Eger - hetente kétszer, 1913

1913-07-02 / 53. szám

Előfizetési árak:

Egész évre— — 10 korona.

Fél évre------- 5 »

N

egyed évre - 2-60 » Egyes szám ára 10 fillér.

EGER

Szerkesztőség:

Lyceum, 26-ik szám, hová a lao szellemi részét illető közlemények ===== intézendők. =

Kiadóhivatal:

Lyceumi nyomda, hová az előfizetések és hirdetések küldendők

HETENKINT SZERDÁN ÉS SZOMBATON MEGJELENŐ POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP.

1913. — 53. szám.

XXXYI. ÉVFOLYAM.

Szerda, julius 2.

Emlékezés.

Eger, 1913. jul. 1-én.

Holnap lesz ötven esztendeje, hogy az „Eger11 első száma megjelent . . .

Lényegében véve már 1860. év szeptemberében megindult, mint Egri Értesítő s ennek folytatása volt az 1862. január 1-én megindított Egri Posta, amely csak másfél esztendeig élt s megszűntével — most ötven éve — helyet adott az Eger-nek, amely azután egyfolytában 1893. szeptember végéig, vagyis harminc és egynegyed évig volt kedvelt lapja városunknak és vármegyénknek. Eleinte Pázmán Alajos volt a kiadója és Vida József szerkesztette; azután Szabó Ignác főgimn. tanár lett a szerkesztő-kiadója. Az Érseki Liceumi Nyomda csak 1879-ben lett lapunk kiadója, amikor már Fekete Ferenc dr., majd pár évig Kiss István dr. jogakadémiai tanárok szerkesztették, utóbb pedig ismét Szabó Ignác vette át és folytatta a lap szellemi vezetését egész 1893-ban bekövetkezett megszűntéig. Az akkor megszakadt fonalat 1910. julius elején vette fel ismét az Eger, amely tehát most XXXVI. évfolyamában jár.

Ha hiúk akarnánk lenni, már maga ez a tekintélyes évszám s illetve ez a

nem közönséges évforduló is alkalom lenne az ünneplésre és ünnepeltetésre. Talán kijárhatna egy ilyen múlt után egy ünnepi, diszkeretbe foglalt szám, azután valamelyes alkalmi vers, végül innét is, onnét is egy-egy üdvözlő sor. Nem kellett volna hozzá egyéb, mint hogy előre hirdessük: az Eger legelső száma 1863-ban, julius 2-án jelent meg s nemsokára itt lesz a fólszázados évfordulója. És napjainkban mi sem könnyebb, mint ünnepelni!

Mi máskép gondolkodunk és csak bensőnkben ünnepiünk. Amilyen egyszerű, diszkrét és következetes volt e lap a munkában 1863-tól: olyan egyszerű, olyan szerény és — a múlt alapján — olyan komoly akar lenni a visszaemlékezésben. Nem állítunk föl ragyogó transzparentet, hanem csak a kegyelet fáklyáját gyújtjuk meg; nem szavalunk ünnepi ódát, hanem csak a hála halk hangján emlékezünk meg azokról, akik betűt-betűhöz róva, sortsorhoz ragasztva 35—40 testes kötetet írtak össze az elmúlt hosszú idő alatt.

r

Es összeírtak Unom hangon; úgy, mint ahogyan a Kemény Zsigmondék újságíró-szótára, művelt ízlése diktálta. S amint e lap hangja a művelt ízlés hangja volt, úgy irányát — mert kezdettől keresztény erkölcsi alapon állott

— mindenkor a tiszta erkölcs szabta meg, amelyet célnak is tartott. Hű támogatója volt az igaznak, szépnek és jónak; törhetetlen védelmezője a vallásnak s ápolója a vallásosságnak, valamint mélységes híve a hazának és hirdetője a hazaszeretetnek. Ezek irányították és irányítják politikai magatartását is, mely akkor sem volt szélsőséges, ha valamely párt keretében akart érvényesülni. Végső cél gyanánt pedig mindenkor az egységes, a biztos alapokra épített, a hatalmas Magyar- ország s a boldog magyar nemzet lebegett és lebeg a lelki szemei előtt.

A tiszta erkölcsnek, az erkölcsi eszméknek, a hazának és egyháznak szolgált, vagy legalább akart szolgálni e hosszú idő alatt minden cikkével, minden kis sorával, még a hírrovatban is.

