Eger - hetente kétszer, 1913
1913-04-26 / 34. szám
1913. április 26. EGER. (34. sz.) 5 Iskolaügy. A játék. Groos Károly, a bázeli egyetem filozófiatanára, a hamburgi művészeti és tudományos egye>ületbeu a minap érdekes előadást tartott a játék értékéről. Előadásában abból indult ki, hogy a játék az embert tevékenység dagadó hullámának tajtéka, mely egy ideig csillog-ragyog, aztan pedig céltalanul elenyészik, semmivé lesz. Pedig a látszatra céltalan játéknak mélyebb jelentősége van. Vessünk csak egy pillantást a gyermek játékára, aki még nem ismeri a munkát: egész lényét a játék tölti be. Biológiai nézőpontból kiindulva bizonyítja a fölolvasó, hogy a gyermek játéka a látszólagos célszerüt- lensége mellett is szükséges. Bebizonyított tény, hogy még a legalsóbb rendű állatok is tapasztalat űiján tanulnak; de minél felsőbb rendű valamely teremtmény, annál többet kell tapasztalás utján tanulnia, hogy létét fenntartsa. Az is bizonyos, hogy a legfelsőbb rendű állatoknak is vannak velük- született ösztöneik, hajlamaik, diszpozícióik; de minél felsőbbrendű valamely teremtmény, ösztönei annál kevésbbé elégségesek létének fönntartására. Példának veszi föl az ösztönös állatok közül a jukkamolyt s fejlődését, mely a céltudatos mozgások egész szövedékét tárja elénk. Az ösztönös állatokat titokzatos hatalmak vezetik útjaikon; ezek is tapasztalat útján tanulnak, de teljesen készen szállnak harcba a létért, a felsőbbrendűek pedig nem. Ezeknek megvan az úgynevezett ifjúkoruk, a fejlődési szak, a tanulásnak ideje, de itt is éppen úgy megvannak a velükszületett diszpozíciók (például a táplálkozás bonyolult belső folyamata, köhögési reflexmozgások); a külső tevékenységben már kevesebb az ösztönszerűség. Lám, a fiatal emlősállat teljesen tehetetlen a tökéletesebben ellátott ösztönállatokhoz képest. De éppen ez a gyámoltalansága készti, hogy tanuljon meg segíteni magán. És pedig a saját kezdése utján kell kiegészítenie tapasztalás és gyakorlás által a veleszületett sajátságait Ez a maga utján való képzés mindenekelőtt a játék által megy végbe. Érdekes példákat hoz föl az állatok pszi- hológiájából. Ilyenek: a fiatal állatok játékos mozgásai, melyekről ázeitz, a frankfurti állatkert igazgatója, azt a megfigyelést tette, hogy olyan mozgások ezek, melyekre a létért való küzdelemben az állatnak szüksége lehet. Például a síkságon élő gazella a távolugrásban és bokrok átugrásában ügyeskedik, a hegyek között élő bakkecske és bárány pedig a magasugrásban. Ilyen „bakugrást“ tapasztalhatunk a lapályon legt-lő kecskéknél is; de gondoljuk meg, hogy ezek a mozdulatok csupán elő- gyakorlatok a sziklás hegyi élethez, tehát ösz- tön8zerű játékok. Egyes vadon élő macskafajoknál (puma, jaguár) megfigyelték, hogy órákig eljátszanak egy-egy papirgolyóval, mint „zsákmánnyal“. A kölyök-kutya vadász-játékát is érdekes megfigyelni. Némely állatoknál az ösztönszerű játék kapcsolatban van az utánzással és ehhez járul a kísérletezés öröme. Ezt különösen a majmoknál tanulmányozhatjuk, a melyeknek utánzó képessége már régtől fogva ismeretes. A gyermekeknél is találkozunk ilyen ösztönszerű játékokkal, amelyek azonban jóval később nyilvánulnak, mint az állatoknál s aztán gyorsan olyan alakot öltenek, mely az állatvilág előtt ismeretlen. A gyermek járni tanulása is a játéknak különféle fokozatait tünteti föl: a rugkapálózás, majd az ülni tanulás, azután a mászás, az egyenes irányban való állás, végül a járás kísérletének első nagy próbája... így halad a gyermek következetes, de mégsem céltudatos kísérlet utján mind tovább a járás tökéletes megtanulásáig, ujjongva, örömmel fogadva minden újabb sikert. Ha az egyenes járást megtanulta, következnek az állatokéhoz hasonló ösztönszerű játékai, majd az utánzó játékok, melyek nemzedékről-nemzedékre szálltak át (a gyermek füzértáncai). A beszéd tanulása is játékon épül föl. A csecsemő gőgicsélése, a gyermeknek bábujával való beszélgetése, versikék ismételgetése utján lassan-lassan megtanulja az anyanyelvet. A felnőttek játéka létük kiegészítése. Az otthonülőkre nézve a tekézéssel járó testmozgás nélkülözhetetlen kiegészítője egyoldalú hivatásuknak. A játék üdít is. Ilyenkor illúziókban vagyunk, más világban járunk, lerázzuk magunkról az élet komoly terhét s minél inkább le- hántjuk magunkról a komolyságot, annál tisztábban nyilvánul a játéknak fölüditő értéke. Nemcsak kiegészítése az életnek, hanem szabadulás a komoly gondoktól. Katolikus tanitóegyesületi vitatételek. Az Országos Kát. Tanügyi Tanács műit év október havában a következő tételek megvitatására kérte fel a hazai katolikus tanítóegyesületeket és köröket: 1. Gazdasági és ipari érzék fejlesztése a népiskolában. 