Eger - hetente kétszer, 1913
1913-01-15 / 5. szám
2 EGER (5. sz.i 1913. január 15 szemben. Megszűnt 1912-ben Budapesten 31 és a vidéken 55 részvény- társaság. A többlet tehát Budapesten még mindig 92, vidéken pedig 99 részvénytársaság s amott 23, a vidéken pedig 72 pénzintézet; vagyis összesen egy év alatt 286 olyan intézményt létesítettek, amely pénzkölcsönzéssel, illetve a pénznek jövedelmezővé tételével foglalkozik. Hát ez nem egészséges állapot és nem virágzó közgazdasági életre mutat, hanem arra, hogy tömérdek sok a kölcsönre szoruló szegény ember és hogy a pénzintézetek alakulásánál nagyon tizedrangu kérdés az a bizonyos „közszükséglet“, amelyet pedig minden alapítási felhivás túlságosan hangoztat. Városi ügyek. — Eger város közgyűlése. — Eger város képviselőtestülete Jankovics Dezső kir. tanácsos, polgármester elnöklete alatt szombaton délelőtt rendes közgyűlést tartott. Olyan volt ez a közgyűlés, mint a Mikszáth- féle Almanach — a Mikszáth Kálmáu életében. Az eleje volt a legérdekesebb. A nagy egri remete, Gárdonyi Géza ugyanis levelet írt a városhoz; egy szép levelet, amelyben megköszönte a Takács-utcának nevéről, Gárdonyi Géza-utcának való elnevezését. Kár, hogy csak kevesen hallották, mert ez a közgyűlés sem szakított a régi tradícióval: alig voltak harmincán együtt a t. városatyák! . . . A közgyűlésről egyébként tudósítónk a következőket jelenti: A napirend előtt egy bejelentés és két felszólalás volt. Az elnöklő polgármester bejelentette, hogy a közgyűlés tárgyjegyzék ének összeállítása után Gárdonyi Gézától levelet kapott, amelyben a nagynevű író az ő megszokott ragyogó nyelvén megköszönte a képviselőtestületnek azt az előzékenységét, hogy a lakásához vivő Takácsutcát az ő nevéről nevezte el. A levelet Barthos Károly tanácsos egész terjedelmében felolvasta Az olyan helyen megismerik, hogy az író is ahhoz a palotához rak uj oszlopot, amely a tudományok kincseit tartogatja. Csakhogy az író nem kövekből, hanem a gondolatokból építi bele a maga oszlopát. És az író is csak azt az őrtüzet gondozza, amelyet a múlt idők hősei álltak körül Eger várhegyén. De ahogy azoknak a hősöknek eszük ágában se fordult meg, hogy a nevüket az utánok kővetkező nemzedék kimenti majd a feledés tengeréből és kézből-kézbe adják egymásnak az elmúló századok, épp úgy a nemzeti művelődésnek az a mai közharcosa is, akit Eger bércére állított a legislegmagasabb rendelkezés, csak a munkáját forgatja elméjében s nem azt a kérdést, hogy meddig uszdk a falevél a jövendő idők árjának hullámain, egy elmúlt kornak iszapja felett? Egerben azonban oly gazdag szivek laknak, aminők valóban sehol másutt/ Itt a lakosság szive, mint a színig telt aranykehely, a legkisebb érintésre is megcsordul. Ezúttal az érintő az irodalom magyarságának napjainkban kérdésessé vált nemzetvédő nagy tekintete volt. S hogy véletlenül én lakom itt, Egerben, és a közgyűlés lelkes éljenzéssel tudomásul vette. Ezután Kánitz Gyula dr. két rendbeli ügyben szólalt fel. Elsősorban azt kifogásolta, hogy az egri piacon még mindig köböllel mérik a gabonát, holott a törvényes rend szerint már régóta métermázsánkint kellene árusítani. A polgármester javaslatára a közgyűlés fölhívta a rendőrkapitányt a törvény rendelkezéseinek szigorú megtartatására. Másodsorban arra volt kiváncsi Kánitz Gyula dr., hogy hol feneklett meg az a mozgalom, amely évekkel ezelőtt Eger városának törvényhatósági joggal való fölruházása érdekében megindult ? Hanák Gyula főjegyző bejelentette, hogy tanulmányozza a kérdést s különben is úgy tudja, hogy az uj városi törvény intézkedik a népesebb és fejlettebb városoknak törvényhatósági joggal való felruházásáról, és ezek között van Eger is. Egyébként erre vonatkozóan memorandumot készít. A közgyűlés ezt tudomásul vette. Következett a napirend. Az évnegyedes jelentések. A közigazgatásban az uj vágóbid és a vízvezeték kérdése a legfontosabb. Ebben az évnegyedben azonban egyikre nézve sem történt végleges döntés. A közegészségügy és a közrendészet állapota kielégítő. A képviselőtestület a jelentéseket tudomásul vette. A zrorniki távirat. Házi ezredüuk Zvornikban állomásozó zászlóaljának legénysége részére 200 koronát küldött a város karácsonyi ajándékul. A zászlóalj parancsnoksága ezt táviratban köszönte meg, amit a közgyűlés tudomásul vett. Alapítványok, Friedmann Dávidné Soós Juliannának a szegénysorsu özvegyek segélyezésére és két szorgalmas középiskolai tanuló ösztöndíjára tett 4000—4000 koronás alapítványairól készült alapító-leveleket az illetékes belügy- és kultuszminiszterek jóváhagyták. A