Eger - hetente kétszer, 1913

1913-04-30 / 35. szám

Előfizetési árak: Egész évre_ _ 10 korona. Fél évre _ _ _ 5 » Negyed évre _ 2 60 » Egyes szám ára 10 fillér. Szerkesztőség: Lyceum, 26-ik szám, hová a lap szellemi részét illető közlemények - 1 — intézendők. ===== Kiadóhivatal: Lyceumi nyomda, hová az előfize­tések és hirdetések küldendők HETENKINT SZERDÁN ÉS SZOMBATON MEGJELENŐ POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. 1913. — 35. szám. XXXVI. ÉVFOLYAM. Szerda, április 30. Az iparos törvények revíziója.*) Eger, 1913. április 28. Szükségét látjuk annak, hogy a kormány által oly sürgősnek tartott törvények megalkotásával egyidejűleg, egyik-másik meglévő, de semmi tekin­tetben meg nem felelő törvényeinket is revízió alá vegyék. Szükséges lenne az alapos revízió különösen az iparosságra és általában a munkaadókra vonatkozó törvények­nél. Hiszen: ipartörvényünk maradi, ma már idejét múlta; — a koalieiós kormány által a legszerencsétlenebbül megalkotott munkás-biztosítási törvé­nyünk nem jó a biztosított munkásra és elviselhetetlen a munkaadóra; — a mértékhitelesítésről szóló törvényűnk va­lóságos réme a rendelkezése alá tar­tozó polgárságnak; a cselédtörvény nem védi a eselédtartót, tehát teljesen egy­oldalú. A kormány (a maga szempontjá­ból feltétlenül fontos okokból) már az őszi ülésszakban tárgyalásra boesájtja a választókerületek beosztásáról szóló és most készülő javaslatot. Tárgyalni fogja a választási visszaélésekről és a választási bíráskodásról szóló javaslato­*) Az egri iparosság egyik vezető szerepet vivő tag­jától kaptuk ezt a cikket, mely világosságot vet az iparo­sok és részben a kereskedők jogos panaszaira s általános­ságban megjelöli az orvoslás módjait is. kát. Elismerjük, hogy a városok fej­lesztéséről, a városok szervezetéről, a rendőrség államosításáról szóló javas­latok éppen olyan fontosak, mint sok más közérdekű törvény, amely készü­lőben van. Elismerjük ezek szükséges­ségét, de nagyon szívesen látná az or­szág gazdasági tényezőjét alkotó pol­gárság, ha eme törvénytervezetek kö­zött beékelve látná a reá vonatkozó törvények módosítását, átdolgozását is. Tudatában vagyunk annak, hogy az ipartörvény hosszabb és nagyobb munkát kíván. Ennek átdolgozása a már megjelent tervezetek mellett is nem csupán a törvényhozás munkáját igényli, hanem az ipari tényezők meghallgatá­sát is. — Ennek ujjáalkotása is szé­pen beilleszthető volna a még hátra­lévő két esztendő munkarendjébe. A polgárság legnagyobb és sürgős kívánsága azonban a munkásbiztosítási törvény gyökeres átalakítása, újraalkotása volna. Égy mód van, mely a jelenlegi szerencsétlen törvény által okozott sérel­meinket gyógyítja és ez, a munkásbizto­sítás államosítása. Ez az egyetlen mód, mely ezt a szükséges törvényt a mun­kás szakszervezetek uralma alól kivon­hatja. Eltörlendő az autonómia, mely ennek az intézménynek megölője, mert a szociáldemokrata párt fejőstehenévé tette. Ennek eltörlésével oly nagy összeg szabadulna fel, amelyből hatalmas gyógy­helyek lennének fölállíthatok. Hiszen állami kezelésben a mai kezelési kiadás felére apadna s az orvosi és gyógyszer- kiadások szintén csökkenthetők lenné­nek anélkül, hogy ez által bárkinek érdekei sértetnének. A mi munkásbiz­tosítónk adminisztrációjának drágaságát bizonyítja az a körülmény, hogy ná­lunk az összes bevételeknek 18*6 %-át emészti fel a kezelés, holott az osztrák pénztáraknál csak 8, a németbirodal­miaknál meg éppen csak 5'4 %-ot. Igaz, hogy ott nem igen díjazzák úgy a tisztviselőket, mint