Eger - hetente kétszer, 1913

1913-07-16 / 57. szám

2

EGER. (57. sz. I

1913. julius 16

Városi ügyek.

— Eger város közgyűlése. —

Szombaton délelőtt 10 órakor Eger város képviselőtestülete közgyűlést tartott. A három őrá hosszáig tartó közgyűlésen Jankovics Dezső kir. tanácsos, -polgármester elnökölt és a képviselők élénk érdeklődése mellett a napirendre tűzött 41 tárgyból 39 szerencsésen elintéződött. Két ügyet levettek a napirendről. Egyik a Mező- gazdasági és mezörendörségi rendtartás szabályozása, amelyhez többen kívántak hozzászólni, azonban erre már nem volt idő; a másik ügy a polgármester jelentése a sertéshús árának csökkentése érdekében megtartott tárgyalásról, ezt meg nem vették tudomásul, mert a tárgyalás eredménye — meddő maradt. Lehet, hogy mire ismét napirendre kerülnek ezek az ügyek, a rendtartás körül is, és a hűs-árak körül is megszűnnek a bajok.

A közgyűlés lefolyásáról tudósítónk a következőket jelenti:

A színház-bérlet. Napirend előtt a városi színház bérleti ügyét intézte el a közgyűlés. Köm- ley K. Gyula színigazgató passzió-játékok tartására kérte a színház átengedését. A kérelmét teljesítették oly föltétellel, bogy előadásonkint 20 koronát tartozik fizetni Militzer Gyula bérlőnek. Ezzel kapcsolatban dőlt el a színháznak sok vitára alkalmul szolgált bérleti ügye is. Augusztus 1-től kezdve ugyanis egyszerűen beszüntették a bérleti viszonyt.

A jelentések. A harmadik évnegyednek ez lévén az első közgyűlése, a napirend a szokásos évnegyedes jelentések felolvasásával kezdődött. A közegészségügy és közrendészet tekintetében megnyugtatók az állapotok. Ragadós betegség (közöttük egy nyakszirt-merevedés is) mindössze 18 esetben fordult elő és csak kettő végződött halállal. A közbiztonság is kielégítő, mert néhány apróbb verekedésen, lopáson, csaláson és testisértésen kívül alig történt érdemleges bűncselekmény. A közigazgatásban a legfontosabb a városi nyugdíjszabályrendelet megalkotása volt. Ezenkívül említést érdemel, hogy junius 25-től kezdve a múlt évben megkezdett uj ut- és utca-építések átvétele folyamatban van, bár a folytonos esőzések minduntalan megakasztják ezt a fontos és nagyhorderejű gazdasági és ellenőrző műveletet. A városi vízvezeték tervezetét és költségvetését a belügyminiszter jóváhagyta és így ez az ügy is legközelebb a képviselőtestület elé kerül, a közvágóhíd tervei ellenben még mindig a fold- mívelésügyi minisztériumban vannak. A polgár- mester megsürgeti. A közgyűlés a jelentéseket tudomásul vette.

Választás. A Hám Lajos városi képviselő halálával megüresedett állandó - választmányi tagsági helyre Strausz Sándor városi képviselőt választották meg.

