Eger - hetente kétszer, 1913

1913-04-26 / 34. szám

1

2

hogy velük egyenlő rangú, igazi kollega, ki a szivét is odavitte közéjük és mindenek előtt megbecsülte őket. Köztudatban él róla, hogy távollévőkről vagy nem, vagy pedig csak jól nyilatkozik; jóakaratú készsége pedig valósággal kifogyhatatlan. Ezek s általában egyéni sze- retetreméltósága teszik Venczell Edét becsült és tisztelt emberré mindazok előtt, kik a lelki értékeket megbecsülik, Venczellt pedig közelebbről megismerhették.

Kötelességtudása és lelkiismeretessége meglátszik az egri egyházmegyei róm. kát. iskolák ügyeinek intézésében is. A jó nevelő fölötte szerencsésen egyesíti magában a jó hivatalnok feltételeit. És mennyire kedvelt társadalmi ember, azt az egrieknek szükségtelen volna külön magyarázni.

Az uj kanonokok életrajzi adatai a következők :

Petrovlts Gyula, az uj egri kanonok s egyszersmind Eger város uj plébánosa, 1852-ben Erdőbényén született. 1876-ban lett áldozópap s előbb rakamazi, majd besenyőtelki káplán, 1878 ban nagykállói hitoktató-káplán, 1882. julius 2-án pedig, a Kállay-család kegyúri bemutatása alapján, orosi lelkész, 1898-ban a nyíregyházi kerület helyettes esperesévé, 1900- ban Polgárra esperes-plebánossá, 1903. junius havában pedig nyíregyházi plébánossá és kerületi esperessé nevezte ki főpásztora. 1905-ben a szent Jakabról nevezett lébenyi apát címet kapta. Mintegy évtized óta helyettesként végzi a szabolcsi főesperesi teendőket.

Venczell Ede, az uj tiszteletbeli kanonok, 1866-ban született Budán. 1889-ben szenteltetett fel áldozópappá s előbb Abádszalókon, egy év múlva Tiszafüreden, majd ismét Abádsza- lókon, közben Dévaványán, majd ismét Abád- szalókon, 1891-ben Pásztón, 1892-ben Miskol- czon, négy év mu'va Egerben volt káplán. 1896-ban főkáptalani karsegéd lett a az angol- kisasszonyok leányiskoláiban hitoktató. 1900- ban titkára az egyházmegyei tanfelügyelőnek, egy év múltán igazgató-tanára az érseki tanítóképző intézetnek. 1904. óta javadalmas kis- préposti káplán, 1909-től egyházmegyei tanfelügyelő. Tagja az egyházmegyei középiskolai tanárvizsgáló bizottságnak, s a tanítói fegyelmi tanácsnak.

Elmondhatjuk, hogy a kinevezések mindenfelé általános örömet keltettek.

Kéz kezet mos.

— Az Egri önkéntes Tüzoltó-Egyesület műkedvelő színi- előadása. —

Még egy hete se múlt annak, hogy az egri állami polgári leányiskola növendékeinek előadásában zsúfolt ház gyönyörködött: 24-én — csütörtökön — este a jótékonyság nemes erénye s a művészet szeretete újra összegyűjtötte Eger minden szép észméért őszintén lelkesedő művelt közönségét a városi színházban. Ezúttal Herczeg Ferenc „Kéz kezet mos“ c. 3 felvonásos vígjátékát mutatta be Madarász Flóris dr. főgimnáziumi tanár ügyes rendezésében egy lelkes műkedvelői gárda. A darab 1903. február 20-án került először színre a budapesti Vígszínházban; de a vidéki színházak műsorán nem igen szokott szerepelni s igy Eger közönségének is aligha nyílt alkalma arra, hogy benne gyönyörködjék. Herczegnek e minden tekintetben sikerült modern társadalmi szatírája a nagyon is divatos protekció-hajhászás ellen irányul s az úgynevezett társalgási darabok közé tartozik, amelyekben több a szellemesen folyó társalgás, mint a cselekvés. Épen e miatt igen nehéz feladatot ró a szereplőkre és rendezőre egyaránt. A csoportos jelenetek stílusos beálEGER. (34. sz.l

