Eger - hetente kétszer, 1913

1913-04-19 / 32. szám

1913. április 19. EGER. (32. sz.) 3 az én vagyonom; ezzel azt tehetek, amit aka­rok. Én úgy gondolkozom, hogy addig, amig pénzem van, nem dolgozom. Ráérek majd aztán, ha elfogyott . . .“ Azután: „Hat éven keresztül minden éj­szaka lumpoltam. De minden éjszaka kivétel nélkül lumpoltam; mindig ittam. Ezt is meg­untam. Nincs többé örömöm; unatkozom; ezért, ha most fel is gyógyulok, megismétlem, amit tettem, de legközelebb nem 15 grammot fogok bevenui, hanem 40-et. Attól aztán majd jól elalszom.“ Hát szívesen elhisszük, hogy aki hat évig minden nap lumpol és iszik, de nem dolgozik semmit: annak nem lehet öröme. S valóban, a nemzetnek, az emberiségnek semmi szüksége nincs az ilyen alakokra, akik éppen oly érték­telenek, mint az életük. Édes jó Istenem! Mennyi jót, nemest, szépet, magasztosát tehetne pedig egy képzett széplelkü ember, akinek nem hogy a kenyérért kellene harcolnia, hanem bőséges jövedelméből akár áldozhatna is! Hány üres hely van a köz­életben, amely gazdát találhatna a 300 ezer korona vagyonú s hivatalt vállalni nem akaró képzett emberekben! Milyen nagy értékké ala­kulhatna egy-egy olyan élet, amelyet nem nyűgöz le a kenyérért való küzdelem! És annak a fiatal urnák nem kell a munka, vagyis az élet! Csak lumpol és iszik hat éven át, minden éjjel — a 40 gramm medinálig. Ha vége lesz, uem veszi észre senki, nem saj­nálja senki . . . Még a kávéházas, vagy a fi­zető pincér sem, mert a Hajnik Pálok nem vesznek ki. Ha gonoszul elpusztul az egyik, bizonyosan jön a helyébe más. * Áprilisi tél. Az olyan szokatlan viharos idő, amilyen vasárnap zúgott végig az országon és Európa nagy részén, megszólaltatja a leg­különbözőbb magyarázatok között a — babonát is. Vasárnap tizenharmadika volt s a nap össze­esett a századnak is tizenharmadik évével. Ápr. 13 — 1913 — és a tavaly (1 + 9 + 1 + 2 = 73.) kiszámított 13 : együttvéve, a babona kátéja szerint, világos magyarázatát adják a minapi katasztrófának. Érdekes még megjegyezni, hogy a Utánié tavalyi balsorsa összeesik a mostani ítéletidő­vel. A különbség csak annyi, hogy a Titanic egy nappal később (április 14-éről 15-ikére virradó éjszaka) sülyedt el, mintsem most az ítéletidő elkövetkezett. Nem kell azért azt hinni, mintha tavaly simán ment volna el az április 13-dika, amely akkor szombatra esett. Tavaly is nagy hóvihar volt ezen a napon; csakhogy délután és más­napra miuden fehér volt a hótól. Valóságos fehér vasárnap lett a tavalyi fehérvasárnap. Egyébként a meteorológia régi följegyzései csak 1850-böi említenek a mostanihoz hasonló esetet, hogy t. i. április közepén ekkora hó és ilyen makacs havazás lett volna. . . . Rettenetes nagy virághalál volt ez a hét, mely a reménynek is tömérdek virágát fagyasztotta le. Hiszen úgyszólván egész héten esett, vagy legalább szállingózott a hó. * Egy sajtópör tanulságai. Baross János ország­gyűlési képviselő ellen a Törlesztési Bank bu­kása alkalmával több lap, köztük a Pesti Futár is, többrendbeli támadást intézett, melyek miatt Baross János sajtópereket indított ellenük. A Pesti Futár cikkéért Nádas Sándor szerkesztő vállalta a felelősséget, s ez ügyben a buda­pesti törvényszék esküdtbirósága előtt csütör­tökön volt a főtárgyalás. A tárgyalás meg­kezdésekor Nádas Sándor a következő nyilat­kozatot t^tte: „A Törlesztési Bink bukásával kapcsola­tosan Baross János dr. képviselő ur ellen több lap súlyos támadást intézett., melyeket mi is magunkévá tétiünk. A megindított sajtóperek­ben vizsgálat folytán m< gállapíttatott, hogy Baross János dr. urat semmiféle törvényellenes ténykedés, vagy szabályellenes cselekedet vádja nem érheti.