Eger - hetente kétszer, 1913
1913-05-28 / 43. szám
2 EGER. (43. sz.) 1913. május 28. A vér regénye. — A májusi esküdtszéki ciklus. — A yér regénye Káin és Ábel históriájával kezdődik, és azóta minden kiontott ember-vér egy-egy megrázó fejezettel gyarapítja ezt a csodálatos könyvet, amelynek, — minden civilizáció, haladás, művelődés ellenére, — talán soha sem érünk a végéhez. Pedig minden idők minden népe és nemzete törvényekkel igyekezett megvédeni az ember-vért, amely nélkül nincsen élet és amely, — ha felforr az erekben, — képes könyörtelenül kioltani a mások életét. A törvények megvannak, ámde sajnos, azért az ember-vér mégis csak folyik tovább. Ne kérdezzük hogy: miért? — mert hiszen azzal a rég’ elavult mentséggel úgysem takarózhatunk, hogy tudniillik a törvények nem a bűnrevezető okokat és alkalmakat korlátozzák, hanem csupán magát a bűnt, az elkövetett gonosz tettet torolják meg. Nem, ez nem mentség. Ez csak szegénységi bizonyítvány arról, hogy az emberi lélekben még mindig az indulatok és nem a finomult eszmények a cselekedetek irányítói. És itt egy kérdés kerül a homloktérbe. Hát a vallás-erkölcsi élet, az élő hit, az őrködő lelkiismeret szava nem elég a bűnreve- zetö indulatok, okok és alkalmak megsemmisítésére? És igazuk lenne azoknak, akik az evangéliumi szeretet erején kivül keresik az emberiség boldogulását, a tudományban vélik az Istenséget és a műveltségben az erényeket? A válasz nem nehéz és könnyen ellenőrizhető. A vallásos ember nem ontja embertársa vérét, tehát kerüli a bűnrevezető okokat. A» istenfélő, erkölcsös lélek nem veszélyezteti a közbiztonságot, tehát nem is keresi az erre szolgáló alkalmakat. A lelkiismeret szava fé- kentartja az indulatokat és győzedelmeskedik az ártó hajlamokon. Ebből pedig az következik, hogy a vér regényéhez nem a vallás-erkölcsös, istenfélő emberek tábora szolgáltatja a szenzációs fejezeteket, hanem ezeknek a szerzői és szereplői onnan kerülnek ki bőséges számban, ahol a haladás, tudomány, művelő-' dés és egyéb hangzatos jelszavak jegyében, szóval és írásban folyik az agitáció a tradíciók ellen; támadják a vallást, irtják a hithűséget és gúnyolják az erkölcsöket. A hitétől megfosztott és a tudomány berkeiben nem járatos szerencsétlen önmagával csakhamar meg- hasonlik, vértezetleniil hagyott lelkén erőt veszA fűről ezt tartja a nép közmondása: „Tavasszal fejszefokkal verheted vissza, mégis kinő; ősszel két kézzel húzhatod kifelé, — csak elfonnyad.“ Ilyenformán vagyunk az egyén becsülésével: Némely emberrel szemben akaratlanűl is megköt a lelkűnkben, másnál meg lehervasztja érzésünk ösztönszerű hidegsége. * A sertés a mocsárból fülig sárosán kerül ki; a kócsag onnan is hófehéren emelkedik a magasba. * A hatalom a lelki nemesség tüzpróbája. * Csökönyös lónak, kikapós asszonynak nincsen állandó gazdája. ♦ Csodálatos az élet útja: sokan letörnek rajta, de legtöbbször a keményderekuak. * Az acélkard éle lágy hüvelyben a legtartósabb. * nek az indulatok és a legelső kínálkozó alkalom, a vér regényének hősévé avatja. A vallástalanság és a vallástalanságnak mesterséges utakon való terjedése a vér regényének