Építkezési ügyek. Az alsó malom duzzasztójának átépítésére Nagy Péter vállalkozóval kötött szerződést elfogadták. — A Szvorényi-uti vámház áthelyezése ügyében kiküldött bizottság fölöslegesnek és költségesnek találta a vámház áthelyezését. A koronkint előforduló és a kocsi torlódásokból eredő közlekedési akadályoknak nem a vámház épülete, hanem a közelében levő árok az oka, amelyen az átvezető keskeny híd nem alkalmas a nagy forgalom lebonyolítására. A bajon egyszerűen úgy lehetne segíteni, hogy az árok helyén, az úttesten keresztül, megfelelő szélességű átereszt, fektetnének le, ami az utat nem keskenyítené el. A Deméndi-uti vámháznak a Szvorényi-uti vámházzal való egyesítése szintén kivihetetlen, mert egyrészről költséges lenne, másrészről nincs alkalmas telek a kettős vámsorompóval ellátandó vámház elhelyezésére. A Deméndi-uti vámsorompót tehát továbbra is meg kell hagyni; legfeljebb úgy lehetne az érdekelt gazdaközönségnek kocsi-közlekedését akadályozó mostani állapoton segíteni, ha a vámsorompót éjjelre nyitva hagynák. Ez a javaslat azonban aggályokat támasztott, mert a nyitva hagyott vám- sorompón a vidéki kocsik is díj nélkül közlekedhetnének és különben is az egyesített Szvo- rényi- és Deméndi-uti vámház eszméjét több fölszólaló képviselő támogatta. A közgyűlés ebben az ügyben nem döntött, hanem újabb bizottságot küldött ki a helyszínére és bevárja ennek a bizottságnak a javaslatát. — A járványkórház tetőzetének cserépzsindellyel való befödését 1535 korona költséggel, a Györgyényi- féle ovoda-épület tetőzetének kijavítását pedig 4500 korona költséggel elrendelte a képviselő- testület.

Fizetési ügyek. Kecsmár Mihály feketesasi vámőrnek, tévesen 1050 koronában megállapított, fizetését évi 950 koronára helyesbbítették. — A városi becsüsöknek a már fölemelt fizetését folyósították. — Károly János városi Írnoknak két havi fizetését előlegül engedélyezték. — Farkas Ignác kertgazda kérelmére, a városi szérüskertekben a rakodási díjak árát mérsékelten fölemelték.

Útépítés, utca-rendezés. A kövezetvám-bizott- ság javaslatára az Ujkaszáruya-utca folytatásában levő közlekedési utat most nem látják el makadám-burkolattal, mert 6212 kor. költségbe kerülne és mert előbb még más, fontosabb útvonalat kell kiépíteni. Hanem azért ezt az úttestet is fölvették a kiépítendő utak sorába. — A törvényszéki épülethez vivő aszfalt gyalogjáró kiépítése ismét tárgyalás alá került. A vármegye törvényhatósági bizottsága ugyanis ezt az ügyet üjabb megfontolás végett visszaadta a városnak. Tolvay Ágoston ügyvéd azt a régebben felmerült tervet kívánta határozattá emelni, hogy a Líceum sarkától egyenesen föl a törvényházig építsék ki a gyalogjárót. Az állandó választmány a Liceum kapujától az Eszterházy-téren át a főszékesegyház lépcsőzetéig javasolja a gyalogjárót kiépíteni, mely azután az első lépcső-sorozat fölött folytatódnék és a főszékesegyház déli oldalán elvonulva, a tisztilakhoz vezető aszfaltgyalogjáróval építtettetnék össze. Az így nyert útvonalon azután — egy kis kerülővel ugyan — de mindenütt aszfalton lehetne eljutni a törvényházig. A főszékesegyház mellett építendő aszfalt-gyalogjáró költségeinek viselésére a fő- káptalant kérné föl a város. A közgyűlés az állandó választmány javaslatát fogadta el. — A cisztercita-rend főgimnáziumához vezető aszfalt-átjárót, a főutcai résztől a Gimnázium utca felé, kiszélesítik, hogy végre-valahára eltűnjék az iskolához felvezető feljáró előtt esőzések idején képződő sáros pocsolya. Ennek az aszfalt-kiszélesítésnek mindössze 260 korona a költsége. — A Deák Ferenc-utca szabályozása következtében felszabaduló teiületekre nézve az építészeti szakosztály, a város és az érsekség, mint telektulajdonosok között, nem pénzért való adás-vételt, hanem egyszerű csere-ügylet kötését ajánlja. A közgyűlés, tekintettel arra, hogy a város és az érsekség telekrészei tér- fogatilag is csaknem egyeulőek, az építészeti szakosztály javaslatát elfogadta. — A Baktai- úton a Rózo-utca sarkától a Törökfő-utca sarkáig és a Sertekapu-utcán át az állami iskoláig 1240 korona erejéig aszfalt-átjárók építését rendelték el. — A Deák Ferenc-ut keleti oldalát is aszfaltozzák. A színháztól a vasutig 3 méter széles gyalogjáró épül, melynek költ— Hát te semmit sem hallottál arról, ami a Néva mellett történt?

