Eger - hetente kétszer, 1913
1913-08-27 / 69. szám
1913. augusztus 27. EGER. (69. sz.) 3 A városok és községek a lefolyt évben összesen 9758 K. 21 fill, értékű tűzoltó-fölszerelést vásároltak. A szertárak építése, avagy megfelelő átalakítása összesen 10,732 K. 12 fillérbe került s most már csak 8 olyan községe van a vármegyének, ahol nincsen megfelelő tűzoltó-szertár. A vármegye területén az 1912. évben 4 önkéntes tűzoltóság alakult és pedig: Felső- tárkányon, Gyöngyöspatán, Nagyfügeden és Tarnamérán. Az év végén volt tehát 48 önkéntes, 69 kötelezett és 1 gyári tűzoltóság. A tagok száma így viszonyult: 1560 önkéntes, 7220 kötelezett, 17 fizetéses és 5 gyári; ösz- szesen 8803. A két rendezett tanácsú város és a 115 község összesen 23,504 K. 51 fillérrel segítette a tűzoltókat. A tűzoltói segélyalap 24,297 K. 45 fillérrel rendelkezik. A tűznél és gyakorlatozásnál az év folyamán 5 baleset történt. A Budapesten építendő „Tűzoltó Otthon“ javára összesen 2650 K 43 fillért gyűjtöttek a vármegye területén ; a vármegyei szövetség ezen felül 99 K. 78 fillért küldött a Magyar Orsz. Tűzoltó-Szövetséghez. A tüzesetek összes száma 315 (1911-ben 333), ebből belsőterületre 249, külsőterületre 66 esik. A tűz által okozott összes kár 482,856 K (1911-ben 932,996 K) amelyből biztosítás utján 387,765 K megtérült, (1911-ben 550,095 K) s így a tényleges kár 94,091 K (1911-ben 382,901 K). A legtöbb tüzeset Gyöngyösön volt és pedig 28 (közte 5 kéménytűz), azután Egerben 17 (közte 8 kéménytűz), Hatvanban 15, Tiszafüreden 1*5, Kálban 11, Sírokon 10 és Poroszlón 10. A vármegye területén 32 községben nem fordult elő tűzeset. A tüzek közül 127 tetőtűz, 72 kazaltűz, 15 bolti- vagy pincetűz, 21 kéménytűz, 20 szobatűz, 55 egyéb tűz és 18 vaklárma volt. Emberélet egy esetben esett áldozatul és pedig Gyöngyösön Bognár Károly kocsis halt meg, akire julius 22-én a vasúti állomáson egy égő szeszes hordó tartalma ömlött és halálra sebezte. A tűzkárok statisztikájából kiemeljük, hogy 10,000 K-nál nagyobb kárt 7 községben okozott a tűz. És pedig: Tarnazsadányon 4 dohányszántó égett le 47,000 K, Pásztón a Máv. szertára és gabonaszínje 32,000, Gyöngyösön Korn Adolf üvegraktára 29,500, Hasznoson Kulka L. László háza 27427, Gyöngyöroppant lángszárnyaival, tűzesillagaival egyik házról a másikra röpül, egyik áldozatról a másikra száll ... Ilyenkor sziszeg, morog, zúg, sivít, pattog, ropog, üvölt, mint a nagy szélvihar. Olyan zajt csap, hogy a maga szavát se hallja az ember körülötte. És ha az ember védeni akarja vagyonát, hányszor kell eloltania és hányszor tör ki újból a lángja. Majdnem olyan, mint a mesebeli sárkány, amelynek hiába vagdosták le a fejét, újra kinőtt. Ha erős vízsugár éri, amely elzárja tőle a levegőt, még agyonüti a zsarátnokot, vagy ha jnár mindent megemésztett a közelben, ha nincs már tápláléka: akkor úgy kapkod, mint a víz- befúló. Itt is felüti a fejét, amott is... Erőlködik ... Kékülő lángnyelvét mindig gyengébben nyújtogatja. Nem pattog már, csak a parázs zizeg a szétszórt fadarabokban, megrepedezett gerendákban. Végre elalszik. Vége ... Legyőzte az ember... De hányszor történt, hogy mire az ember le tudja győzni, vége annyi ember vagyonának, annyi család hajlékának is. És ahány romhalmaz, hamurakás, üszők- csomó: — legalább is annyi földönfutó, koldussá lett család. Emberek, vigyázzatok a tűzre! Legyetek óvatosak, előrelátók! Ismerjétek ki ezt a nagy ellenséget! Tanuljátok meg, hogyan lehet sikerrel harcolni ellene: hogyan lehet legyőzni! sön Herbst Károly rőföskereskedő üzlete 20,500, Makiáron az egri érsekség szérüskertje 17,100, Fedémesen gazdasági épületek és cséplőgépkészlet 16,363, Gyöngyösön Bagi Pál asztalos műhelye 13,150 és Domoszlón Herceg József gőzmalma 13,000 K értékben. Ezek a károk biztosításból legnagyobb részben megtérültek. A tűzrendészet érdekében a járási tűzrendészet! felügyelők az egyes járások különböző községeiben 1—2 napos tűzoltási tanfolyamot rendeztek és Egerben 1912. szept. 