a leghathatósabb terjesztője. Régente még azt hitték, hogy a legtöbb gonosztettnek, a legtöbb embertelen gazságnak a pénzvágy a rugója, mert a csengő érc, a suhogó bankó megtéveszti a gyengék eszejárását s mint a vadállat ráveti magát a pénz birtokosára és ha máskép nem megy, gyilkosság árán rabolja el a megkívánt kincset. Manapság a pénzvágynál jelentéktelenebb erők is gyilkosságra késztetik az enervált lelket. A szerelem, a harag, az elkeseredés, a bosszú, a nyomor, a félelem, a szereplési vágy, az alkohol és főképen az alkohol a vér regényének állandó témái. És ha az esküdtbiróság verdiktje időközönkint pontot tesz is egyik-másik fejezet után, ezzel csak a fejezet zárul be és nem a regény, amelynek következik az újabb fejezete más címmel, más alakokkal. Az egri kir. törvényszék, mint esküdtbiróság évenkint három esküdtszéki ciklust tart: februárban, májusban és novemberben. Arra még nem volt példa, hogy tárgy hiányában csak egy is elmaradt volna; sőt az a kivétel, ami most történt, hogy mindössze négy bűnügy került „elintézés“ végett az esküdtek elé. Az esküdtszék a négy ügyet el is intézte a tárgyalásra kitűzött öt nap alatt (május 19—24.). A négy verdikttel négy újabb fejezet szövődött a vér regényébe, amelyeket hírlapírói kötelességünkből folyóan a következőkben vázolunk: 1. Vagyok olyan legény, mint te/ Május 19-én és 20 án egerbocsi drámát bontogatott az esküdtbiróság. November 5-én lakodalom volt a községben : Barta Kálmán tartotta az esküvőjét. Mikor táncra perdült a násznép, a vőlegény vőfélye, Berecz András, összeveszett a menyasszony vőfélyével, Meleg Szilveszterrel a fölött a fogas kérdés fölött, hogy melyikük húzássá a cigánnyal a — talpalá valót. Berecz revolverrel intézte el a dolgot, ámde nem csupán vetélytársát, Meleg Szilvesztert terítette le golyójával, hanem megölt egy másik legényt, Göböly Románt is, sőt a vőlegénynek is jutott egy revolvergolyó, ez azonbau szerencsére csak sebesülést okozott. Az esküdtbiróság 8 évi fegj házra ítélte Berecz Andrást, egy másik legényt pedig, Barta Dezsőt, aki lámpával ütötte főbe a vita hevében Meleg Szilvesztert, 7 hónapi börtönre Ítélte. A jóbarát tomboló viharban is kitart melletted; a számító az első hűvös szellő érintésére faképnél hagy. * Eladó borod’, eladó lányod’ mindig más dicsérje. * A saját hiúságát még az okos nő is női- büszkeségnek nevezi. Talán innen eredt a hosszú haj. közszólása. # Milyen nagy a föld kereksége, s hányszor megesik mégis, hogy rajta két ember nem tudja egymást elkerülni! * A hiú vénülő asszony szívesebben néz a tükörbe egy szál gyertyánál, mint verőfényes délben. * Az Istennek két teremtményétől irtózom: a kígyótól meg a képmutató embertől. * Aki igaznak hitt barátjában csalódik, olyasvalamit érez, mint aki mocsáron gázolt keresztül. Borsodi László. 2. A falu rossza. Május 21-én ifjú Somogyi Simon felsőtárkányi legény bűnügyét tárgyalták, aki vizkereszt ünnepén este, a korcsmában, tizenkét késszúrással megölte legénytársát. A meggyilkolt vőlegény volt és két hét múlva lett volna az esküvője. A szilaj vérü Somogyi Simon verekedés közben követte el a kegyetlen gyilkosságot, amelyért az esküdtbíróság 3 évi fegyházra Ítélte. 