Eger - hetente kétszer, 1913

1913-08-02 / 62. szám

1913. augusztus 2. EGER. (62 sz.t 5 Rövid hírek. A alispán és a nyári tüzek. Te­kintettel arra a körülményre, hogy a learatott gabona behordása s a szalma és takarmányfé­lék betakarítása az egész vármegye területén kezdetét vette, az alispán körrendeletét inté­zett a községi elöljáróságokhoz, amelyben a tűzrendészeti szabályoknak szigorú megtartását kötelességükké teszi. — Kanyaró. Gyöngyöspüs­pöki községben a gyermekek között a kanyaró járványosán fellépett. Az alispán a nyári gyer- mekmenház működését beszüntette és helyisé­geinek fertőtlenítését elrendelte. — Uj artézi kút. Gyöngyös város képviselőtestülete a felső vá­rosrészben uj artézi kút furatását rendelte el, amelyre versenytárgyalást hirdetett. A kitűzött határidőig négy vállalkozó jelentkezett. — Vin­cellér-tanfolyam. A földmívelésügyi miniszter az egri vincellér-iskolába uj növendékeket vesz föl, akik 16-ik életévüket betöltötték, legalább négy elemi osztályt végeztek, erős testalkatunk és kifogástalan magaviseletüek. A két éves tanfolyamon a szegénysorsu növendékek egész, vagy fél ösztöndíjban részesülnek. A fölvételért augusztus 10-ig lehet folyamodni az igazgató­ságnál. — Ujipar-vasut. Az egri érseki uradalom felsőtárkányi erdőgazdaságában 17 kilométer hosszú erdei vasutat építenek, amelynek au­gusztus hó 13-án lesz a közigazgatási bejárása. „Epekőben szenvedőknek gyors és biztos segítséget nyújt Lechuitzky Istvánné Nagy- rőcze, Gömör megye.“ Egri értesítők. 2. A tanítóképző értesítője. Az egri rém. kát. érseki tanítóképzőintézet 1912—1913. iskolai évről kiadott értesítőjét Venczeii Ede t. kanonok, igazgató bocsájtotta közre. Mindjárt az elején, az iskolai év történe­tének keretében, meleghangú megemlékezést olvasunk Samassa József dr. bibornok érsekről, aki az intézetnek fenntartója és kegyura volt, majd arról a szívélyes fogadtatásról, amelyben az uj fenntartó és kegyur, Szmrecsányi Lajos érsek az intézet üdvözlését részesítette. Az iskolai év történetében találjuk följe­gyezve azt a két kiemelkedő momentumot, hogy Őfelsége, a király, VenczeU Ede igazgatót az egri főkáptalan tiszteletbeli kanonokjává nevezte ki, továbbá, hogy az érdemes igazgató az egy­házmegye tanügyének élére állíttatván, főpász­tori intézkedéssel az intézet kormányzásának kötelezettsége mellett a tanítás alól fölmente­tett és helyét a tanári székben Csanády László dr. egyházmegyei áldozópap, oklev. középiskolai tanár, a Rákóczy Collegium volt prefektusa foglalta el. Ebben az iskolai évben a Katolikus Nép- szövetség három vezető embere: Ernszt Sándor pápai kamarás, vezérigazgató, Haller István dr. országgyűlési képviselő, titkár és Molnár István dr. nyug. középiskolai igazgató, a Népszövetség gazdasági osztályának vezetősége, két napos tanfolyamot tartott a tanítóképző növendékei részére, hogy megnyerjék és lelkes híveivé avassák a szövetkezeti eszmének a jövendő tanítóit. A tanári kar VenczeU Ede t. kanonok, igaz­gatóval élén, 11 tagból állott, akik a rendes tanításon kívül úgy az irodalom, mint a közélet terén jelentékeny munkásságot fejtettek ki. A 85 éves intézet (1828-ban alapította Pyrker János László velencei pátriárka s egri érsek, aki hazánkban a tanítóképzőintézetek felállításának kezdeményezője volt) fenntartá­sára elsősorban az adakozásokból és hagyomá­nyokból összegyűjtött 72,100 K 32 fillér alap­vagyon 4364 K 73 fillér kamata, azután Rajner Károly fölszentelt püspök és egri nagyprépost alapítványából 1712 K., végül az érsek és a főkáptalan évi hozzájárulása szolgál. Ez az utóbbi hozzájárulás a lefolyt iskolai évben 20,575 K 90 fillér volt. Itt jegyezzük meg, hogy az intézetnek gyakorló települ szolgáló gazdasági kertje ebben a tanévben előnyös változáson ment keresztül. A régi 2328 Q öl területet ugyanis a fokáptalan a kert mellett elterülő káptalani földekből 6000 Q-ölre egé­szítette ki, az érsek pedig 1400 K költséggel erős és ízléses fonatos dróthálóval keríttette körül. Az iDtézet növendékeinek segélyezésére, jutalmakra és ösztöndíjakra összesen 11,252 K 46 fillért és 6 drb. cs. és kir. aranyat ado­mányoztak az intézet jótevői. Ebből az összeg­ből 4020 kor. értéket az intézet növendékeinek nyújtott ingyenes élelmezés és ellátás pénz­értéke képvisel. Az intézet kebelében az idén is két ifjú­sági egyesület működött: a Mindszenti-Önképzőkör, melynek 83, és a Lavotta-Zenekör, melynek 75 tagja volt. Az elsőt Breznay Imre, a másodikat Révész Károly vezette mint tanár-elnök. A Zene­kor tulajdonképeni