Otthoninak áldásos működése, mely Csoór Szeréna tanítónő vezetése és Deák Mária tanítónő felügyelete alatt 40—50 szegény iskolás gyermeket látott el a téli négy és fél hónapon át (dec. 1-től apr. 15-ig) meleg étellel és gondos felügyelettel a délelőtti és délutáni tanítási idő között. A harmadik a Cifranegyedi Ifjúsági-egyesület és a vele kapcsolatos Népénekkar eredményes működése, mely az idén (febr. 16.) a Földműves Olvasókör dísztermében először lépett föl nyilvánosan, mint számottevő kulturtényező, a nagy közönség előtt. Sajnos, az igazgatóknak panaszuk is van, amelyet a gondjaikra bízott isko’ák érdekében a nyilvánosság elé visznek az értesítőben. A belvárosi fiúiskola termei sötétek és miazmák- kal telitettek. A Cifratéri iskolában két teremnek falazata annyira nedves, hogy belőlük „nem sokára forrást lehet fakasztani.“ A Szvorényi úti iskola termei zsúfoltak, uj osztállyal fejleszteni kell. Általában pedig t városi hatóság az iskolamulasztásokuak bírság dása körül nem jár el kellő eréllyel, mert ,. ?oha nem volt Egerben annyi iskolakerülő g; érmék, mint a most leperdült iskolai évben.“ Hát bizony ez súlyos panasz, azonban mert mvosolni lehet, sőt kell, bizonyára nem hagy ák sokáig panasznak az illetékes hatóságot, A tanítótestület, a két iga; gatóval együtt, 12 tauítóból, 15 tanítónőből, ' óvónőből, továbbá 6 róm. kát., 1 ref. és 3 izr. hitoktatóból áll. A tanulók száma az év el íjén 1312 volt, kik közül kimaradt 58, más is :olába ment 50 és igy az év végén 1204 ve It. Vallásukra nézve a tanulók közül 1034 ró n. kát., 2 gör. kát., 33 ref., 3 ág. ev., 132 iz . A mulasztott félnapok száma 24,581, melyek! ől 6259-et nem igazoltak a mulasztók. A hét állami óvodába 483 fi 1 és 543 leány, összesen tehát 1026 gyermek jí rt. —szky. Iskolaügy. A patronázs és a tar tóság. III. A patronázs-érzésnek az er iberiség szivében való meggyökerezése a társ utalómnak abban a részében fog végbemeni i, hol valláserkölcsi alap adja a lélek életé lek táperejét. — E felfogás, e meggyőződés serkentett és irányított soraim Írásánál arra, hogy a mate- rialisztikus önzés, az abszolút i, dividuális felfogással szemben a kér. etika, a kér. szeretet erényeiben keressem orvosságát annak a társadalmi nyomorúságnak, mely le myházait, ifjú bűnösök börtöneit az emberi sze etetlenségnek köszönheti. Mikor fejtegetéseimben a ta útó tevékenységét különösen az iskola és ifj [sági élet körébe utallam, nem zártam el ezze. a patronázs- mozgalom társadalmi utón való t látogatásától, de különös súlyt kívántam helye; ni arra, hogy a fiatal nemzedék helyes nevelését sl mi, nevelőtanítók szolgáltassuk anyagát a j ivó filantróp- társadalmának. Hogy a patronázs- srzés áldásait szórja az emberiség szerencsétle tjeinek meg- hasonlott lelkére, abban nagy i észe lehet a tanítóságnak. E súlyos termész< tü probléma megoldásának kulcsát abban lát un, hogy az újkori nevelői iránnyal szakítva, * lélek, ajellem nevelésére nem több időt, han m iskolai életünknek minden pillanatát használjuk } ?