Eger - hetente kétszer, 1913
1913-05-21 / 41. szám
4 EGER. (41. sz.) 1918. május 21. A szegény-ügy rendezése. Hétfőn délután 4 órakor ülés volt a városházán. A képviselő- testület részéről kiküldött bizottság, Dutkay Pál apát-kanonok elnöklete alatt, tárgyalás alá vette azt a szabályrendelet-tervezetet, amelyet Nagy János dr. teológiai tanár, városi képviselő dolgozott ki Eger város szegény-ügyének rendezése céljából. A bizottság általánosságban elfogadta a tervezetet a részletes tárgyalás alapjául és elhatározta, hogy egy hónap múlva a részleteket is elintézi, előbb azonban felhívja az Egerben működő és jótékonyságokat gyakorló intézményeket, egyesületeket és testületeket annak bejelentésére, hogy hajlandók-e azt az összeget, amelyet a szegények részére adnak, a szabályrendelet-tervezetben körvona- lozott vegyes-bizottság rendelkezésére bocsáj- tani, hogy igy a szegények gondozása egységes legyen; egyben pedig beszerzi a közsegélyre szoruló szegények névsorát is, hogy megállapíthassa azt is, vájjon milyen anyagi támogatással, hány szegénynek kellene segítséget nyújtani. A szegényügynek rendezése közohaj és közszükséglet. A szabályrendelettervezetet lapunkból már ismerik olvasóink és igy hisszük, hogy a bizottság fáradozása nem lesz meddő munka. Erdészek gyűlése. Borsod-, Gömör- és Hevesvármegyék erdészeinek egyesülete, mint előre is jeleztük, vasárnap tartotta közgyűlését a vármegyeházán. A gyűlésen Gesztes Lajos érsekuradalmi erdőmester elnökölt s a vármegye és város előkelőségei közül is többen megjelentek. Az erdészek saját egyesületi ügyeiken (titkári és pénztárosi jelentés, tiszt- újítás, irodalmi pályázat ügye stb.) kívül arról a szakkérdésről tárgyaltak, hogy mi az oka az erdei munkáshiánynak és a munkaerő drágaságának. Az erdészek egyesülete most harmad- izben gyülésezett EgerbeD. Rajzkiállítás. Az áll. főreáliskola tanulónak f. tanévi rajzaiból összeállított rajzkiállitás f. hó 22-től kezdve naponkint d. e. 10—12-ig és d. u. 4—6-ig az intézeti I. emeleti rajzteremben belépődíj nélkül megtekinthető. A rajzkiállításra ezúttal is felhívjuk a közönség figyelmét. Esküdtszéki tárgyalások. Az egri kir. törvényszéknél, mint esküdtbiróságnál, hétfőn kezdették meg az idei májusi ciklus esküdtszéki tárgyalásait, amelyek a következő sorrendben következnek egymásután: május 19. és 20.: Berecz András és társa szándékos emberölés büntette; május 21. ifj. Somogyi Simon és társa szándékos emberölés vétsége; május 23. ifj. Pászti Kálmán és társa halált okozó súlyos testi sértés bűntette, és végül ifj. Göröcs András szándékos emberölés kísérletének büntette. Apró krónikák. Tragikus halál. A hatvani vasúti állomáson megrázó szerencsétlenség történt öt nappal ezelőtt. Kardos József mozdonyvezető ugyanis kora reggel a mozdonyát készítette elő az indulásra és nem vette észre, hogy eközben egy másik mozdony is utraké- szen közeledik feléje a fütőházból. Kardos a két mozdony ütközője közé került és pár pillanat múlva, bezúzott mellel, holtan esett össze. Fiatal özvegyet és három kiskorú gyermeket hagyott maga után. — Lakás fosztogató. Gyöngyösön özv. B’arkas Jánosnét meglopta a lakója, Juhász Teréz, aki feltörte a ládáját és abból 102 koronát ellopott. — Vér és alkohol, Szombaton éjjel és vasárnap délután nagy verekedések voltak Egerben a földműves legények között. Szombaton a Makiári külvárosban tizennégyen sebesültek meg az alkoholos mámorban elkövetett