8-án nagy sikerű tűzoltói versenyek voltak. A közegészségi állapot, viszonyítva a múlt évhez, 1912-ben kedvező volt. Míg a múlt évben fertőző-ragadós betegségben összesen 4398 egyén betegedett meg és 490 meghalt, addig 1912-ben a megbetegedettek száma 2340, kik közül 286 halt meg; tehát 2058-cal kevesebb betegülés és 204-gyel kevesebb halálozás történt. A fertőző-ragadós betegségek közül a vörheny és kanyaró öltött nagyobb mérvet, különösen az egri, tiszafüredi, hevesi és pé- tervásárai járásokban. A difteritisz a hatvani járásban öltött nagyobb mérvet, hanem a korai védőoltásokkal elejét vették és igy 168 eset közül csak 36 végződött halállal. A trachoma, amelyet Amerikából hazatért munkások hurcoltak be, különösen a pétervásárai járásban még mindig erősen tartja magát. Az 1912. év I. felébeu 404 volt a trachomás betegek száma, ez a szám azonban az év végén 353-ra olvadt le. A pétervásári járásban ez évben is állami trachoma-orvos működött, aki hetenkint kétszer ingyenesen gyógykezelte a betegeket. Az orvosok száma a vármegye területén 56 polgári orvos, 2 sebész és 1 tényleges katona-orvos. A hatósági orvosok közül 1 törvényhatósági tiszti főorvos, 6 járási tiszti orvos, 4 rendezett tanácsú városi tiszti orvos (1 uj állást Gyöngyösön szerveztek), 5 községi orvos és 18 körorvos. Egy körorvosi állás, Recsk székhellyel, nem volt betöltve. A vármegyében 6 reáljogu, 25 személyjogu és 2 kézi gyógyszertár van, amelyeket 30 gyógyszerészmester és 12 okleveles segéd kezel. Gyöngyösön és Hatvanban 1—1 uj gyógyszertár létesült. A szülésznők közül 198 okleveles, 15 Il.-rendü és 1 cédulás. Itt jegyezzük meg, hogy az orvosok fizetését, látogatási dijaikat és utiátalányukat ebben az esztendőben rendezték. Szabályozták a kötelező látogatási időt is. A kórházak forgalma a következő volt: az egri alapítványi női kórházban 412 beteget ápoltak, meghalt 45, a női elmeosztályon 268-at, meghalt 11; a fölszerelt ágyak száma 300. Az egri Irgalmasrend kórházában 1071 beteg volt, meghalt 50, az elmebetegek osztályán 448, meghalt 62; a fölszerelt ágyak száma 410. A pásztói alapítványi Margit kórházban 928 beteget ápoltak,meghalt 32 ; az ágyak száma 62. A gyöngyösi alapítványi közkórházban 1562 beteg közül 75 meghalt; a fölszerelt ágyak száma 250; az elmeosztályon 517 beteg közül meghalt 81; a fölszerelt ágyak száma 400. Az egri kir. törvényszéki fogházban 38-at ápoltak, kik közül 2 meghalt; a fölszerelt ágyak száma 8. A vármegye területén tervbevett öt uj törvényhatósági kórház ügye örvendetesen közeledik a megvalósulás felé. Az első, mely Hatvanban létesül, már teljesen biztosítva van. A Hevesen emelendő kórház ügye is rendezettnek tekinthető, mert az egri főkáptalan, az érsek beleegyezésével, a Szerelem Alfréd-féle hagyatékot erre a célra átengedte. Mint tudjuk, az egri uj kórház ügyét is fölkarolta a város és így most már csak Gyöngyösön és Tiszafüreden kell rendezni ezt a humánus és mindennél elsőbbrendü emberbaráti ügyet. HÍREK. Eger, 1913. augusztus 27-éu. Tájékoztató. Augusztus 31. A sziui szezon kezdete. „ 31. Országos vásár Poroszlón. Szeptember 1. Hónapos állatvásár Egerben. „ 1. A hatvani főszolgab. tárgy, napja Pásztón. „ 1. Beiratás a tanítóképző I. osztályába. „ 1, 2. Országos vásár Hatvanban. „ 1, 2, 3. Beiratás a főgimnáziumba. „ 1, 2, 3. Beiratás a főreáliskolába. „ 1, 2, 3. Beiratás az Angolk. iskoláiba. „ 1, 2, 3. Beiratás az áll. polg. leányiskolába. „ 1. 