Eger - hetente kétszer, 1913

1913-01-25 / 8. szám

BlöfizetÉsi árak: Egész évre.. „ 10 korona. Fél évre ____ 5 » N egyed évre ~ 2‘60 » Egyes szám ára 10 fillér. Szerkesztőség: Lyceum, 26-ik szám, hová a lap szellemi részét illető közlemények - ■■ - intézendők. : Kiadóhivatal : Lyceumi nyomda, hová az előfize­tések és hirdetések küldendők HETENKINT SZERDÁN ÉS SZOMBATON MEGJELENŐ POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. 1913. — 8, szám. XXXVI. ÉVFOLYAM. Szombat, január 25. Általános sztrájk. Eger, 1913. ja n. 24. Aki csak egy kissé ismeri a múlt évtizedek történetét, az mind azt mondja, hogy nagyon régen volt olyan keserves közgazdasági élettelenség, mint a mos­tani; aki meg alaposabban ismeri a múltat, az pedig azt mondja: sohasem volt. Valóban nem emlékezünk ekkora üzleti pangásra. A boltok üresek; az iparosok munka nélkül vannak. A pénz­intézetek most már nemcsak személyi hitelre nem adnak kölcsönt, hanem többszörös értékű jelzálogra is nagyon nehezen hiteleznek. Senki nem vesz, senki nem rendel semmi mást, csak olyant, ami okvetetlen szükséges, ami el nem kerülhető. Mindenki érzi, hogy nagyon nehéz idők jöttek reánk, de azért mindenki még rosszabbtól tart és arra gyűjtögeti a maga csekély ellenálló erejét. És most, az élettelen közgazdasági élet kellős közepében, a tavaszi hábo­rútól való rettegés izgalmai között — még egy nagy csapás jön reánk: az általános sztrájk. Hétfőn — igy mondják — az egész ország megáll, mintha holtpontra jutott volna. És — szintén igy mondják — ezen a ponton marad mindaddig, amig csak meg nem lesz az általános, egyenlő, titkos. Tétlen marad az ország, ha kell 3—4 napig, napokig, sőt hetekig, hó­napokig is. A tömegsztrájkban részt vesz az összes szervezett munkásság; beszüntetik a munkát az építőipari, az élelmezési, ruházati és sok más ipar­ban. A pékek nem sütnek kenyeret, a malmok nem őrölnek, az elszakadt ruha helyett nem csinálnak újat, amit írunk, nem szedik ki, a kilyukadt cipó­talpat nem foltozzák meg, vagy nem foltozhatják meg. / Es ez az utolsó szóalak, mely a többi állítmányra is vonatkoztatható, — na­gyon fontos. Azt jelenti, hogy az a munkásság, amelynek van munkája, szívesen, örömmel dolgoznék, mert nem érez együtt a hatalmi mámorban rin­gatózó és diktátori jogokat gyakorló pártvezetőséggel. A magyar munkásság ldlenctized-része úgy is érzi a munka- nélküliséget, nem hogy még ő maga dobja el a szerszámot. Sajnos azon­ban, kénytelen letenni, mert igy akarja, igy parancsolja az országos szociál­demokrata párt elnöksége. így akarja és igy parancsolja abban a tudatban, hogy ő bánthatatlan és kérdőre nem vonható. Eddigi sikerei a fejébe szál­lottak és most a legrettenetesebb nyo­mort is felidézi,csak hogy megmutassa: az ő akarata teljesül. Nyíltan kimondhatjuk, hogy a hét­főn kezdődő politikai tömegsztrájk a legteljesebb kudarccal végződnék és egész országban sem lenne százezer sztrájkoló munkás, ha a szociáldemo­krata-párt vak dühétől, megfélemlítésé­től nem rettennének meg a békésebb elemek. Azoknak fenyegetésétől, a tett- legességétől félnek a legtöbben és azért nem dolgoznak. Nem mernek dolgozni, mert az „elvtársak“ testvéri agyon- ütésétől nem védelmezik meg őket. Legyen biztos védelme a dolgozni kívánó munkásoknak és bizonyára nem lesz tömegsztrájk a tömegsztrájkból. Nagy megnyugvással töltheti el a békésebb, a komolyan dolgozni akaró munkásokat az, hogy a kormány „ ...az államhatalom egész súlyával fog szernbe- szállani mindazokkal a törekvésekkel, amelyek a .. . dolgozni akaró munkások­nak és 'polgároknak élet- és vagyonbiz­tonsága ellen megkiséreltetnek.