verekedés miatt, vasárnap délután pedig az árpád-utcai Friedmann-féle korcsmában garázdálkodtak a legények, akik közül az egyik a rend helyreállítása végett érkezett rendőrök közül Hagen István rendőrt is leütötte egy székkel és csak akkor lehetett megfékezni, amikor a megsebesült rendőr társa a kardjával a fején megsebesítette. Rövid hírek. Vihar és Jég. Szombaton éjjel tízóra tájban nagy vihar vonult el Eger felett. A heves zápor jégesővel párosult, amely a határban sok kárt okozott egyes szőlősgazdáknak. — Elveszett kócsagtól/. Batizfalvy Elzának elveszett vasárnap este egy értékes kócsagtolla, mely akkori szerepében díszítette a kalapját. A művésznő ez utón is kéri a megtalálót, hogy szíveskedjék Arany János-u. 1. sz. alatti lakására eljuttatni. Brindza Béla épület- és bútorasztalos, temetkezési vállalkozó. Eger, Makiári út 15. sz. saját házában. Állandóan kapható fa- és érckoporsó, szemfedél, koszorú, gyertya és az összes temetkezéshez való cikkek. Elvállalja mindennemű temetkezésnek rendezését a legegyszerűbbtől a legfinomabb kivitelig. Gyászkocsikkal kívánatra vidékre is szolgál. Több nyelven beszélő szakképzett vízgyógykezelő és masseur, ki a reuma kezelés terén kincstári fürdőn évekig működött, a nyári idényre vidékre, uraságokhoz ajánlkozik. Megkeresések: Kátay, Budapest, István-út 7. III. 4. intézendők. Színház. Rang és mód. Legjobb volna azt mondanunk: sem az időjárás nem kedvezett Szigeti darabjának, sem az újdonság varázsával nem hat, de bizony be kell vallanunk az igazat, hogy tulajdonképen a színházat látogatók Ízlése változott meg. A többség ma, tisztelet a kivételnek, nem szereti és nem akarja a színházat lelket nemesítő intézménynek tekinteni. Elsősorban szórakozást meg valami mást várnak tőle, mit feleslegesnek tartunk itt megnevezni, hisz úgy is tudja mindenki. így történt aztán, hogy majdnem üres ház előtt folyt le ennek a régi, de igazi magyar élettől lüktető, valószerű és eleven magyar alakokkal benépesített, társadalmi viszonyainkat még napjainkban is elfogadható jellemzéssel, hűen bemutató, tendenciájában nemes színműnek az előadása. Pedig a szereplők is méltán megérdemelték volna a nagyobb érdeklődést. László alakításában Bannay Gerő minden jellemvonásával élethűen jelent meg előttünk, a jóízű magyaros humortól fel a drámai erő teljes érvényesüléséig, hozzá méltóan nejének,Erzsébetnek szerepében Niczkyné a régi magyar udvarházak igazi nemzetes asszonya volt. Megkapóan tolmácsolta Harsányi (Clarisse) a nagyravágyásában elbizakodott, egész családját megrontó s régen megtört mél- tóságos asszonynak érzelmeit, kitünően érvényesítette kevésbbé hálás szerepének (Bannay Gábor) összes előnyeit Dózsa, kedvesek voltak az együgyü szerelmes (Sándor) Vidor és a naiv- ságában bájos (Irma) Császár, de megfelelők kisebb szerepükben: Geszti, Doktor, Lipthay és Koncz. A kedves Augusztin. Erről az operette-nek nevezett valamiről valójában ezt kellene Írnunk, ha Írásunkban teljesen méltók akarnánk lenni a darabhoz, hogy semmi. Mert ha meséjét, zenéjét s még mindazt, ami benne van (a karzatot néha-néha kacagásra ingerlő, boszantóan nem szellemes „kiszólásait“ is) összegezzük: még akkor is csak arra az eredményre jutunk, hogy bizony nem sokkal több a semminél. Csak azon csodálkozunk, miért kell az ilyen értéktelen előadásoknak az előadást illető fáradságot meghozni s miért kel! a minden igyekezet dacára is úgyszólván teljesen