litása s a rövid és gyors közbeszólások az előadók részéről nagy figyelmet és fegyelmezettséget, a rendező részéről pedig szinészrendező- nek is becsületére váló gondot és ízlést kívánnak. Örömmel jelezhetjük, hogy a műkedvelők elég jól oldották meg feladatukat s egész megjelenésükön, játékukon meglátszott, hogy gyakorlott, rendezői kéz és szem irányította őket. Madarász Flóris dr. rendezői fáradozásainak az est sikere legszebb és legértékesebb jutalma 1

A szereplők közül Székely Malvint (Özv. Vivóné) kell legelső helyen dicsérettel említenünk, akinek intelligens játéka, kedves és imponáló megjelenése, kifejező hanghordozása feledtette velünk, hogy műkedvelő áll előttünk. Timon Isa (Mariette) is nagy könnyedséggel és biztossággal játszotta meg szerepét. Kállay Alice (Klotild) kisebb szerepében is jól érvényesült és sikeresen egészítette ki az együttest. A figyelmes rendezőség díszes csokrokkal tüntette ki a három nőszereplőt. A férfiak közt Forster Tibor (Berkenyey) perfekt öntudatosságával és nagy alakító erejével tűnt ki. Csorba Rudolf dr. (Zentai tanácsos) ügyesen aknázta ki szerepének komikus oldalait. Kálnoky Viktor dr. (Tatár képviselő) pompás karrikaturát csinált a mindenüvé betolakodó és önmagába szerelmes Tatár képviselő alakjából. Györy József (Sólyom titkár) is beleélte magát szerepébe s nagy eleganciával játszott. Mihály István (Bor- hidy báró) igen nagy feladattal küzdött meg, amikor egy letört vén mágnást annyi tudással oly kitünően vitt színre. Elekes Mihályt (Lőrinc komornyik) már ismerjük régebbi színpadi szereplései révén Kövér Lászlóval (József inas) együtt. Mindketten jellemző erővel játszották meg szerepüket és sokoldalúságukról tettek dicséretes bizonyságot. Nagy dicsérettel kell Stámmer János nevét is följegyeznünk, aki egy bukott gimnazistát alakított sok természetességgel és sikerrel. A kisebb szerepekben igen jól illettek bele az összjátékba Kiss Kálmán (Eberle báró), Bukna István (Szergiusz tanár), Sümeghy Béla (Faragó), Lukács Gyula (Kemény újságíró) és Tömösváry János (Béni vadász). — Az estnek anyagi és erkölcsi sikere érdekében a fáradhatatlan rendezőn, Madarász Flóris dr.-on és a szereplőkön kívül, legtöbbet buzgólkodott Gröber Ferenc Tűzoltó-Egyesületünk főparancsnoka és Alföldi Béla ügyelő, a rendező valóságos jobbkeze; továbbá Martinovich László dr. az egri műkedvelői színészvilág legdiszkrétebb súgója. A közönség nem is fukarkodott a tapsokkal, hanem többször a lámpák elé szólította a szereplőket s a népszerű rendezőt.

A téli és tavaszi szezonban rendezett műkedvelői előadások annyi kedves szórakozást szereztek Eger művelt közönségének, hogy a Tűzoltó-Egyesület műkedvelői előadásának kapcsán fölvethetjük bátran a kérdést: Nem lenne-e Egerben is lehetséges műkedvelőkből egy állandó művésztársulatot alakítani, amint az néhány délmagyarországi városban már oly szép sikerrel meg is történt? A hosszú, hangulattalan téli időszakot mennyire .megrövidítené az ily művészgárda, amely a folytonos gyakorlással nagyobb ügyességre tenne szert; nagyobb feladatokkal is megbirkózhatna (Nagyszebenben pl. operai előadásokat is rendeztek) s a jótékonyság ügyét is szolgálná. Hogy az egri intelligens társadalomban megvan ehhez a szükséges erő és tehetség, az bebizonyosodott már több alkalommal. Csakhogy ezek az erők és tehetségek most nincsenek szervezve s nagyon is erélyes, de emellett szerencsés kezű rendező legyen az, aki ad hoc össze tudja toborozni s az előadás napjáig — együtt is képes őket tartani.