“ Tessék! A cikkíró Náadas ur maga mond vélőbeszédet a meghurcolt Baross János mel­lett. Belátja, elismeri, hogy tévedett, de hát „a lázas hírlapírói munkában nem volt módja meggyőződni a cikkek tartalmi valóságáról.“ A rágalmazó Nádast fölmentette a tör­vényszék, de nem mentheti fel a helyes er­kölcsi érzékű közönség, mert az ilyesmiről minden becsületes ujságirónak a cikk megírása és kiadása — előtt kellene meggyőződést sze­reznie, nem pedig a sajtóper tárgyalása előtt. Igen ám, de hova lenne akkor az ilyen lap — kelendősége? HÍREK. Eger, 1913. április 18-án. Tájékoztató. Április 19. Sziniel5adás az áll. polg. leányiskolában. „ 18, 19, 21, 22. Sorozás Hatvanban. „ 22. Országos vásár Verpeléten. „ 24. Műkedvelői előadás a Tűzoltók javára. „ 25. Buzaszentelés. » „ 26. és 27. Orsz. Gyermekvédelmi előadás. 27. Országos vásár Tiszanánán. „ 28, 29. Országos vásár Hatvanban. „ 28., 29., 30. Keresztjáró napok. Május 1. Áldozó csütörtök. „ 5. A közigazgatási bizottság ülése. „ 5., 6. Katonai főutóállítás Egerben. „ 5. Hónapos állatvásár Egerben. „ 5. Országos vásár Kápolnán. „ 5. Országos vásár Tiszaörsön. „ 5. A hatvani főszolgabiró tárgyalási napja Rózsa­szentmártonban. „ 7. Kát inai felülvizsgálat Egerben. „ 7. A tiszafüredi főszolgabíró tárgyalási napja Nagy­ivánon. „ 11. Pünkösd. „ 12. Pünkösd másod-ünnepe. Bérmálás Egerben. „ 12—13. Országos vásár Egerben. 14. A gyöngyösi főszolgabíró tárgyalási napja Ka- rácsondon. „ 14. Országos vásár Pétervásárán. „ 15. Az egri főszolgabiró tárgyalási napja Kápolnán „ 15. A hevesi főszolgabiró tárgyalási napja Kiskörén. „ 15. A pétervásárai főszolgabíró tárgyalási napja Bükkszenterzsébeten. Fogadalomtétel. A magyarországi Irgalmas- rend egri házának két, és a szatmári háznak egy tagja vasárnap reggel, a 8 órai ünnepi mise után, az Irgalmasrend templomában teszi le az ünnepélyes fogadalmat Stészei Sándor egri perjel, rendi kormánytanácsos kezébe. Az áll. főreáliskola érettségi vizsgálataira Kelemen Béla, a székesfehérvári áll. főreáliskola igazgatója, jön elnöknek, Vigh Béla, az egri főreáliskola igazgatója pedig a ciszt. rend pécsi rk. főgimnáziumához küldetett ki elnöki minő­ségben. Gyermekvédelmi előadás. A „keresztény sze­retet“ nevében alakúit Országos Gyermekvédő Egyesület, melynek az egri főegyházmegye te­rületén Csekó Gábor prépost-kanonok az igaz­gatója, f. évi április hó 26-án {szombaton) dél­után 5 órakor a ciszterciták kát. főgimnáziuma tornatermében, a főgimnáziumi ifjúság ének- és zenekarának közreműködésével ismertető előadást, április hó 27-én (vasárnap) pedig délelőtt 11 órakor az angolkisasszonyok nevelő intézetében, szin­tén a növendékek részvételével, matinét fog tartani, melyre a meghívók a napokban szét­küldetnek. Az előadás megtartására Keményfy K. Dániel esztergomvárosi plébános, a Kát. Gyermek- védelem cimű lap szerkesztője, vállalkozott. — A gyermekvédelem iránt érdeklődő nemes szi­veket az érdekesnek Ígérkező előadásra ez utón is meghívja az igazgatóság. A Katolikus Népszövetség római zarándok­lata elmarad Oszentségének, X. Pius