2. A családi és iskolai nevelés kapcsolata. (Szülői értekezletek.) 3. A községi népjóléti intézmények és a tanítók. A legutóbb tartott elnökségi ülés még a következő tételek megvitatására hívja fel ,a katolikus egyesületeket. 4. A hitvallásos iskola és a nemzetnevelés. 5. A modern pedagógia kérdései. 6. Az 1868. évi XXXVIII. t.-c. revíziója. 7. Az országos tanítói nyugdíjtörvény revíziója. 8. Az énekoktatás tanterve. 9. A katolikus tanító hivatása. 10. Az elemi és a középiskola kapcsolata. Miután a fent közölt tételek esetleg az ezévi Országos Bizottság közgyűlésének tárgy- rendjébe is felvétetnek, tisztelettel kéri az Országos Kát. Tanügyi Tanács a hazai katolikus tanítóegyesületek t. vezetőségeit, hogy e tételek fölött esetleg folytatott tárgyalásaik eredményét az Országos Kát. Tanügyi Tanács központi irodájának, Budapest, Szentkirályiutca 28. beküldeni szíveskedjenek. Ugyanekkor tisztelettel felkéri az elnökség a katolikus tanítóegyesületeket és köröket, hogy az idei közgyűlés tárgyalására a fentieken kívül esetleg más tételeket Is hozzanak javaslatba. Az indítványok a közgyűlést legalább két héttel megelőzően terjesztendők az elnökség elé. A közgyűlés f. évi július hó első napjaira tűzetett ki. Hazafias tisztelettel Az Országos Kát. Tanügyi Tanács elnöksége, Termószetvódőnap Svájcban. A „Schweizerische Bund für Naturschutz“ kezdeményezésére, egyelőre Bázelben, természetvédőnapot tartottak, melyen 1200 iskolásgyermek vett részt. Az ünnepély programmja hazafias énekekből, a rektor előadásából, a Bund által szolgáltatott vetített képek bemutatásából állott s ezután lobogó zászlók alatt kivonultak a szabadba. A svájci sajtó rokonszenvesen üdvözli a természetvédőnap intézményét és -hivatkozik az Amerikai Egyesült Államok és Magyar- ország madarak és fák napjára és az osztrák Tierschutztagra. Üdülő helyek a Székelyfóldön. A marosvásárhelyi „Székely Társaság“ a Székelyföld 23 egészséges, pormentes, kitűnő levegővel és vízzel biró helyén — a legtöbb hires gyógyfürdők közelében — nyári üdülő telepeket szervezett, melyeken tanítók és szegényebb sorsú tisztviselők olcsón juthatnak lakáshoz és ellátáshoz. Az ezekről szóló tájékoztatást bárkinek dijtalanul küldi meg Szentgyörgyi Dénes, a társaság titkára, Maros-Vásárhelyről. Pálinka az orosz iskolákban. Az orosz kulturális viszonyokra fényesen jellemző dolog a következő. Egy hivatalos orvosi bizottság megállapította ugyanis, hogy Jekaterinodar orosz város 5721 népiskolai tanulójának 27‘8 százaléka gyönge egészségű. A vizsgálat megállapította, hogy a baj oka a rossz táplálkozás, a rossz lakás és főképpen az alkohol. A gyerekek nagy része rendszeresen issza a pálinkát. 18 százaléka nem kap reggelire mást, csak egy jó adag vutkit. Az 5721 gyerek közül 3500 pálinkázik, tehát 62 százalék alkoholista. Sok gyerek már négy éves korában kezdte a jó szokást. Hét éves korában 20 százaléka, nyolc éves korában 25 százalék kezdte élvezni az alkoholt. Arra a kérdésre, hogy kitől tanulták a pálinkaivást, az volt a felelet, hogy szüleiktől. Csak nagyon kevés gyerek tanulta szomszédjaitól, ismerőseitől. Meg kell jegyezni, hogy Jekaterinodar egy cseppet sem kivételes hely, s a viszonyok minden városban, minden faluban ilyenek. Népiskolai és ismétlő-iskolai törzskönyv- nyomtatványok (egy ív 12 tanuló részére) ívenként 5 fillérért bekötve is kaphatók az érseki líceumi könyvnyomdában. Felelős szerkesztő: Breznay Imre. Laptulajdonos: Egri érseki líceumi nyomda. Ferdére taposás, kisiklás, fáradtság, az ide. gek ráskódtatása kizárva I BersonmUvek Budapest, VII. «o«o L Eladó az egri rom. kát. Érsekség tulajdonát képező kápolnai vendéglő és a füzesabonyi úgynevezett Gelej-korcsma belsőséggel. Ajánlatok az érseki Jószágfelügyelőséghez adandók Egerben. j