“ Nagyon helyes! Régen igy kellett volna tenni! r Es végül ideje volna már, hogy megkeressék „az okozatos összefüggést az évtizedek óta szóval és Írásban űzött izgatás és annak ténybeli következményei között,“ — mert valóban igaz: „A mi társadalmunkban látunk elemeket, ame­lyek igen nagy hatalmat gyakorolnak Az „EGER“ tárcája. A szimfonikusok Egerben. A vallás és közoktatásügyi minisztérium fennhatósága alatt álló állami Országos Szimfóniái Zenekar a jövő szerdán Egerbe érkezik és este hangversenyt ad a városi színházban. O-zintén megváltjuk, hogy ritkán néztünk nagyobb érdeklődéssel egy-egy művészi est elé. A Kun László vezetése alatt működő s 60—70 művész-tagból álló zenekar hangversenye való­ságos esemény-számba megy városunkban. Ez a hatalmas zenekar egy színvonalon van a párisi hites Colonne, vagy a Lamureux-fele zene­karral, illetve koncertjei a lipcsei világhíres zene­estélyekkel hasonlíthatók össze. Föltétlenül nagy érdeme Apponyinak, hogy a m-gszünt Népszinház- Vigopera zenekarát nem engedte elszéledni, hanem a magyar zenekultúra szolgálatába szer­ződtetve, együtt tartotta és így lehetővé tette, hogy nagyobb vidéki városoknak olyan zene­estélyekben legyen részük, aminőkről az előtt álmodni sem mertek. 1910. március 5-én ez az izig-véng mű­vészi társaság hangversenyt adott Egerben, amely bámulatba ejtett minden ott lévőt. Ak­kor egy régebben ugyanarra a napra kitűzött és el nem halászi ható hangverseny miatt nem lehetett a szimfonikusoknak telt házuk, most azonban biztosra vesszük, hogy zsúfolásig meg­tölti müveit közönségünk. Akkor Wagner Tann- háuser-nyitányát, Mozart „Egy kis éji zené“-jét, Buttykay Magyar suite-jét és Csajkovszky Szimfó­niáját játszották úgy, hogy ahhoz fogható zene addig még nem hangzott el Egerben. A hall­gatóság néma bámulata a leglelkesebb csodá­latba csapott át, mikor Berlioz csodás Rakóczi- indulóját programmon kívül eljátszották. Most is négy száma lesz a műsornak We- bértől, Beethoventől, Bizet-től és Hubaytól, de azt hisszük, hogy a Berlioz-Rakóczijában most is lesz alkalmunk gyönyörködni. A négy, előte jelzett művészi szám a kö­vetkező : A bűvös vadász. Nyitány. Weber operáját „A bűvös vadász“-t 1821- ben mutatták be. Ezt a zseniális és úttörő munkát rögtön megértette és teljesen méltá­nyolta a közönség. E. T. A. Hoffmann, aki zeuekritikusnak ép oly kiváló volt, mint Író­nak, — azt irta róla, hogy Mozart óta a német opera terén senkisem produkált jelentősebbet és érdekfeszítőbbet, mint Beethoven Fidelio-jában és Weber A „bűvös vadásziban. „Újság a formában és a kifejezésben. Erő, merészség a harmonizálásban, a fantázia ritka gazdagsága, felülmúlhatlan kedély. A zeneintenciók csodá­latos mélysége. És mindenekfölött eredetiség.“ Ezeket mondja róla többek közt Hoffmann és a legfinomabb Ízlésű emberek véleménye We- bérről ma se hangzik máskép. Eredetinek és nagynak érezzük. Hangszerelését, amelyből Wagner annyit tanult, bámulatosan színesnek és klasszikusan egyszerűnek találjuk. És ma is meglep bennünket a nyitány diabolikus és regényes költészete. Érezzük a mély és hűvös erdők illatát, halljuk a vadászkürtök távoli méla dallamát. A legcsodálatosabb, legszebb erdei hangulatokat foglalja össze ez a Nyitány nagyszerű egységben s emellett a sötét és va­rázslatos dráma tartalmát is elmondja. Az örömteli zárómotivum, amely a Nyitány végén a „Codá“-ban tomboló és fényes kifejlődéshez

Next

/
Thumbnails
Contents