Eger - hetente kétszer, 1913
1913-05-31 / 44. szám
1913. május 31. EGER. (44. sz.) 3 és ha ép a lélek, még a téves utakról is bevonható a kultúra sáncaiba, ahol pedig már védelmet talál az erkölcs-rontó szennyes áramlatok ellen. Ezért a népművelő missziójáért üdvözöljük a népegészségügyi kiállítás eszméjét és vele együtt minden olyan jóravaló törekvést, mely a nép lelkének művelésére irányul. A kultúra a töretlen utakon is halad; csak a járása lassúbb. Ne higyje azt senki, hogy például az alkoholizmust nem lehet kiirtani, mert a nép nem hiszi el, hogy a pálinka méreg. Nem hiszi el, mert az állam nem engedi árusítani a mérget, és az alkohol árusítását a legmesszebb menő támogatással maga az állam segíti. És pedig nem is holmi halálfejes pecsét alatt, mint ahogyan a mérget adják. A nép, igaz, így tartja. Ámde a nép a tudománynak szakadatlan tanításából és a szemei előtt folytonosan ismétlődő példákból mégis csak hozzá szokik majd ahhoz a gondolathoz, hogy a pálinka öl. Később azután eljön az az idő is, amikor már meggyőződésből hiszi, majd a természetes fejlődés során eljut ahhoz a ma- gasabbrendü élethez is, amely már alkohol nélkül is elviselhető. Ehhez a magasabbrendü élethez a kultúra segíti a népet. És ennek a kultúrának útját egyengeti az a kiállítás is, melyet az Alföldi Magyar Közművelődési Egyesület tervez Egerben. A hét. A Katolikus Sajtóalap jól tevői, A pécsi székeskáptalan 15.000 koronával növelte a sajtóalapot. Zichy Gyula gróf pécsi püspök ezidén is 10.000 koronás adományával indította meg a sajtóvasárnapi gyűjtést, mely összegnek fele az Orsz. Egyesületé, fele pedig az egyházmegyei sajtóra fordíttatott. Szintén erre az egyesületi évre esik gróf Esterházy Miklós Móricnak 2000 koronás, Mladonlczky Ignác címzetes püspöknek (Győr) újabb 2000 koronás és dr. Fischer-Colbrie Ágost kassai püspöknek ugyancsak 2000 kor. adománya. Szmrecsányi Lajos egri érsek, boldogult elődjének éves kontribucióját vállalván magára, 1200 koronával gyarapította ezidén a sajtóalapot. Végül Glattfelder Gyula dr. Csanádi püspök 1000 és Boromisza Tibor dr. szatmári püspök évi 1000 koronás adományával le is zárhatjuk a nagyobb adományok sorozatát. * Hazabocsájtott tartalékosok, A közös miniszter- tanács határozatát most kezdik érvényesíteni, a hadvezetőség az 1909-iki évfolyam legénységét hazabocsátja, de csakis azokat, akik az ország belsejében szolgálnak. Akik a határra vannak rendelve, továbbra is fegyverben maradnak, illetve egy tegnap közzétett királyi rendelet értelmében fiatalabb tartalékosokkal cseréltetnek ki. Ez intézkedések következtében körülbelül 30 ezer embert bocsájtanak haza, * Az ittasság nem lesz mentő körülmény. Az igazságügyi minisztériumban szaktanácskozmányt ülnek a büntetőtörvénykönyv revíziója céljából s úgy látszik, hogy a Csemegi-féle büntetőkódexnek az akarati elhatározásra, a beszámit- hatóságra vonatkozó rendelkezéseit is hatályon kívül fogják helyezni. A Csemegi-kódex meghatározása szerint nem büntethető, aki a cse- lekvény elkövetésekor akarati elhatározásában korlátozva volt. Ide számította a bírói gyakorlat a nagyfokú részegséget, mely csakugyan megzavarja az ember fejét, elszaggatja a józan megfontolás kötelékeit, ennélfogva az akarati elhatározást megbénítja. A részeg állapotban elkövetett bűntetteket tehát nem számították be és a tettest vagy fölmentették, vagy enyhén büntették. Ezért a közönséges emberek leggyakoribb védekezése volt, hogy részeg állapotban