pápának, közbejött sajnálatos betegsége miatt. Midőn ezt a jelentkezők tudomására hozza a Népszö­vetség, kéri őket, hogy részvételi szándékukat továbbra is fenntartsák. Az Egri Dalkör reuniója. Az Egri Dalkör kedden este művészi színvonalon álló reuniót rendezett a Kaszinó nagytermében, amely al­kalommal bárom nagy szabású Lányi-művet adott elő: Az elhanyagolt zászlót, azután Petőfi Sándor­nak megzenésített rapszódiáját (Egy gondolat bánt engemet. . .), majd a Rákos nimfájához című pályanyertes dalművet, amellyel az Egri Dalkör a Királydíj-versanyen nagy sikert ara­tott. A Lányi-darabokon kívül még két más énekszáma is volt a reuoio műsorának, ame­lyeket a Dalkör ugyanolyan precizitással adott elő, mint amilyennel nagyrabecsült volt kar­nagyának, Lányi Ernőnek alkotásait reprodu­kálta. Kár, hogy a rossz időjárás miatt a kö­zönség csak kevés számban élvezte a szép est sikereit. A műkedvelő leányok. Az egri állami pol­gári leányiskola növendékei, tudvalévőén, mű­kedvelői színi előadást rendeznek szombaton, április hó 19-én este 7 órakor a városi szín­házban A ma délután tartott jelmezes főpróba után ítélve, az előadás rendkívülien fényes lesz és bájos előadásban mutatja be Vörösmarty Mihálynak színre alkalmazott gyönyörű költe­ményét, a Csongor és Tündét. Ezt a remekbe illő tündér-mesét két más kedves apróság előzi meg, amelyeket szintén az állami polgári leány­iskola növendékei mutatnak be. A mai főpró­bán a tanuló ifjúság testületileg vett részt és a színház minden talpalatnyi helyét megtöl­tötte. A holnapi előadás előreláthatóan zsúfolt ház előtt megy végbe, mert a jegyek mind elkeltek. Vizsgálatrend az áll. főreáliskolában. Az egri állami főreáliskolában a VIII. oszt. folyó tanévvégi osztályvizsgálatait az alábbi napokon tartják meg: május 5-én vallástan, 6-án ter­mészettan és bölcsészet, 8-án ábrázoló mértan és mennyiségtan, 10-én magyar, francia és latin nyelv, 13-án történelem és német nyelv; az Írásbeli érettségi vizsgálatok május 14-én a magyar nyelvből, máj. 15-én a német nyelvből és május 16-án a mennyiségtanból lesznek. A vasút köréből. A m. kir. államvasutak igazgatósága a maklári vasúti megállóhelyet korlátolt forgalmú állomássá óhajtja kiépíteni. Ez okból a kereskedelemügyi miniszter a terv­be vett munkálatoknak közigazgatási bejárását rendelte el, amelyet szerdán, április 16-án reg­gel meg is tartottak. A közigazgatási bejáráson Hazay Radó dr. miniszteri segédtitkár, Lég­mán Imre, az egri m. kir. államépítészeti hi­vatal főnöke, Heringh Kálmán főszolgabiró, Makiár és Nagytálya községek elöljáróságai, Ficzere József, az egri érseki uradalom jószág­felügyelője és a vármegye közönségének kép­viseletében Hámán András apát, főesperes, t. kanonok, makiári plébános, megyebizottsági tag vettek részt. Közgyűlési kiküldöttek választása. A Mun­kás Betegsegélyző-pénztár közgyűlési kiküldöt­teit megyeszerte vasárnap választják úgy a munkaadók, mint a munkások s úgy az ipari, mint a kereskedelmi és gyári csoportban. Ná­lunk a munkaadók a Betegsegélyzőnek Knézich Károly-utcai hivatalos helyiségében, a munká­sok pedig a Városház tanácstermében szavaznak. Államsegély. Az egri iparostanonciskolának, a most folyó iskolai évre, 5000 K. államsegélyt engedélyezett a vallás- és közoktatásügyi mi­niszter. Az eddigi 4300 kor. államsegélyt azért

Next

/
Thumbnails
Contents