nálunk a szociál­demokrata pártvezéreket, például: Gar- bait (évi 24 ezer kor.), Grossmannt (évi 20 ezer kor.), vagy Bokányit (évi 16 ezer koronával). Öt évi szomorú tapasztalat után oly becses anyag fekszik már a m. kir. Állami Munkásbiztosítási Hivatal előtt, hogy ennek felhasználása folytán e tör­vény módosítása, újraalkotása könnyű szerrel lehető volna. Az ország iparossága és keres­kedői nevében merek felszólalni és hogy óhajom valamennyiünk szava mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a tör­vény elleni feljajdulás napirenden van. — A törvény tarthatatlanságát egyéb­ként elismerte a miniszterelnök is ak­kor, midőn e törvény rendelkezései a Az „EGER44 tárcája. Telekesy István érdemei. (Mutatvány Csanády László dr. most megjelent, „Telekesy István“ c. s irodalmi rovatunkban ismertetett munkájából.) . . . Nézzük már most röviden Telekesy István érdemeit! Meggyőződhettünk arról, hogy érdemeinek legnagyobb részét az egyházi téren szerezte. Rákóczi egri fogadásakor először meg­győződik arról, hogy várhat-e valamit a feje­delemtől az egyház érdekében, és csak azután vezeti be ünnepélyesen a városba. Hamarosan úgy illeszkedik be Rákóczi mozgalmába, mint az egyházi ügyeknek mindig résen álló védel­mezője. A szécsényi gyűlés pontjai közé felvéteti, hogy az egyháziak csak annyiban kötelesek megtartani a szövetséget és r gaszkodni ahhoz, amennyiben a katolikus egyház érdekeivel ellentétben nincsen. Ott, van a kormánytauács- ban Rákóczi oldalán, tanácsaival támogatva őt az egyházi vonatkozású dolgokban. Rákóczi pedig hallgat reá, a mint Szécsényi Pál kalo­csai érsek is említi Kollonics prímáshoz írott levelében.1 Ismerve befolyását, Baranyi Pál jezsuita is hozzá folyamodik, hogy járjon közbe Rákóczinál rendje érdekében.2 Féltve is őrzi befolyását, óvatosan kerülve és távoltaí’iva mindent, a mi Rákóczinak az egyházi ügyekben tanúsított jóakaratát elját­szana. A világi és szerzetes papokat — a je­zsuiták kivételével — Rákóczi pártján tartja és nem engedi, hogy a szövetség érdekei ellen tegyenek. A gyöngyösi plébánosra is bizonyosan nem eredménytelenül hívta fel Telekesy figyel­mét Rákóczi, hogy a bort nem méreti ki, ha­nem tartogatja, a mi által csak a drágaságot növeli.3 Midőn Pethes András a kálvinista Veres Andrást szintén kálvinista feleségével a maga fóruma elé citálja, Rákóczi nemcsak Pethes- nek ír, figyelmeztetve, hogy eljárásával „más ember aratásába bocsátja sarlóját,“ hanem 1 Leskó: Adatok IV. 378—379. 2 Ugyanott 409—410. 3 Leakó: Adatok IV. 436—437. Telekesynek is felhívja figyelmét Pethes el­járására.1 A Rákóczi-féle kormány és az egyháziak között ápolt jó harmónia meg is termette ál­dásos gyümölcseit. Mig sok apátsági és pré­postsági birtok eladományoztatik és idegen kezekbe kerül, addig az egri és kassai pap­nevelők javai megmaradnak Telekesy rendel­kezése alatt. Az egri papnevelő javára ado­mányozott, előbb sok gazdát cserélt bél három­kúti apátsági javakat, nemcsak védelmezi és őrzi, hanem újabb ingatlanokkal is gyarapítja a szeminárium vagyonát és 33.000 r. frt. ado­mányával hozzájárúlva, megvalósítja a trienti zsinat szándékát: az egri püspök székhelyén megalapítja a papnevelőt és a vele kapcsolatos hittudományi főiskolát. Mig így jelentékenyen emeli az egyházmegyei papság számát és új plébániák is alakúinak főpásztori kormányzása alatt s gátot vet a protestantizmus tovább­terjedésének : rámutat annak a szükségére is, hogy magasabb és tudományosabb kiképzésben 1 Ugyanott 382—383.

Next

/
Thumbnails
Contents