Eger - hetente kétszer, 1913
1913-04-30 / 35. szám
Előfizetési árak: Egész évre_ _ 10 korona. Fél évre _ _ _ 5 » Negyed évre _ 2 60 » Egyes szám ára 10 fillér. Szerkesztőség: Lyceum, 26-ik szám, hová a lap szellemi részét illető közlemények - 1 — intézendők. ===== Kiadóhivatal: Lyceumi nyomda, hová az előfizetések és hirdetések küldendők HETENKINT SZERDÁN ÉS SZOMBATON MEGJELENŐ POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. 1913. — 35. szám. XXXVI. ÉVFOLYAM. Szerda, április 30. Az iparos törvények revíziója.*) Eger, 1913. április 28. Szükségét látjuk annak, hogy a kormány által oly sürgősnek tartott törvények megalkotásával egyidejűleg, egyik-másik meglévő, de semmi tekintetben meg nem felelő törvényeinket is revízió alá vegyék. Szükséges lenne az alapos revízió különösen az iparosságra és általában a munkaadókra vonatkozó törvényeknél. Hiszen: ipartörvényünk maradi, ma már idejét múlta; — a koalieiós kormány által a legszerencsétlenebbül megalkotott munkás-biztosítási törvényünk nem jó a biztosított munkásra és elviselhetetlen a munkaadóra; — a mértékhitelesítésről szóló törvényűnk valóságos réme a rendelkezése alá tartozó polgárságnak; a cselédtörvény nem védi a eselédtartót, tehát teljesen egyoldalú. A kormány (a maga szempontjából feltétlenül fontos okokból) már az őszi ülésszakban tárgyalásra boesájtja a választókerületek beosztásáról szóló és most készülő javaslatot. Tárgyalni fogja a választási visszaélésekről és a választási bíráskodásról szóló javaslato*) Az egri iparosság egyik vezető szerepet vivő tagjától kaptuk ezt a cikket, mely világosságot vet az iparosok és részben a kereskedők jogos panaszaira s általánosságban megjelöli az orvoslás módjait is. kát. Elismerjük, hogy a városok fejlesztéséről, a városok szervezetéről, a rendőrség államosításáról szóló javaslatok éppen olyan fontosak, mint sok más közérdekű törvény, amely készülőben van. Elismerjük ezek szükségességét, de nagyon szívesen látná az ország gazdasági tényezőjét alkotó polgárság, ha eme törvénytervezetek között beékelve látná a reá vonatkozó törvények módosítását, átdolgozását is. Tudatában vagyunk annak, hogy az ipartörvény hosszabb és nagyobb munkát kíván. Ennek átdolgozása a már megjelent tervezetek mellett is nem csupán a törvényhozás munkáját igényli, hanem az ipari tényezők meghallgatását is. — Ennek ujjáalkotása is szépen beilleszthető volna a még hátralévő két esztendő munkarendjébe. A polgárság legnagyobb és sürgős kívánsága azonban a munkásbiztosítási törvény gyökeres átalakítása, újraalkotása volna. Égy mód van, mely a jelenlegi szerencsétlen törvény által okozott sérelmeinket gyógyítja és ez, a munkásbiztosítás államosítása. Ez az egyetlen mód, mely ezt a szükséges törvényt a munkás szakszervezetek uralma alól kivonhatja. Eltörlendő az autonómia, mely ennek az intézménynek megölője, mert a szociáldemokrata párt fejőstehenévé tette. Ennek eltörlésével oly nagy összeg szabadulna fel, amelyből hatalmas gyógyhelyek lennének fölállíthatok. Hiszen állami kezelésben a mai kezelési kiadás felére apadna s az orvosi és gyógyszer- kiadások szintén csökkenthetők lennének anélkül, hogy ez által bárkinek érdekei sértetnének. A mi munkásbiztosítónk adminisztrációjának drágaságát bizonyítja az a körülmény, hogy nálunk az összes bevételeknek 18*6 %-át emészti fel a kezelés, holott az osztrák pénztáraknál csak 8, a németbirodalmiaknál meg éppen csak 5'4 %-ot. Igaz, hogy ott nem igen díjazzák úgy a tisztviselőket, mint