zenekara 18 tagból állott. Tanítói oklevelet, az iskolai év végén tar­tott tanítóképesítő vizsgálatok sikeres elvégzése után, 17 jelölt kapott, akik közül 12-en ezen felül még kántori képesítést is szereztek. Az iskolai év elején 87 növendéke volt az intézetnek; és pedig az I. osztályban 31, a Il-ban 20, a Ill-ban 18 és a IV-ben 18. Az év folyamán az I. osztályból 6 növendék ki­maradt és igy a tanév végén a növendékek száma 81 volt, akik vallásra nézve, 1 görög kát. kivételével, valamennyien lóm. katolikusok és anyanyelvre nézve mind magyarok. Az Értesítő statisztikai részéből érdekes­nek tartjuk kiemelni, hogy a növendékek közül 24 egri, 20 hevesmegyebeli és 45 más megye­beli illetőségű volt; továbbá, hogy a növendé­kek szülei közül, társadalmi állásukra nézve: iparos 29, tanító 16, kisbirtokos, földműves 14, szolgálatot tevő 12, tisztviselő 5, értelmiségi 3, kereskedő 1, vállalkozó 1. —szky. Iskolaügy. Jubileumi emlékezés. — Az egri főegyházmegyei kántortanítói nyugdíjintézet múltjából. — A kántortanítói nyugdíjintézmény eszméje az egri egyházmegye területén még az 50-es évek elején felébredt, de megvalósítása hosszú vajúdásba és küzdelembe került a nemzeti el­nyomatás korában, amikor a társulás, gyűlése- zés csaknem lehetetlen volt. Azonban 1856. évi junius ]2-én megtörtént a tanítók első írásbeli felhívó szózatának közrebocsátása, a 24 esperesi kerület gyűléseihez intézett kére­lem alakjában. Sajnos, egyelőre eredménytele­nül. Az 1856. julius 26-án történt összejövetel alkalmával azonban már az augusztus 8-án megalakítandó nyugdíjintézet szabályzatának szerkesztésére egy 3 tagú bizottságot küldtek ki. Az életreébredés fényét és meleg lehelletét azonban Bartakovics Béla adta meg, midőn 1856. október 15-én jóváhagyván a hozzá fel­terjesztett alapszabályzatot, felküldötte kor­mányi jóváhagyás végett a helytartótanácshoz s elvállalta a védnöki pártfogást. 1857. évi március 15-éig az előbb még csak 20 rész­vényes kötelező aláírásának száma most 200-ra emelkedett. Ez év október 15-én az 1857. évi részvénydíjak befizettetvén, Bartakovics Béla, érsek 2000 írttal járúlt az alaphoz s az ő fel­hívására az egyházmegye nemesszivü papsága is ezrekre menő összeggel járúlt az alaptőké­hez. Az így létesült intézmény első jótékony­ságát, alapszabályszerűen rendelt 6 év múltán, 1863. augusztus 5-én éreztette. Ennek a napnak félévszázados fordulója lesz a napokban és mi ezért adjuk erről a krónikás följegyzését lapunknak 1863. évi aug. 5-én megjelent száma alapján. Az „Eger“ ezt írja „ Vegyesek“ rovatában a kántortanítói nyugdíj­intézet ünnepélyéről: „Az egri főegyházmegyében hat év előtt megalakult kántortanítói nyugdíj-intézet első illetményeinek kiosztása f. hó 5-én egyszerű és komoly ünnepélyességgel történt meg. A nagy számmal egybegyült, kántorok és tanítók a lyceum kápolnájában tartott sz. mise után a lyceum egyik tantermében jöttek össze, hol nagys. és főt. Ferenczy Imre kanonok és egy­házmegyei tanfelügyelő ur üdvözlő beszédében az ünnepély jelentőségét kiemelve, a jelen volt tagokat a tanügy felett tartandó tanácskoz- mányra, nemkülönben arra hívta fel, hogy a nyugdíj-intézetet illetőleg netán feuforgó észre­vételeiket terjesszék elő. Erre n. t. Lakatos György képezdei tanár ur a nevelés fontos­ságáról alapos és szakavatott előadást tartott. Az intézet alapszabályaira tett észrevételek, és jövője iránt kifejezett óhajok megvitatása után pedig a tanítói-kar az érseki lakba indult, hogy ott érsek ő nagyméltóságának áldást terjesztő kezei által lássa szétosztatni ezen intézet első zsenge gyümölcseit. Első nyugdíj­ban részesültek : Szvorényi János zsérczi ktanító, — Dadai János tardosi ktanító, — néhai Rudassy László egri kántor özvegye, — Türk János volt egri rajztanitó özvegye, — Bud&y Endre volt mező-nyárádi ktanító özvegye, — Oláh György domaházi ktanító özvegye, — Dobos János őr­mezői ktauító özvegye. Igen megható jelenet volt, midőn a nyugdíj átadása után az özvegyek nevében egy nő, az árvák nevében pedig egy leányka és gyermek, végre jelen volt társai nevében egy kántortanító, ő nagyméltóságának az intézet létesítéséért hálát s köszönetét mon­dottak. Bizonyára az özvegyek és árvák hála- könyei sokkal szebb és drágább ékességei egy főpásztori széknek a smaragdok és gyémántok­nál; de a hazai közművelődés és népnevelés történetében is örökké feledhetetlenek lesznek az ily nyugdíj-intézetek alapítói!“ $mmmisaro£: tartóssága, rugékonysága, eleganciája, utolérhetetlen!

Next

/
Thumbnails
Contents