1913. április 26.

A közönség elismerésével és pártolásával mindenütt ott van, ahol nemes és humánus ügy istápolásáról és igazi művészetről van szó. A csütörtöki est is ezt igazolta, de — csak részbeni A tűzoltóság ügyét mi annyira közügynek tartjuk, hogy pártolását mindennemű emberbaráti intézmény támogatása elé és fölé het

lyezzük. Es mégis, mintha sokan nem így gondolkoztak volna ... A városi színház ezúttal, — jóllehet mindnyájunkat érhet baleset, — éppen nem bizonyult szűknek. Akik azonban ott voltak, a legnemesebb ügynek tettek szolgálatot. Kp.

A hét.

A „hazaáruló11 Jelző nem megbecstelenítő szép Magyarországon és manapság. Pályi Ede dr. éles támadó cikket irt Justh Gyula és a függetlenségi párt ellen. A cikkek ilyen címen jelentek meg: „Justh Gyula hazaárulása“. Majd: „Hazaáruló-e a Justh-párt?“ A közlemények miatt Justh Gyula rágalmazásért és becsületsértésért tett följelentést Pályi Ede ellen.

A vizsgálat során indítvány történt a bizonyítás elrendelésére, amit a vádtanács elutasított azzal a megokolással, hogy a hazaáruló kifejezés a mi közéletünkben nem megbecstelenítő, mivel hozzászokhattunk ahhoz, hogy az ellentétes politikai párton levők gyakran a hazaárulás titulusával illetik egymást.

Milyen szép dolog is a haladás! Ezelőtt úgy tanultuk, hogy a hazaárulás a legnagyobb bűn, mert arra nincs bocsánat. Legjelesebb költőink írtak ily értelemben költeményeket és ma már — nem is megbecstelenítő.

Érdekes azonban az indokolás is: hozzászokhattunk, hogy az ellentétes politikai párton levők gyakran illetik egymást evvel a váddal. Valóban, a magyar politikai élet elfajulását, vadságát mi sem bizonyítja jobban, mint ez a hivatalos kijelentés, amely — szinigazság.

*

Időjóslás korlátolt pontossággal. A Meteor most adta ki az idei nyárra vonatkozó időjóslását a következőkben:

A nyár száraz és forró lesz, közben erős éjjeli lehűléssel, bár nem annyira magas fokú hőséggel fog kitűnni, hanem tartós, huzamos középfokú forrósága által. Szabadban, árnyékos helyen 24—29 R. fok meleg, junius 1-től szeptember közepéig körülbelül harminchétszer lesz! 28—30—31 R. fok hőség legalább is ötször, de valószínűleg ennél többször is lesz. Az idén a nyár olyan lesz, mint aminő 1889-ben volt, de hasonlítani fog az 1895. és 1905. évek nyaraihoz is.

Még jó, hogy nem dátumra dolgozik, mint valamikor Falb és jó, hogy azt mondja: „körülbelül“ 37-szer lesz 24—29° R. meleg. Miért nem mondja azt, hogy pontosan 37-szer? Elvégre aligha akad olyan ember, aki ellenőrizze a jóslat helyességét — egész nyáron reggeltől estig.

Még egy népmentö főszolgabíró. Lapunknak utóbbi száma közölte Horánszky Istvánnak, a rózsahegyi járás főszolgabírójának, a járásában pusztító alkoholizmus meggátlására célzó dicséretes rendeletét. Most ezzel kapcsolatban adjuk a következő sorokat:

Az iszákosság veszedelmének csökkentésére irányuló rendeletet adott ki Rudnyánszky Titusz dr., az aranyosmaróti járás főszolgabi- rája is, melyet „tudomásvétel és szives közreműködés“ végett járásának lelkészkedő papságával is közölt.