követték el a büntetendő cselekményt : részeg állapotban ütöttek agyon ,vagy sebesítettek meg embereket; részeg állapotban ültek a lopott lóra; részeg állapotban törték fel a kirakatokat stb. Csak be kellett bizonyítani, hogy az illető bűntettes aznap egy-két liter bort leöntött a garaton, mindjárt megvolt a hathatós védelem és a felmentés. Az uj büntetőtörvénykönyv megalkotói azonban már különbséget teszuek a részegség és iszákosság között. A részeges, iszákos embert már eleve közveszélyes egyénnek tekintik és gyógyintézetbe vagy pedig javítóintézetbe helyezik el, ellenben az alkalmi részegséggel, ezzel a „berúgott állapottal“ való védekezéssel többé nem fog boldogulni a vádlott, sőt beszámítják neki sulyosbitásképen, hogy annyit ivott, miként bűncselekményeket követett el, amelyektől józan korában irtózott volna. Vagyis nagyfokú gondatlanságnak minősítik, ha valaki annyira leissza magát, hogy nem törődik többé mások életével, testi épségével, hanem tör, zúz mindent. Ez a felfogás mindenesetre emelkedettebb, mint az álhumanizmus tanítása, hogy a részeg ember elől térjen ki mindenki. * Akinek nincs mit veszítenie, az mindent merhet. Mint ismeretes, Kunschak Pál vasesztergályos munkás február elsején, Bécs északi pályaudvarán agyonlőtte Schuhmeyer Ferenc szociáldemokrata képviselőt. Kunschak, bűnpörének tárgyalása alkalmával azt vallotta, hogy áldozata valamikor tanítómestere volt neki valami szociáldemokrata kurzuson s ő csepegtette belé ezt az elvet: akinek nincs mit veszítenie, az mindent merhet. Furcsa elv, amelyet sok ember követ abban a hitben, hogy neki nincs veszíteni valója. Pedig mindenkinek lehet, sőt van is. íme, Kunschak, a gyilkos, alighanem életét veszti, mert kötélre Ítélték. Más embernek kisebb, talán jelentéktelennek látszó a vesztesége, — de büntetlenül semmiféle vakmerőség, semmiféle törvény ellen való vétség, vagy bűntett nem maradhat. * A női világkongresszus tagjai Mezőkövesden. Mint már meg is említettük, a Nők Választójogi Világszövetsége Budapesten tartja VII. kongresz- szusát junius 15—30. napjain. 22-én a Tátrába rándulnak a kongresszus tagjai s ekkor Mezőkövesden kiszállanak, hogy megismerjék Mezőkövesd népét és híres háziiparát. El nem tagadható, hogy Mezőkövesd község elöljárósága újabban óriási érdemeket szerzett lakossága háziiparának megismertetésében és igen széles körű értékesítésében. Az ő kezüket kell látnunk abban is, hogy a világ minden részéből összekerülő hölgyek megnézik Mezőkövesdet és háziiparát. * Az üzleti záróórákról is lesz már törvényünk, melynek értelmében este 8 órakor be kell csukni az üzleteket. Szép dolog, hogy a kereskedelmi alkalmazottak nyugalmáról ilyen atyai módon gondoskodik az illetékes miniszter, de arra vagyunk kiváncsiak, hogy mikor akar gondoskodni a kormány a magyar nép boldogulásáról és mikor nyújt be törvényjavaslatot arról, hogy a korcsmákat, vendéglőket esti 10—11 órakor be kell zárni és szombat estétől hétfőn reggelig, valamint az ünnepeken zárva kell tartani. Ilyen törvény kelllene a magyarnak! Ez lenne a valódi nemzet-mentés! * A sörivó-verseny eredménye. Említettük e rovatban legutóbb, nogy egyik élelmes egri korcs- máros sörivó-versenyt rendezett Űrnapján. Mint azóta értesültünk, a kitűzött díjat egy iparossegéd nyerte el, aki 34, szóval: harmincnégy pohár sört ivott meg. Hogy az illetőt félholtau cipelték el a nemes verseny színteréről (akárcsak a császárság Rómájának cirkuszi porondjáról a gladiátorokat,) — az