Ezek mellett pedig annak a városnak érdekében fáradt lankadatlanul, amelynek nevét oly régen viseli teljes büszkeséggel, önzetlen tisztasággal. Elmondhatjuk, hogy nincs e városnak egyesülete, nincs intézménye, nincs alkotása, amely kellő figyelmet és méltatást nem kapott volna, sőt alapos megvitatás tárgya ne lett volna az Eger-ben. És nem egy van olyan, amelynek magvát az Eger vetette el,

Az „EGER“ tárcája.

Az „Eger“ hírrovata ötven évvel ezelőtt.*)

— (Ti z ed-kárp ó t lás). Biztos forrásból vett tudósítás után Írhatjuk, hogy a lelkészek tizedveszteségének kárpótlását illető végelintézés legközelebb várható. Addig is azonban, mig ez bekövetkeznék, az egri érseki egyházmegye lelkészei számára az e czimen járandó félévi illetőség (folyó évi január 1-től junius végéig) előlegesen már utalványoztatott.

f (Ünnepélyes istenitisztelet).

F. hó 28-án buzgó szivvel siettünk a Szent László-Társulat ünnepélyes istenitiszteletére. A sz. miseáldozatot a társulat köztiszteletü egyházi elnöke, nagys. és főt. Perger János prépost s főegyházi kanonok űr mutatá be a Mindenhatónak. A sz. beszédet nt. Mindszenty Gedeon úr, a társulat jegyzője tartotta. A re*) Az „Eger“ legelső száma 1863. jul. 2-án jelent meg s a félszázados évforduló alkalmából érdekesnek tartjuk betűszerint közölni lapunk akkori híreit.

mek szónoklat közben láttuk örömben úszni a lelkes társulati tagok arczait, midőn láng- lelkü szónokunk a siker édes öntudatával sorolta fel az eredményeket, melyeket az alig két éves társulat már felmutatni képes.

•f- (Az irgalmasrend egri társházában) eddig is el volt ugyan követve minden, hogy a szegény elmebetegek megfelelő ápolásban részesittessenek, de legújabban ismét czélszerü újítások történtek e részben. Az épületnek azon része, mely a tébolyodottak befogadására fan szánva, s mely eddig 3 lakszobából és egy zuhany-fürdőből állott, most még négy egészséges, tiszta s a légczélszerüb- ben berendezett szobával bővíttetett,**agy, hogy jelenleg hét szoba s egy zuhany-fürdő áll készen a szegény elmebetegek számára. Köszönet érte az emberiség nevében nt. Jakobovics Rupert úrnak, az egri irgalmasrend főnökének, kinek erélye s áldozatkész emberszeretete hozta létre ezen újításokat. Köszönet a rend méltán tisztelt és szeretett orvosának, Öelknecht Apolló úrnak is, ki fáradhatlan buzgalommal, s kitartó türelerjup*Lszenteli ismereteit s idejét eme szerenc^éfí$Fe%Wtársaink gyógyítására.

f (Lövész-egyleti közgyűlés.) Kötelességünknek ismerjük, hiven följegyezni minden oly tényt, mely Eger és környéke szépítésére és csinosbitására vonatkozik. Örülünk, hogy e részbeni krónikánkat mindjárt első számunkban megkezdhetjük. Az egri polg. lövészegylet, a lódé átalakítása és ujonnani felépítése tárgyában junius hó 28-án tartott közgyűlése alkalmával, azon építészeti tervet, mely e czélra még 1860-ban készült, helyesnek találván, elfogadta. E szerint a régi lőház egészen le- romboltatik; az uj épület pedig, egy nagy terem, ebédlő, egy női vendégszoba, töltőhely, s végre a vendéglős és a jegyző szobáiból fog állani, a mellék-helyiségeken kívül. A költség mintegy 8000 frtot tesz; ennek mi módon leendő megszerzése iránt a javaslat megtételére s a terv kidolgozására Csiky Sándor főlövészmester elnöklete alatt egy bizottmány neveztetett ki, melynek tagjai: Babies István, Fülep József, Mészáros István, Yégh József, Örményi Antal, Császár György, Szlammer Ferencz, Kubik Endre, Siskovics János, Schier Ferencz ésEcsedy László. Ezen bizottmány oda utasittatott, hogy még azon nap délutánján összeülvén, meg-