Eger - hetente kétszer, 1913
1913-07-05 / 54. szám
1913. julius 5. EGER. (54. sí.) 5 Tóth László 11 hónapos, Bodovnig Mária 18 hónapos, Biró Erzsébet 4 hónapos, Vasika József 18 hónapos, Heinrich József csizmadia 28 éves, Gulyás Anna 4 hónapos, Nagy Rozália 7 éves, Varga József 16 hónapos, Tóth József 9 hónapos, Czintner Margit 10 hónapos, Kovács József 5 hónapos korában. Népesedési statisztika. Eger városában a folyó év I-ső felében született összesen 488 gyermek, meghalt 383 egyén és házasságot kötött 95 pár. Az év második negyedében született 238 gyermek, meghalt 205 egyén. Házasságot kötött 54 pár. A „Mészárusító részvénytársulat“ felszámol, miért is a felsőgallai és miskolczi égetett me- szet ezentúl a Magyar általános köszénbánya részvénytársulat (Budapest, V., Zoltán-utca 2.) közvetlenül árusítja. Apró krónikák. Egy jegyző bűne. Sarud község szerenesétlen jegyzője, Szabados László fölött julius hó 1-én Ítélkezett az egri kir. törvényszék büntető bírósága. Közokirathamisítás és sikkasztás terheli a lelkét, ezenfelül még útleveleket is hamisított Amerikába kivándorlók részére. A bíróság másfélévi börtönre és 5 évi hivatalvesztésre Ítélte a hűtlen községi jegyzőt, bűntársai közül pedig (valamennyien az útlevél hamisítása körül segédkeztek) Seres Pál 8, Seres Gábor, továbbá Ország József, Német János és Palic Mátyás 2—2 hónapi börtönt kapott, ellenben Csörgő Józsefet, Madarász Istvánt és Vizes Józsefet fölmentette a törvényszék a kivándorlás ügyében ellenük emelt vád alól. Rövid hirek. Építési munkálatok. A miskolci Kereskedelmi és Iparkamara értesíti az érdekelteket, hogy a gyöngyösoroszi róm. kát. egyházi épületeken végzendő helyreállítási munkálatok teljesítésére versenytárgyalást hirdettek. Az ajánlatok legkésőbb f. évi julius hó 15-ig az egri államépítészeti hivataltioz nyújtandók be. — Jóváhagyott alapszabály. A belügyminiszter a gyöngyösi Kát. Legényegylet kebelében alakult Atlétikai Klub alapszabályait jóváhagyta. Iskolaügy. Gazdasági háziipar. Amidőn a mezőgazdára és a gazdasági munkásra az ősz beköszönt, a mezei munkás ösztönszerüleg olyan foglalkozás után néz, mely lehetővé teszi, hogy mindennapi kenyerét megkeresse. S mig az iparos- és kereskedő-államokban, hol kisebb, hol nagyobb előnnyel, de az emberek mindig dolgozhatnak: addig nálunk a földmivelő nép, foglalkozását elvégezve jó ideig, összetett kezekkel várhatta a tavaszt, vagy nyomorogva esdhetett állami segítség, támogatás után. Éppen azért a mezei munkások nagy része gyárakban és iparvállalatoknál keresett alkalmazást, s ez a mezőgazdaságban ősszel beálló nagy időközi szünet volt. az, mely a mezei munkásokat az ipar felé vonzotta. Ámde a mezőgazdasági munkás nem lehet egyúttal gyári munkás is. Sok körülmény játszik itt közbe, mely mind ellene szól annak, hogy a mezőgazda ilyenkor gyárakba menjen dolgozni. Az idő, a távolság, az ismeretek hiánya, a helytől, családtól való távoliét stb. mindmind arra késztetik a gazdát, illetve föld- mivelőt, hogy olyan jövedelmi forrás után nézzen, amelyet lehetőleg otthon, a falujában, esetleg családtagjainak támogatásával, segítségével végezhessen. Azonkívül a mezőgazdasági munkás munkájának — éppen ezen helyzetéből kifolyóan olyannak kell lennie, mely nem köti le az egész idejét, tehát nem állandó, egész éven át tartó munkára van szüksége, hanem csupán arra az időre, mely a földmivelési mun-- kák befejezésétől azok kezdetéig fenmarad. A mezőgazdasági munkáskérdésnek tehát egyik legsarkalatosabb pontját az képezi, hogy biztosítsuk a mezőgazdasági munkásnak a szorosan vett mezőgazdasági munkán fölül is az állandó s jövedelmező keresetet, mely az őstermelés mellett kiegészítő részét képezze jövedelmének. Ezen törekvés megvalósításával sikerül a munkásnépet földhöz kötni, megelégedettebbé tenni, és sikerül a munkásnép anyagi helyzetén is könnyíteni, jólétét előmozdítani. A földmivelésügyi kormányt kétségkívül ezek a nemes intenciók vezérelhették akkor, amikor a gazdasági háziipar szervezésével alkalmat adott a földmivelő népnek arra, hogy a fejlődő életigényekhez képest ki tudja fejteni teljes munkaerejét, illetőleg, hogy a mezei munka végeztével fenmaradó időben is dolgozhasson s kereshessen. