Eger - hetente kétszer, 1913
1913-08-02 / 62. szám
1913. augusztus 2. EGER. (62 sz.t 5 Rövid hírek. A alispán és a nyári tüzek. Tekintettel arra a körülményre, hogy a learatott gabona behordása s a szalma és takarmányfélék betakarítása az egész vármegye területén kezdetét vette, az alispán körrendeletét intézett a községi elöljáróságokhoz, amelyben a tűzrendészeti szabályoknak szigorú megtartását kötelességükké teszi. — Kanyaró. Gyöngyöspüspöki községben a gyermekek között a kanyaró járványosán fellépett. Az alispán a nyári gyer- mekmenház működését beszüntette és helyiségeinek fertőtlenítését elrendelte. — Uj artézi kút. Gyöngyös város képviselőtestülete a felső városrészben uj artézi kút furatását rendelte el, amelyre versenytárgyalást hirdetett. A kitűzött határidőig négy vállalkozó jelentkezett. — Vincellér-tanfolyam. A földmívelésügyi miniszter az egri vincellér-iskolába uj növendékeket vesz föl, akik 16-ik életévüket betöltötték, legalább négy elemi osztályt végeztek, erős testalkatunk és kifogástalan magaviseletüek. A két éves tanfolyamon a szegénysorsu növendékek egész, vagy fél ösztöndíjban részesülnek. A fölvételért augusztus 10-ig lehet folyamodni az igazgatóságnál. — Ujipar-vasut. Az egri érseki uradalom felsőtárkányi erdőgazdaságában 17 kilométer hosszú erdei vasutat építenek, amelynek augusztus hó 13-án lesz a közigazgatási bejárása. „Epekőben szenvedőknek gyors és biztos segítséget nyújt Lechuitzky Istvánné Nagy- rőcze, Gömör megye.“ Egri értesítők. 2. A tanítóképző értesítője. Az egri rém. kát. érseki tanítóképzőintézet 1912—1913. iskolai évről kiadott értesítőjét Venczeii Ede t. kanonok, igazgató bocsájtotta közre. Mindjárt az elején, az iskolai év történetének keretében, meleghangú megemlékezést olvasunk Samassa József dr. bibornok érsekről, aki az intézetnek fenntartója és kegyura volt, majd arról a szívélyes fogadtatásról, amelyben az uj fenntartó és kegyur, Szmrecsányi Lajos érsek az intézet üdvözlését részesítette. Az iskolai év történetében találjuk följegyezve azt a két kiemelkedő momentumot, hogy Őfelsége, a király, VenczeU Ede igazgatót az egri főkáptalan tiszteletbeli kanonokjává nevezte ki, továbbá, hogy az érdemes igazgató az egyházmegye tanügyének élére állíttatván, főpásztori intézkedéssel az intézet kormányzásának kötelezettsége mellett a tanítás alól fölmentetett és helyét a tanári székben Csanády László dr. egyházmegyei áldozópap, oklev. középiskolai tanár, a Rákóczy Collegium volt prefektusa foglalta el. Ebben az iskolai évben a Katolikus Nép- szövetség három vezető embere: Ernszt Sándor pápai kamarás, vezérigazgató, Haller István dr. országgyűlési képviselő, titkár és Molnár István dr. nyug. középiskolai igazgató, a Népszövetség gazdasági osztályának vezetősége, két napos tanfolyamot tartott a tanítóképző növendékei részére, hogy megnyerjék és lelkes híveivé avassák a szövetkezeti eszmének a jövendő tanítóit. A tanári kar VenczeU Ede t. kanonok, igazgatóval élén, 11 tagból állott, akik a rendes tanításon kívül úgy az irodalom, mint a közélet terén jelentékeny munkásságot fejtettek ki. A 85 éves intézet (1828-ban alapította Pyrker János László velencei pátriárka s egri érsek, aki hazánkban a tanítóképzőintézetek felállításának kezdeményezője volt) fenntartására elsősorban az adakozásokból és hagyományokból összegyűjtött 72,100 K 32 fillér alapvagyon 4364 K 73 fillér kamata, azután Rajner Károly fölszentelt püspök és egri nagyprépost alapítványából 1712 K., végül az érsek és a főkáptalan évi hozzájárulása szolgál. Ez az utóbbi hozzájárulás a lefolyt iskolai évben 20,575 K 90 fillér volt. Itt jegyezzük meg, hogy az intézetnek gyakorló települ szolgáló gazdasági kertje ebben a tanévben előnyös változáson ment keresztül. A régi 2328 Q öl területet ugyanis a fokáptalan a kert mellett elterülő káptalani földekből 6000 Q-ölre egészítette ki, az érsek pedig 1400 K költséggel erős és ízléses fonatos dróthálóval keríttette körül. Az iDtézet növendékeinek segélyezésére, jutalmakra és ösztöndíjakra összesen 11,252 K 46 fillért és 6 drb. cs. és kir. aranyat adományoztak az intézet jótevői. Ebből az összegből 4020 kor. értéket az intézet növendékeinek nyújtott ingyenes élelmezés és ellátás pénzértéke képvisel. Az intézet kebelében az idén is két ifjúsági egyesület működött: a Mindszenti-Önképzőkör, melynek 83, és a Lavotta-Zenekör, melynek 75 tagja volt. Az elsőt Breznay Imre, a másodikat Révész Károly vezette mint tanár-elnök. A Zenekor