nálunk a szociáldemokrata pártvezéreket, például: Gar- bait (évi 24 ezer kor.), Grossmannt (évi 20 ezer kor.), vagy Bokányit (évi 16 ezer koronával). Öt évi szomorú tapasztalat után oly becses anyag fekszik már a m. kir. Állami Munkásbiztosítási Hivatal előtt, hogy ennek felhasználása folytán e törvény módosítása, újraalkotása könnyű szerrel lehető volna. Az ország iparossága és kereskedői nevében merek felszólalni és hogy óhajom valamennyiünk szava mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a törvény elleni feljajdulás napirenden van. — A törvény tarthatatlanságát egyébként elismerte a miniszterelnök is akkor, midőn e törvény rendelkezései a Az „EGER44 tárcája. Telekesy István érdemei. (Mutatvány Csanády László dr. most megjelent, „Telekesy István“ c. s irodalmi rovatunkban ismertetett munkájából.) . . . Nézzük már most röviden Telekesy István érdemeit! Meggyőződhettünk arról, hogy érdemeinek legnagyobb részét az egyházi téren szerezte. Rákóczi egri fogadásakor először meggyőződik arról, hogy várhat-e valamit a fejedelemtől az egyház érdekében, és csak azután vezeti be ünnepélyesen a városba. Hamarosan úgy illeszkedik be Rákóczi mozgalmába, mint az egyházi ügyeknek mindig résen álló védelmezője. A szécsényi gyűlés pontjai közé felvéteti, hogy az egyháziak csak annyiban kötelesek megtartani a szövetséget és r gaszkodni ahhoz, amennyiben a katolikus egyház érdekeivel ellentétben nincsen. Ott, van a kormánytauács- ban Rákóczi oldalán, tanácsaival támogatva őt az egyházi vonatkozású dolgokban. Rákóczi pedig hallgat reá, a mint Szécsényi Pál kalocsai érsek is említi Kollonics prímáshoz írott levelében.1 Ismerve befolyását, Baranyi Pál jezsuita is hozzá folyamodik, hogy járjon közbe Rákóczinál rendje érdekében.2 Féltve is őrzi befolyását, óvatosan kerülve és távoltaí’iva mindent, a mi Rákóczinak az egyházi ügyekben tanúsított jóakaratát eljátszana. A világi és szerzetes papokat — a jezsuiták kivételével — Rákóczi pártján tartja és nem engedi, hogy a szövetség érdekei ellen tegyenek. A gyöngyösi plébánosra is bizonyosan nem eredménytelenül hívta fel Telekesy figyelmét Rákóczi, hogy a bort nem méreti ki, hanem tartogatja, a mi által csak a drágaságot növeli.3 Midőn Pethes András a kálvinista Veres Andrást szintén kálvinista feleségével a maga fóruma elé citálja, Rákóczi nemcsak Pethes- nek ír, figyelmeztetve, hogy eljárásával „más ember aratásába bocsátja sarlóját,“ hanem 1 Leskó: Adatok IV. 378—379. 2 Ugyanott 409—410. 3 Leakó: Adatok IV. 436—437. Telekesynek is felhívja figyelmét Pethes eljárására.1 A Rákóczi-féle kormány és az egyháziak között ápolt jó harmónia meg is termette áldásos gyümölcseit. Mig sok apátsági és prépostsági birtok eladományoztatik és idegen kezekbe kerül, addig az egri és kassai papnevelők javai megmaradnak Telekesy rendelkezése alatt. Az egri papnevelő javára adományozott, előbb sok gazdát cserélt bél háromkúti apátsági javakat, nemcsak védelmezi és őrzi, hanem újabb ingatlanokkal is gyarapítja a szeminárium vagyonát és 33.000 r. frt. adományával hozzájárúlva, megvalósítja a trienti zsinat szándékát: az egri püspök székhelyén megalapítja a papnevelőt és a vele kapcsolatos hittudományi főiskolát. Mig így jelentékenyen emeli az egyházmegyei papság számát és új plébániák is alakúinak főpásztori kormányzása alatt s gátot vet a protestantizmus továbbterjedésének : rámutat annak a szükségére is, hogy magasabb és tudományosabb kiképzésben 1 Ugyanott 382—383.