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a gazdasági háziiparnak különösen nagy a jelentősége nálunk, mert mindaddig, mig valamely állam kizárólagos földmivelő-állam, biztos, önálló anyagi alappal nem bir, s mindaddig, mig a nép földmivelési munkákon kívül más mellékfoglalkozást nem űz, tehát ipart nem folytat, — nagyobb ipart kifejteni, vagy alkotni lehetetlen. A háziipar tehát közgazdasági életünkben is fontos szerepet tölt be, amellett a nép foglalkoztatása és keresetnyujtás által a társadalmi viszonyokat is javítja: táplál és erősít anyagilag, de egyben befolyást gyakorol a nép általános erkölcsiségére és szellemi művelődésére is. A gazdasági háziipar elemi feltételeit a bőséges és olcsó nyers anyagi és az olcsó munkaerő képviseli. Mindakettő pedig — rendelkezésre áll. Az olcsó munkaerő különösen a téli időben, midőn a földmivelő népnél a munka úgyszólván teljesen szünetel, bőségesen rendelkezésre áll. Azonkívül a gyermekeket és öregeket, kik ezekre a munkákra szintén alkalmazhatók, hasonlóképp számításba kell venni. A nyers anyag pedig mezőgazdaságunk legtöbb terményéből önként kínálkozik feldolgozásra. Hogy mást ne említsünk, itt van pld. a vesszőfonás, gyékény, nádszövés, seprő- és kefekötés stb., melyekhez a nyers anyag majdnem mindenütt föllelhető, de amelyekből — bár most már évről-évre többet állítanak itthon elő, — mégsem vagyunk képesek ennek dacára annyit termelni, amennyi a szükségletnek megfelelne. Magából a kosárárukból évente még most is majdnem egymillió korona értékű árut hoznak be Ausztriából, jóllehet földmivelésügyi kormányunk éppen ennek meggátlására minden hozzá folyamodó községnek füztelep létesítésére még külön segélyt is engedélyez, hogy a nyers anyag olcsón és könnyen legyen beszerezhető. Annak illusztrálására, hogy a földmívelés- ügyi kormány az utolsó öt esztendőben szakközegeivel hány helyen, s milyen számú résztvevők előtt tartatott előadásokat, szolgáljon az alábbi kis statisztika. Háziipari tanfolyam tartatott: Év Községben Előadás A résztvevők száma 1906 221 221 7224 1907 351 362 11354 1908 379 391 11490 1909 472 496 17493 1910 542 549 17897 Ezek a háziipari tanfolyamok, melyek, mint e kis táblázatból is láthatók, évről-évre növekedőben vannak, s évről-évre több embert képeznek ki, s igy a földmivelő népet keresethez juttatják: igazán megérdemlik, hogy föllendítésük és terjesztésük érdekében minden megtétessék. A közigazgatási hatóságoknak áll leginkább módjukban; egy-egy község, vagy falu lakossága szorul rá leginkább arra, hogy megélhetésük ezen az utón biztosíttassék, hogy jövedelmét ezáltal is fokozzák. A vármegyei gazdasági egyesületek, a gazdakörök nem nagy feladatot vállalnak egy- egy ilyen tanfolyam megtartásával. De akárhány helyen elkerüli a gazdakör figyelmét ez az igazán hasznos dolog, s ha a közigazgatási hatóságok mindenhová ellátó éles szemükkel nem veszik észre annak szükségességét, s nem interveniálnak érte, bizony nagyon sok helyen még a terv sem születik meg. Pedig egy-egy ilyen tanfolyam szervezéséhez mindössze az szükséges, hogy a helyi viszonyoknak megfelelően megállapíttassék a tanfolyam pro- grammja, (a tanfolyam helyének és idejének, az oktatandó háziipari ágaknak megjelölése) előirányozzák a tanítómester díjazását, továbbá a tanításhoz szükséges eszközöket és a nyers anyag beszerzéséhez szükséges költséget, s ezen költségelőirányzatot és tervet felterjesztik a földmivelésügyi miniszterhez, ki, ha a tervezet megfelelő, államsegélyt nyújt. A gazdasági háziipar terjesztése és fejlesztése céljából megtartott ezen tanfolyamok révén, bár a mezőgazdasági munkások téli foglalkoztatása, s ezáltal keresetük biztosítása érdekében a földmivelésügyi tárca által folytatott akció eredményeképen ma már mintegy 30.000 ember foglalkozik a téli időszakokban, amidőn a gazdasági munka szünetel, a biztos keresetet nyújtó gazdasági háziiparral: midazonáltal teljes siker és eredmény csakis úgy érhető el, ha az arra hivatott összes tényezők is felkarolják és támogatják működésükkel. Dr. Mihók Ernő. Halálozás. Részvéttel vettük a hirt, hogy a kát. népoktatás egyik érdemes és ügybuzgó munkása, Breznay Imre egerbaktai kántor-tanító, julius hó 3-án reggel 9 órakor, életének 71-ik, kántor-tanítóságának 52-ik évében, hosszú szenvedés és a haldoklók szentségének ájtatos felvétele után csendesen elhunyt. A megboldogult földi maradványait ma, d. u. 5 órakor helyezték nyugalomra nagy részvét mellett az egerbaktai sírkertben. gummisaroM. tartóssága, rugékonysága, elegánciája, utolérhetetlen! A% uj