3. Halál a kukoricáért. Május 22-én, Űrnapja lévén, szünetelt az esküdtbíróság. Pénteken, május hó 23-áti ifjú Pászti Kálmán és testvére, Pászti Lajos bűnügyét tárgyalták. A királyi ügyész halált okozó súlyos testisértés bűntettével vádolta a testvérpárt, akik közül Pászti Lajos Gyöngyösön iparos-segéd. Az eset Gyön- gyöstarjánban történt a múlt év őszén. Pászti Lajos látogatóban volt otthon a szüleinél és midőn hírűi vette, hogy valaki dézsmálgatja az apja kukoricáját, vacsora után a bátyjával, Pászti Kálmánnal, kiment a kukoricásba és rálestek a tolvajra, aki vesztére, ezen az estén is megjelent. Vagy 40 cső kukoricát törhetett már le a szerencsétlen, midőn a két testvér rárontott. A tolvaj menekülni akart, ezt a szándékát azonban a legények támadásnak vélve, botokkal leütötték. A boldogtalannak csak annyi ereje maradt, hogy súlyos sebeivel a szomszédházig vánszorgott, ott összeesett és másnap meghalt. Az esküdtszék nem találta bűnösnek a két legényt az ellenük emelt vádban és így a bíróság Ítélete fölmentő volt. 4. Idill a korcsmában. Május 24-én,. szombaton volt az utolsó esküdtszéki tárgyalás ebben a ciklusban. Egy véres kimenetelű korcsmái összeszólalkozás volt a bűnügy háttere. Tar községben történt, a karácsony ünnepét megelőző vasárnapon, hogy este a korcsmában a falu legénysége mulatott. Leginkább a kártya járta, amin azután összevesztek és olyan parázs verekedés kerekedett közöttük, hogy a boros üvegeken és poharakon kivül csakhamar revolvergolyók is röpködtek a levegőben. Szerencsére valami nagyobb baj nem történt, mindössze Göröcs András golyója ütött léket a Molnár János mellén, azonban ez is kiheverte a baját néhány hét alatt. Az esküdtek a szándékos emberölés kísérletének bűntettével vádolt legényt bűnösnek találták és a biróság 8 hónapi börtönre Ítélte. HÍREK. Eger, 1913. május 27-én. Tájékoztató. Május 29. Kápolnai hazafias ünnep. „ 28, 30. írásbeli osztályképesíts a tanítónSképzSben. Junius 1. Országos vásár Poroszlón. „ 2. Hónapos állatvásár Egerben. „ 2. írásbeli képesítő vizsgálat a tanítóképző intézetben. „ 2—6. Érettségi vizsgálat a főgimnáziumban. „ 2—3. Érettségi vizsgálat a főreáliskolában. „ 2. A hatvani főszolgabíró tárgyalási napja Ecsóden. „ 2—3. Országos vásár Hatvanban. „ 5. Katonai utóállítás Egerben. „ 7. írásbeli képesítő vizsgálat a tanítónőképző int. „ 7—8. A Hevesmegyei Általános Tanítóegyesület közgyűlése Párádon. „ 8—9. Országos vásár Füzesabonyban. „ 9. A közigazgatási bizottság ülése. „ 10. Katonai felülvizsgálat Egerben. „ 10. A gyöngyösi főszolgabíró tárgy, napja Adáeson. „ 11. A tiszafüredi főszolgabíró tárgyalási napja Tiszanánán. „ 14. A hevesi főszolgabíró tárgy, napja Erdőteleken. „ 14. Országos vásár Makiáron. „ 15. Az egri főszolgabíró tárgyalási napja Verpeléten. Az urnapi körmenetet vasárnap Dutkay Pál apát-kanonok vezette s az iskolák növendékei testületileg vettek benne részt. A körmenet ugyanazokhoz az oltárokhoz vonult, amelyekhez csütörtökön; a főszékesegyházból indult és ugyanoda tért vissza. Az idő borongós, de enyhe volt.