/. A francia laikus kollégák eszme- és érzés-vilá fától messze, sőt szemben kell állanunk, ha cél iáink, törekvéseink sikerét elérni akarjuk. A; evangélium szellemétől nem lehet elszigeteli] magunkat, hacsak az egész mozgalmat nem i karjuk eredményében kockára tenni. Erkölcsi erők jelenlétére szükség van ott, hol az e kölcsi érzésekből fakadó akció kiépítéséről ’ an szó. 3 a vallás nem volva-e az erkölcsi e’ők tőkéje? — E kérdésre adott felelet világ t a mi uta- inkra. melyeken teljes odaadással dolgoznunk kell. A vallásos érzés ápolása nélkii a eyermek- javítók, otthonok, menházak illuzd riusak lesznek abból a szempontból, mely a kiskorú bűnösöknek — elhagyott árváknak és lelenceknek nemcsak eltartására, javítás ára, hanem jellembeli és munkáskiképzésére s törekszik. Egy jónevű iró soraiban ezeket olvashatni; „Akik korunknak szellemét eleme ;ni kezdték s tudták, azok a történelmi mate dalizmus, a kapitalizmus, a laikus erkölcs kor mák szellemében meg is találták a keresztéi y gondolkodás hiányának ijesztő nyomait és látását.“ — A most nevezett hármas antant ti hát hadiállapotban van a keresztény gondolkodással. Már most történelem-vizsgálódással kisérve az emberiség fejlődését, életét, képtelenség lesz nem látnunk, hogy az emberbaráti érzés nyíló virágjai, a kér. felebaráti tettek fenti triászának körében sohasem találtak istápolókra, elnyomóikra azonban mindig. A keresztény gondolkodás, a vallásos lélek azonban mindenkor termékeny oázisa volt az irgalmas és könyörületes tetteknek. Már pedig a patronázs mozgalom csakis ezekből táplálkozhatik, mert szom- juhozza a szeretetet, melynek jósága a vallásos lélek mélységében termeli az irgalmas szamari- tánusi érzést. A pedagógia ha valóban és őszintén akar a patronázs szolgálatába állani, nevelői munkáját három helyről táplálhatná, erejét három forrásból meríthetné. S ez ősforrások ; Isten, a sinai hegy két kőtáblája s a betlehemi istálló. Ami a tanítónak társadalmi téren gyakorolt patronázs-tevékenységét illeti, ezt természetesen az egyes helységek különleges viszonyai szabják meg részletesen. Vannak azonban olyan ágai a patronázs tevékenységnek, melyek nagyjában mint korbeli és úgyszólván, az egész társadalmi életben feltalálható sebek várnak orvoslásra. A tanító, megalakítva a patronázs- szervezetet, ezzel az ügy iránt nagyobbkörü érdeklődést biztosit. Találja meg módját a vidéken már fennálló, akár orsz. vagy kát. patronázs központi egyesülettel való társulásnak. A helyi szervezetek különös figyelemmel kisérjék az iskolába be nem Íratott tanköteleseket, s hassanak oda, hogy az elüljáróság őket az iskolába terelje; gondoskodjanak tankönyvekről — mert ezek legtöbbje a helységen kívül lakó szegény szülők gyermeke — talán ruházatról, olykor meleg ételről. A serdülő korban levő szegény és elhagyott ifjakat alkalmas mestereknél hasznos ipari munkára képeztes- sük; róluk nyilvántartást vezessünk. Igen fontos különösen a városokba igyekvő cselédségnek a jó cselédelhelyező intézetekhez, talán ismerős családokhoz való irányítása. A nagyvárosi, fővárosi élet irtózatos rombolást végez a tapasztalatlan, vidékről bekerült s egyben rossz környezetbe jutott ifjú lelki életében. Ezekből kerülnek ki azok a valóban szerencsétlenek, kik az anyagi és erkölcsi romlás szélén meghasoulanak a világgal s önmagukkal egyaránt. A házasságon kívül s a vadházasságban született gyermekek nevelése nem kevésbbé fontos. Tudjuk, hogy e csecsemők többnyire a vallásos érzésben gyenge, szemérem dolgában laza felfogású anyáknak nem örömére, hanem m uj az 6íész vilá9 l8meH és ^ 15 S fjWgl d a* -iM Sijá g csári! Cipészétől határozofc*raw» tan csak a valódi uj BERSON- Cjiniisarkot kérje, aranydobozÁan s utasítson minden utánzatot vissza. 10308 Bersonmüvek, Budapest, VII. A legjobb és a legtartósabb drótszálas lámpa. Húzott drótszáilal 75% árammeotakaritás. Kaplu tó villanyszerelési üzletekben, villanytelepeken és a MAGYÁR SiEME ÍS-SGHüGKERT-MÖVEK-nál, Budapest. VI., Teráz-körut 35. Gyár-utoza 13.