tulajdonképeni zenekara 18 tagból állott. Tanítói oklevelet, az iskolai év végén tartott tanítóképesítő vizsgálatok sikeres elvégzése után, 17 jelölt kapott, akik közül 12-en ezen felül még kántori képesítést is szereztek. Az iskolai év elején 87 növendéke volt az intézetnek; és pedig az I. osztályban 31, a Il-ban 20, a Ill-ban 18 és a IV-ben 18. Az év folyamán az I. osztályból 6 növendék kimaradt és igy a tanév végén a növendékek száma 81 volt, akik vallásra nézve, 1 görög kát. kivételével, valamennyien lóm. katolikusok és anyanyelvre nézve mind magyarok. Az Értesítő statisztikai részéből érdekesnek tartjuk kiemelni, hogy a növendékek közül 24 egri, 20 hevesmegyebeli és 45 más megyebeli illetőségű volt; továbbá, hogy a növendékek szülei közül, társadalmi állásukra nézve: iparos 29, tanító 16, kisbirtokos, földműves 14, szolgálatot tevő 12, tisztviselő 5, értelmiségi 3, kereskedő 1, vállalkozó 1. —szky. Iskolaügy. Jubileumi emlékezés. — Az egri főegyházmegyei kántortanítói nyugdíjintézet múltjából. — A kántortanítói nyugdíjintézmény eszméje az egri egyházmegye területén még az 50-es évek elején felébredt, de megvalósítása hosszú vajúdásba és küzdelembe került a nemzeti elnyomatás korában, amikor a társulás, gyűlése- zés csaknem lehetetlen volt. Azonban 1856. évi junius ]2-én megtörtént a tanítók első írásbeli felhívó szózatának közrebocsátása, a 24 esperesi kerület gyűléseihez intézett kérelem alakjában. Sajnos, egyelőre eredménytelenül. Az 1856. julius 26-án történt összejövetel alkalmával azonban már az augusztus 8-án megalakítandó nyugdíjintézet szabályzatának szerkesztésére egy 3 tagú bizottságot küldtek ki. Az életreébredés fényét és meleg lehelletét azonban Bartakovics Béla adta meg, midőn 1856. október 15-én jóváhagyván a hozzá felterjesztett alapszabályzatot, felküldötte kormányi jóváhagyás végett a helytartótanácshoz s elvállalta a védnöki pártfogást. 1857. évi március 15-éig az előbb még csak 20 részvényes kötelező aláírásának száma most 200-ra emelkedett. Ez év október 15-én az 1857. évi részvénydíjak befizettetvén, Bartakovics Béla, érsek 2000 írttal járúlt az alaphoz s az ő felhívására az egyházmegye nemesszivü papsága is ezrekre menő összeggel járúlt az alaptőkéhez. Az így létesült intézmény első jótékonyságát, alapszabályszerűen rendelt 6 év múltán, 1863. augusztus 5-én éreztette. Ennek a napnak félévszázados fordulója lesz a napokban és mi ezért adjuk erről a krónikás följegyzését lapunknak 1863. évi aug. 5-én megjelent száma alapján. Az „Eger“ ezt írja „ Vegyesek“ rovatában a kántortanítói nyugdíjintézet ünnepélyéről: „Az egri főegyházmegyében hat év előtt megalakult kántortanítói nyugdíj-intézet első illetményeinek kiosztása f. hó 5-én egyszerű és komoly ünnepélyességgel történt meg. A nagy számmal egybegyült, kántorok és tanítók a lyceum kápolnájában tartott sz. mise után a lyceum egyik tantermében jöttek össze, hol nagys. és főt. Ferenczy Imre kanonok és egyházmegyei tanfelügyelő ur üdvözlő beszédében az ünnepély jelentőségét kiemelve, a jelen volt tagokat a tanügy felett tartandó tanácskoz- mányra, nemkülönben arra hívta fel, hogy a nyugdíj-intézetet illetőleg netán feuforgó észrevételeiket terjesszék elő. Erre n. t. Lakatos György képezdei tanár ur a nevelés fontosságáról alapos és szakavatott előadást tartott. Az intézet alapszabályaira tett észrevételek, és jövője iránt kifejezett óhajok megvitatása után pedig a tanítói-kar az érseki lakba indult, hogy ott érsek ő nagyméltóságának áldást terjesztő kezei által lássa szétosztatni ezen intézet első zsenge gyümölcseit. Első nyugdíjban részesültek : Szvorényi János zsérczi ktanító, — Dadai János tardosi ktanító, — néhai Rudassy László egri kántor özvegye, — Türk János volt egri rajztanitó özvegye, — Bud&y Endre volt mező-nyárádi ktanító özvegye, — Oláh György domaházi ktanító özvegye, — Dobos János őrmezői ktauító özvegye. Igen megható jelenet volt, midőn a nyugdíj átadása után az özvegyek nevében egy nő, az árvák nevében pedig egy leányka és gyermek, végre jelen volt társai nevében egy kántortanító, ő nagyméltóságának az intézet létesítéséért hálát s köszönetét mondottak. Bizonyára az özvegyek és árvák hála- könyei sokkal szebb és drágább ékességei egy főpásztori széknek a smaragdok és gyémántoknál; de a hazai közművelődés és népnevelés történetében is örökké feledhetetlenek lesznek az ily nyugdíj-intézetek alapítói!“ $mmmisaro£: tartóssága, rugékonysága, eleganciája, utolérhetetlen!