Lancellotti-féle alapítványok alapító-levelét is jóváhagyta a belügyminiszter, azonban a két alapítványt egymástól el kell különíteni. A Sehich Tamásné-féle alapítványi házat a város tanácsa házi kezelésbe vette át Dálnoky Nagy János végrendeleti végrehajtótól és jövedelméből szegénysorsu özvegyasszonyokat gyámolít. Özv. Petrovics Ignácné Szalay Fáni 4547 K. készpénzt és 10 drb takarékpénztári részén vagyok az a szerencsés, akinek nevével a magyar irodalom megbecsüléséért csordult meg az az aranykehely. A gondolat, amely nevem felé fordította Eger szivét, bizonyára ez volt: „Az egri termés minden évben egy jeles rubrikát tölt be a nemzet közgazdasági naplójában. Az iró munkája is egri termés. Ha nem is abba a rubrikába kerül, de lám a nemzet irodalmában is van már rubrikázható egri termés. Elkülönböztetjük ma ezt a termést egyéb termésünktől és emlékezetesen dekumentálbatjuk azt az érdeklődést, amellyel nemzetünk irodalmának fejlődését szemléljük.“ Ez a gondolkodás ismét föléje emeli Eger nevét más városok nevének. Mint ahogy föléje emelkedett a neve más városoknak, mikor Szent István keresztjével világosságot tűzött az őspogányság homálya fölé. Mint ahogy föléje emelkedett, mikor vitézi elszántságával megállóit a török viharban. Mint ahogy főléje emelkedett, mikor hazaszeretetével megcsókolta Rákóczinak a zászlaját. Ma már nincsenek pogány-homályok. A nemzetduló viharokat be se''engedj ük a haza határain. Rákóczi zászlói begöngyölten pihenvényt hagyott alapítványul a szegénysorsu özvegyek segélyezésére. A közgyűlés az alapítványokról szóló jelentéseket ludomásul vette, a Schieb Tamá^né-féle háznak alkalmas időben való értékesítését elrendelte s az özv. Petro- vicsné alapítványáról az alapító-levelet kiadta. A piaci helypénz. Hevesvármegye törvény- hatósági bizottsága Eger város vásári és piaci helypénz-szabályzatára vonatkozó határozatát feloldotta, mert a város csak az idegenektől és az elárusítással Üzletszerűen foglalkozóktól szed helypénzt, mig a termelőknek piacra vitt áruit nem adóztatja meg s ez az iparosokra és kereskedőkre nézve hátrányos. A közgyűlés ebben a kérdésben újra fentartotta régebbi határozatát és az ügyet minden változtatás nélkül újból fölterjesztette a törvényhatósághoz jóváhagyás végett. Telek-ügyek, szerződések. A Hevesmegyei Takarékpénztár uj palotájának építésénél egy részről 3 ölnyi területet foglalt el az utcavonalból, másrészről 4 ölet a városnak engedett át. Az erre nézve kötött csereszerződést a közgyűlés elfogadta. Hasonló az eset a Kuczora Ferenc és gyermekei házánál is az Irgalmasok előtt. Ezt a csereszerződést is elfogadták. A Pavlyák Ferenc és neje telek- vásárlására vonatkozó szerződést is elfogadták. Reiner Soma, a hatvani I. negyedbeli szénáskert mellett levő kavicsbánya bérlője, arra kért engedélyt, hogy a patak túlsó oldalán is aknázhassa a kavicsot a Q ölenkint már megállapított 6 korona egységárban. A közgyűlés ezt nem engedte meg, hanem utasította a tanácsot, hogy vegye üzembe házi kezelésben a kavics kiaknázását. Az aszfalt gyalogjárók fentartására az Angol Aszfalttársasággal 10 évre kötött szerződést elfogadta a közgyűlés; a Tepliczky Bela-féle telekkönyvi kiigazítást pedig tudomásul vette. Az adóösszelrás. Az adóösszeiró bizottságokba küldendő tagok választása lekerült a napirendről, mert az adóösszeirást elhalasztották és a tagokat különben is a tanácsnak kell majd megválasztania. Az automobil-szabályrendelet. A rendőrség a géperejű bérkocsi-ipar gyakorlására nézve szabályrendeletet dolgozott ki. Schvarc Dezső dr. a távolság-tarifát kifogásolta és e helyett a használati idő tartama szerint ajánlja a díjtételek megállapítását. Fehér József előbb elének — Aradon és Debreczenben. Becsüljük a békességet, amelynek csendjében tudatosan gyűjtjük az erőt a jövendő időkre, amikor a népek kultúrájában is emelt homlokkal kel! majd megállanunk. Köszönöm Önöknek azt a szives és mélyen megható figyelmet, hogy még életemben idenyujtották nekem azokat a rózsákat, amelyeket csak halotti szemfödelemre várhattam volna. Ez a nagy és nemes adomány megerősít engem lankadozó munkabírásomban és szent fogadalmakra kötelez: munkálkodók tovább az Istentől nekemosztott szerszámmal — holtomig, — a nemzet művelődéséért és Égerért! Eger, 1913. január 7. Hálás tisztelettel Gárdonyi Géza. * A nemzeti szellem mind nagyobb tért kénytelen átengedői a divatos idegen áramlatok kitartó terjeszkedése miatt. Nem fölösleges ezért a szinmagyar író hivatásának ilyen klasszikus meghatározása, mint aminőt Gárdonyi Géza megállapít az — elismerés elismerésében.