csak természetes. A sörivó-versenyt azért mégis undorítóbbnak tartjuk, mint a gladiátorok élet-halál harcát, mert abban legalább érvényesült valami emberi: az erő, az ügyesség. Ebben a küzdelemben azonban semmi nincs, ami bármely csekélységet is levonna undorító voltából. Az igazat megvallva nem is értjük ezt a „versenyt,“ mert hiszen eleget isznak nálunk verseny nélkül is. Hitelt érdemlő helyről hallottuk, hogy pár héttel ezelőtt — egy uj korcsma megnyitásakor, a Maklári-uton — éppen tíz hektoliter bort fogyasztottak el a vendégek. Ezer liter bor! Ezer korona és a nyomában járó katzenjammer idő- és erővesztesége mily ren- geteg^ anyagi és erkölcsi kár! És még azt mondják, hogy nem boldog a magyar! HÍREK. Eger, 1913. május 30-án. Tájékoztató. Junius 1. Országos vásár Poroszlón. „ 2. Hónapos állatvásár Egerben. „ 2. írásbeli képesítő vizsgálat a tanítóképző intézetben. „ 2—6. Érettségi vizsgálat a főgimnáziumban. „ 2—3. Érettségi vizsgálat a főreáliskolában. „ 2. A hatvani főszolgabíró tárgyalási napja Eoséden. „ 2—3. Országos vásár Hatvanban. „ 5. Katonai utóállítás Egerben. „ 7. írásbeli képesítő vizsgálat a tanítónőképzö int. „ 7—8. A Hevesmegyei Általános Tanítóegyesület közgyűlése Párádon. „ 8—9. Országos vásár Füzesabonyban. „ 9. A közigazgatási bizottság ülése. „ 10. Katonai felülvizsgálat Egerben. „ 10. A gyöngyösi főszolgabíró tárgy, napja Adácson. „ 11. A tiszafüredi főszolgabíró tárgyalási napja Tiszanánán. „ 14. Gyakorlati képesítővizsgálat a tanítóképzőben. „ 14. A hevesi főszolgabíró tárgy, napja Erdőteleken. „ 14. Országos vásár Makiáron. „ 15. Az egri főszolgabíró tárgyalási napja Verpeléten. A kápolnai ünnep. Vármegyénk hazafias közönsége ez évben is elzarándokolt a kápolnai honvédemlékhez, hogy áldozzon a kápolnai csatasikon, ezelőtt 64 évvel elvérzett szabadsághősök emlékének. Az ünnepségre Egerből csütörtökön reggel 7 órakor indultak a résztvevők a lobogódíszbe öltözött Kápolnára, hol Vincze Alajos esperes-plébános fogadta és vendégelte meg őket. Az ünnepély d. e. 10 órakor az elesett hősökért bemutatott gyászmisével kezdődött, melynek szertartásait Vincze Alajos esperesplébános végezte s melyen az Egri Dalkör éneke emelte a hívők áhítatát. A gyászistentisztelet után az ünneplő közönség zászlók alatt, zeneszó mellett vonult a honvédemlékhez, hol az ünnepséget az Egri Dalkör nyitotta meg a Himnusz éneklésével. Azután Nemecsek Aurél joghallgató szavalta nagy hatással Bajza József „Apotheozis“-ét, mire a Dalkör Mosonyi örökszép dalát, a „Szentelt hantok“-ot énekelte. Majd Borvan István joghallgató szavalta gyújtó lelkesedéssel Ábrányi Emil „Erős hit“ cimü költeményét, melyet a Dalkörnek Pogatschnigg Guidótól a „Csak magyarok legyünk“ kezdetű énekszáma követett. Most Erlach Sándor dr., az ünnepséget rendező Egri Kaszinó igazgatója, ecsetelte, a szabadságharc keretében, a véres kápolnai csata történetét. Kegyeletes szavakkal parentálta el az elesett hősöket, annak az óhajának adva kifejezést, hogy bárcsak mi is oly hű és önfeláldozó fiai lehetnénk e sokat szenvedett, szegény magyar hazának. Lélekemelő, szép, hatásos beszéde után Bayer Henrik városi tanácsos Eger, Bábel Mihály városi tanácsos, helyettes polgármester Gyöngyös város koszorúját helyezték az emlékoszlopra. Az ünnepséget a Dalkör zárta be a „Szózat“ éneklésével. Az ünnepséget társasebéd követte a kápolnai nagyvendéglő udvarán. Először Majzik Viktor alispán emelkedett szólásra. Szép szavakkal