hatástalan előadást telt háznak végig hallgatnia, hogy a végén ki- elégíttetlenül, a csalódásnak kellemetlen érzésével távozzék a közönségnek nagyobb, vagy legalább is intelligensebb része. Mert ebben az esetben ez történt, pedig társulatunk operette- erői teljes odaadással hozták áldozatul tehetségüket és buzgalmukat, mint Batizfalvy (Helena), Füredi (Anna), Szalma (Augusztin), Sziklai (Nikola herceg), Rátkay (Bogumil), Rogoz (Gyúró) s a többiek. T. A. A faunnak hétfőn este ismét telt háza volt s a főbb szereplőket (Vidor, Retteghy, Palágyl, László, Niczkyné) minden felvonás után háromszor- négyszer a lámpák elé hívták. A szereposztás a múltkori, a rendezés kifogástalan, a hatás szokatlan nagy volt. Műsor: Május 20. Kedd: Sappho. „ 21. Szerda: Lili. „ 22. Csütörtök: A bolond. „ 23. Péntek: A gólya. „ 24. Szombat: Bella. „ 25. Vasárnap: A cigányprímás. Szerkesztői üzenet. Az ,,Egri Újság“ szerkesztőségének. Tudniok kellene, hogy a sajtóban — éppen úgy, mint a színpad irodalmában — az elterjedettség és az érték, vagy erkölcsi súly, nincsennek mindig egyenes arányban. Ha csak csekélyke önismeretük lenne, beláthatnák, hogy nagyobb olvasottságukat egyedül naponkint való megjelenésüknek köszönhetik ; egyáltalán nem kérkednének olyan pöffeszkedő módon a nagy nyilvánosságukkal, és egyáltalán nem beszélnének oly lekicsinylő módon a mi zártkörűségünkről. Ez utóbbi különben mindig bizonyos finomságra kötelez, mely nem tűri az Önök által irányunkban indokolatlanul használt durva, bárdolatlan hangot. Ezért mi más — vagyis úriemberekhez illő — hangnemben válaszolunk. Úgy, mint ahogy a „tsizmatsinálók“ dolgára is megtettük a magunk komoly, higgadt és igazságos megjegyzését: elismervén benne, ami jó (nem: kitűnő, mint Önök írják). Állításunkat most is mindenben fenntartjuk, tehát a vallásgunyolásra vonatkozóan is, bármit mondott a katolikus klérusnak az az „igen tekintélyes és tisztelt tagja“, aki állítólag gratulált ahhoz a cikkhez. Lapunk irányát nem tagadjuk s követjük az erkölcsi elveket (amelyeket Önök oly gyakran rugdosnak oldalba egy-egy perverz rigmus kedvéért). Nem találjuk sértőnek azt a gúnyolódást, hogy minden betűnk „csöpög a szenteltvíztől“ ; az az állításuk, hogy (talán azért, mert a vallást fontosnak, szükségesnek tartjuk) bornlrtak vagyunk, szintén nem sért minket. Még csak a kinszülött kitételre mondunk egyet- mást. Bár nem kínnal, de mindenesetre állandó és becsületes munkával dolgozunk, mert kötelességünknek minél tisztességesebb teljesítését lelkiismeretbeli ügynek tartjuk. Önöknek — nagyon elhisszük — kevesebb kínnal megy az ujságcsinálás. Kőnyomatos vezércikkeiket úgy kapják, mint a baka a prófuntot. Egy pár hasábot kiad Az Est meg az Esti Újság, a többit pedig a miskolci, szegedi stb. lapok csak úgy ontják. Hát, kérjük szépen, szánjanak le arról a piadesztálról, ahová nem a közvélemény emelte Önöket, hanem ahová Önök maguk kapaszkodtak fel és pedig illetéktelenül. Egyelőre nincs több mondanivalónk az Önök gorombaságaira. Felelős szerkesztő: Breznay Imre. Laptulajdonos: Egri érseki líceumi nyomda. Pályázati hirdetés. Egy nagyobb iparvállalat élelmezési intézete "DorpInn.ee Irezelőt keres. — Hosszabb gyakorlattal bíró pincemesterek előnyben részesülnek. — Ajánlatok fizetési igények megjelölésével és okmány-másolatokkal felszerelve R. E. 0. jelige alatt e lap kiadóhivatalához benyújtandók. Eger, 1913. A* érseki lieeum könyvny°müája.