— Semmit, anyuska.

— Ej, ej, fiacskám, de furcsa. No látod, hát most már két hónapja, hogy a muzsikok felmentek Pétervárra az atyuska elé, de a cár a katonáit állította eléjük. Hanem most nem úgy volt, mint annak előtte, mert a kozákok nem bántottak senkit, csak odaálltak közéjük s úgy indultak velük a cár elé.

A csavargó felütötte a fejét.

— A cár elé, anyuska ?

— Oda. Eléje. De tudod, akkor az atyuska már nem volt ott; elment, eltűnt, hasztalan keresték. Csak, aki ott volt, az járt azután pórul. Azokat vitték a börtönbe, a börtönből a vérpadra úgy, hogy ma is patakban folyik a vér a Néva felé. De hát, látod, ez már nem új dolog; ez már igy volt más oiszágokban is, csakhogy éppen a cár fejét nem ütötték le, mint a franciáknál.

A csavargó kétkedő hangon vágott közbe:

— Azt is megölték volna?

Az asszony kissé sértődve erősködött:

— Meg ám, bizony megölték volna! Látod, az új palota előtt fel is állítottak egy díszes

vérpadot s föléje rótták, hogy ez a Romanow Alexis számára készült. Csak épen amiatt nem használják, hogy az Alexis feje gördüljön le rajta először. Bizony jól tette azt atyuska, hogy mire a kozákok bejöttek, már nyomát sem találták, hasztalan keresték.

— Mit gondolsz, most is keresik még, anyuska?

— Keresik ; hogyne keresnék?! Nem látod, hogy állanak a határon miatta? Hát mikor volt ez igy? Mikor járt itt ennyi katona? Pedig az atyuska régen át van már a határon.

Szinte reszketve fűzte hozzá:

— Bár mi is át lehetnénk.

A csavargó megállóit.

— Hallgass ide, anyuska; jól figyelj reárn ! így ketten mi könnyen átmehetünk, ha te is úgy akarod.

Az asszony türelmetlenül kiáltott:

— Persze, hogy akarom; hogyne akarnám.

— Hát akkor jól van, anyuska, át leszünk, csak azt tedd, amit mondani fogok.

— Úgy lesyen, ahogy te akarod.

— Látod, anyuskám, mondotta a csavargó, csak ott mehetünk át, ahol a legtöbb ember átmegy. Ott, ahol másokat átengednek, nem

tartanak fel bennünket sem. Csak te azt mondd, ha kérdeznek s ha nem kérdeznek, akkor is mondd, hogy a fiad keresed, aki tegnap ment amoda át. Te csak a fiad kérdezd mindenkitől, aki eléd jön, s ne várd, hogy ő kérdezzen. Ne sajnáld a szavadat, mert minél többet kérdezed a fiadat, annál hamarább kergetnek utána téged is, engem is, aki a te muzsikod vagyok.

— Hát úgy legyen, hogy csak a fiamat keresem, azután megyek.

— Egyebet se tégy anyuska, csak azt keressed.

— ügy lesz; a fiamat keresem.

És mikor a határőrök elé értek, be sem várta, hogy azok állítsák meg, hanem messziről kiabálva, éneklő hangon kérdezte :

— Nem láttátok a fiamat? Átment-e már a fiam, vagy itt van-e még közietek lelkecs- kéim?

— A kozákok hadnagya bosszúsan dör- mögött:

— Ki az ördög látta a te fiadat ? Miről ismerjem én a te fiadat? Más ember a te fiad, mint a többi ember ?

És mikor az asszony még csökönyösen