2, 3. Beiratás a női keresk. tanfolyamra. „ 1, 2, 3, 4. Beiratás az állami elemi iskolába. „ 1—12. Beiratás a jogakadómiára. „ 4. Beiratás a tanítóképző II., III., IV. évfolyamaira. „ 5. Katonai utóállítás Egerben. „ 5—15. Alapvizsgálatok a jogakadémián. „ 6, 7, 8, 9, 10. Beiratás az iparost, iskolába. „ 7. Nyári mulatság a jegyzői internátus javára. „ 7, 8. Országos vásár Füzesabonyban. „ 8. Kisasszony napja. „ 8. Bucsu a Kisasszony-temetőben. „ 9. A közigazgatási bizottság ülése. „ 10. A tiszafüredi főszolgabíró tárgyalási napja Tiszaörsön. „ 10, 11. Beiratás a kereskedő-tanonciskolába. „ 15. Megyegyülés. n 15. Országos vásár Kálban. „ 15. Az egri főszolgab. tárgy, napja Verpeléten. „ 15. A hevesi főszolgab. tárgy, napja Erdőtelken. „ 15. A pétervásárai föszolgabiró tárgyalási napja Párádon. Az Uránia-szinház megnyitása. Szombaton este már a pénztárnyitás idején kiakasztották az Urániában a táblát: „A mai előadásra minden jegy elkelt.*^, A fehér alapszínű helyiségben mint pompás hatású keretben előkelő közönség. Minden helynek megvan a gazdája és sehol semmi bántó üresség. A hangulat igen derült s a társalgásból általában az vehető ki, hogy az Uránia finom Ízléssel megcsinált egész helyisége, fényes és kényelmes berendezése mindenkinek tetszik . . . Nyolc óra után pár perccel kezdette játszani háziezredünk zenekara a Nyitányt, mely után a pompás kis színpadon a Polgári Dalkör feketeruhás csapata énekelte el Grónay Andor karnagy vezénylésével Thernnek Dalünnepen című nehéz, de igen szép és hatásos darabját. A közönség tapsai után Károly János mint a Kér. Iparoskor elnöke számolt be igen ügyes megnyitó beszédében az Uránia-szinház keletkezéséről. Igen jó hatást keltett beszédének befejező része, melyben ezt mondotta: „Megtettünk mindent, hogy minél jobbat, minél tökéletesebbet nyújthassunk. De megteszünk mindent a jövőben is, hogy a szórakoztatás mellett annyit tanítsunk, amennyit csak lehet. A^budapesti Urániával kötött szerződésünk értelmében, egyelőre kéihetenkint adunk Uránia darabot úgy a nagyközönségnek, mint a tanulóifjúságnak. Ezenfelül azonban mi magunk is mindenkor cenzúrát gyakorlunk műsorunkon és az a szándékunk, hogy — pro- grammunkhoz híven — kihasználjuk azt a jót, és áldásosat, amit a mozi nyújtani képes, de elkerüljük azokat a káros hatásokat, amelyek a mozi túlzott üzleti törekvéseiból fakadnak. Midőn szivemből és teljes tisztelettel üdvözlöm a m. t. közönséget, nemcsak nagybecsű támogatását, hanem azt is kérem, hogy ezt az intézményt ne csupán üzleti vállalkozásnak tekintse, hanem közművelődési tényezőt is lásson benne, mert mi evvel a szándékkal adjuk át rendeltetésének.“ Az élénk tapssal fogadott megnyitó után ismét a Polgári Dalkör énekelt a tőle megszokott szabatossággal és gondos kidolgozásban; majd a Hevesi-Vajda-féle „A Mozi“ c. Uránia-darabot olvasta fel Fekecs Sándor. A 150 szines vetített képpel és számos mozgóképpel élénkített, szépen megírt tanulságos darab állandóan lekötötte a figyelmet s már csak alkalomszerüsé- génél fogva is nagy érdeklődést keltett. 11 őrá volt mikor a Himnusz-szál végződött az előadás, melyről mindenki a legteljesebb megelégedéssel távozott. Az egri Uránia-szinház jövőjéhez szép reményeket fűzünk s mindenesetre nagyon megérdemli a támogatást, kivált ha a Károly János megnyitójában jelzett irányt és elveket követi.
